Szerdán fél hattól ismét útjára indult a Rock And Roll Szabadegyetem: az Örkény Könyvesboltban futó sorozat első előadásán a feketék hatvanas évekbeli öntudatra ébredéséről lesz szó. A szegregáció lebomlása, polgárjogi mozgalmak, Martin Luther King, Malcolm X, Fekete Párducok. A Motown birodalom születése, Berry Gordy színre lépése, a Tamla Motown létrejötte, Hitsville formálódása. A detroiti Motown sound, avagy a fekete előadók új hulláma, annak női (Supremes, Martha and the Vandellas, Marvelettes) és férfi énekegyüttesek vonulata (Four Tops, Temptations), valamint Marvin Gaye. No és persze a két karakteres fekete irányzat, a táncoslábú funk (James Brown) és a szívből jövő soul (Ray Charles, Otis Redding, Aretha Franklin) születése.

A korszak egyik nagy formátumú fekete énekesnője, Aretha Franklin

"Melyik pesti presszókban szólt az ötvenes években a legfinomabb jazz? Hogy festettek a mindennapok a Magyar Rádió Könnyűzenei Osztályán és milyen eredők határozták meg a Magyar Televízió könnyűzenei kínálatát 1989 előtt? Milyen hosszú lehetett a külföldi turnéra induló szocialista rocksztárok haja és milyen esélyei voltak a szellemi szembeszegülésnek a Pol Pot megyeként is ismert Csongrád székhelyén, Szegeden? Az NKA Cseh Tamás Program Magyar Könnyűzenei Örökség Megőrzése Alprogramja gondozásában megjelent, tíz életútinterjút tartalmazó kötetből mindez – és még vagy száz, zenére hangszerelt történet – megismerhető." Közülük Bolba Lajossal, Csányi Attilával, Módos Péterrel, Nemes Nagy Péterrel és Victor Mátéval magam beszélgettem. A kötetet kedden délután mutattuk be a RAM-ban.

Szeptember 7-én immár a negyedik szemesztere indul Rock and Roll Szabadegyetemnek: az Örkény könyvesboltban minden hónap első szerdáján 17:30-kor kezdődő – ingyenesen látogatható – előadássorozaton ezúttal a hatvanas-hetvenes évek fordulójának pop és rockzenei világát igyekszem bemutatni, szokás szerint sok zenével. Woodstock és Altamont, Aretha Franklin és James Brown, Led Zeppelin és Deep Purple, King Crimson és Genesis, MC5 és Velvet Underground. Részletes (tervezett) tematika a hajtás után.

Úton az 1969-es Woodstock Fesztivál felé

Adott két, eltérő zenei környezetből érkező, hangszerét remekül kezelő muzsikus, akik tavaly ősszel egy videofelvétel kapcsán találkoztak, örömzenélgettek, körbejárták egymást zeneileg – és közöttük az a bizonyos kémia akcióba lépett. Olyannyira, hogy e spontán zenélésből azóta egy bátran kísérletező, mégis szerethető nagylemez (Thing) született. A hegedűs Kézdy Luca és a dobos Szendőfi Péter duója, a Sequence legközelebb a debreceni jazznapokon érhető tetten élőben (augusztus 6, 21:30, Ludas színpad, Kölcsey Központ).

Fotó: Bugár Máté

A Cseh Tamás Program keretén belül készített életút-interjú-sorozat következő alanya Csepregi Éva (1953), aki a Neoton élén a hetvenes-nyolcvanas évek egyik legnépszerűbb - egyben legtöbbet támadott - popénekesnője volt. Mesél arról,hogy pestlőrinci kétkezi munkás szülők gyermekeként miként lett "kócbaba" és jutott el 1972-ben a Ki mit tud? döntőjében, miként járta haknibrigádokkal az országot, mielőtt egy évvel később Pásztor László leigazolta őket a Neotonba vokálozni, ahol aztán idővel a frontvonalba került. Hogy miként jöttek kapóra a hetvenes évek második felében a Magyar Hanglemezgyártó Vállalatnak, amelyik - részben politikai, részben üzleti megfontolásból – alternatívát keresett az akkoriban mindent uraló és gyakorta rendszerkritikus kemény rock hullámmal szemben. Így született meg a diszkós Neoton, amely nemcsak idehaza adott el százezrével nagylemezeket, de a nyolcvanas években nemzetközi szinten is figyelemre méltó sikereket ért el. Igaz, ehhez kellett az is, az együttest párfogásába vegye Erdős Péter, a korszak popcézára, akit 1978-tól intim viszony fűzött az énekesnőhöz. Ahogy Csepregi Éva fogalmazta: "számára a szerelem mindig a hozzá tartozó nő menedzselését is jelentette.  Szenvedéllyel vetette bele magát a szeretett nő pályájának egyengetésébe, karrierjének megcsinálásába. Nagyon szerencsésnek éreztem magam, hogy kiváló képességeit az én jövőm szolgálatába állította. Feltétel nélkül elfogadtam a döntéseit, mert biztos lehettem benne, hogy azok az én érdekeimet, fejlődésemet, előrejutásomat szolgálják."

Fotó: www.csepregieva.hu

Idén is folytatódik a Cseh Tamás Program égisze alatt készülő életútinterjú-sorozat, jómagam elsőként a hazai koncertszervezés doyenjét, Hegedűs Lászlót (1948) faggattam. A Multimedia Organisation, illetve annak hazai leányvállalata, a Multimédia Concerts vezetőjeként olyan pop- és rocksztárokat hozott elsőként Magyarországra, mint a Queen, a Genesis, a U2, Elton John, Carlos Santana, Paul McCartney, az AC/DC, a Metallica, az Iron Maiden, a Guns N’ Roses, Bob Dylan, David Bowie vagy Robbie Williams. Három menetet nyomtuk, összességében nyolc órányi beszélgetést rögzített a diktafon, ennek erősen sűrített és szerkesztett változata is közel 120 ezer karakternyi szöveg lett. Viszont minden benne van, amit a hazai koncertszervezés történetéről tudni kell. Többek között a szinte napra pontosan harminc évvel ezelőtt, 1986. július 27-én a Népstadionban megtartott Queen-koncert kulisszatitkairól.

Hegedűs László az idén júniusban kapott Fonogram-életműdíjjal - Fotó: Gáti György

Megint elkerülte Magyarországot az elmúlt huszonöt év talán legfontosabb brit dalszerző-előadója, PJ Harvey, aki áprilisban megjelent friss albuma (The Hope Six Demolition Project) apropóján júniusban és júliusban ismét körbeturnézta a kontinenst. Pedig ezúttal három fesztiválon is fellépett a környéken: előbb bő két hete a zágrábi INmusicon, ezen a hétvégén pedig a trencséni Pohodán és a bécsi Harvest of Art-on tette tiszteletét. Jómagam a középsőre jutottam el.

Fotó: Ondrej Koscik / Pohoda

"Milyen (kultúr)politikai levegőt lélegeztek be itthon az első sztárok? Kit nevezhetünk a magyar dal apjának, ki volt, aki farkast kiáltott és ki, akit nyughatatlan bohémsága új és új zenei felfedezőutakra indított?"- többek között ez lesz a témája annak a poptörténeti konferenciának, amelyet Időtlen hangok címmel tartanak június 22-én, szerdán a Ludwig Múzeumban. Az NKA Cseh Tamás Program Magyar Könnyűzenei Örökség Megőrzése Alprogramja által rendezett eseményen az előadók alapvetően a magyar könnyűzene történetének meghatározó, idén hetvenedik születésnapjukat ünneplő ikonjai – Bródy János, Demjén Ferenc, Frenreisz Károly, Koncz Zsuzsa és Nagy Feró – előtt tisztelegnek. A legvégén jómagam - amolyan kakukktojásként - pedig arról fogok mesélni, hogy az ő kortársaik milyen pályákat futhattak be a nagyvilágban. Többek között Syd Barrett, David Gilmour, Donovan, Marianne Faithfull, Freddie Mercury, Benny Andersson és Patti Smith.

A brit folk-rock alapjainak megteremtője, Donovan

2016. június 4-én, azaz ma lenne hetvenéves Halmos Béla, a táncházmozgalom egyik alapítója. A három évvel ezelőtt elhunyt prímás és népzenekutató sokszínű életét és szerteágazó munkásságát mutatja be ma megjelent új könyvem. A Halmos Béla emlékezete című monográfia a folkMAGazin 2014-es különszámának bővített, átdolgozott kiadása. A kötethez tartozó CD-mellékleten Halmos Béla eddig publikálatlan népzenei gyűjtéseiből hallható válogatás.

A héten időlegesen véget ér a Rock And Roll Szabadegyetem – a második évad utolsó előadásán (2016. június 1., 17:30, Örkény könyvesbolt) a fekete és fehér zenehagyományok (blues, folk, country) hatvanas évek végi továbbéléséről lesz szó. A második brit blueshullámról (Taste, Ten Years After, Savoy Brown, Free), az amerikai fehér blues revivalról (Mike Bloomfield, Paul Butterfield, Al Kooper, Johnny Winter), a brit folk-rock születéséről (Donovan, Fairport Convention, Pentangle) és a country felélénküléséről  (Johnny Cash, Willie Nelson, Roger Miller, Ray Price). Aztán persze kitör a nyár – de szeptembertől folytköv.

A hatvanas évek végének egyik nagy ígérete, Nick Drake

Jimi Hendrix, Eric Clapton, Jeff Beck, Cream, Syd Barrett és a korai Pink Floyd, valamint a második brit blueshullám (Taste, Ten Years After) - nagyjából erről lesz szó a szerdai Rock And Roll Szabadegyetemen (17:30, Örkény Könyvesbolt, Szent István krt 26.). Meg ha időben belefér, akkor néhány szó a hatvanas évek második felében kibontakozó brit folk-rock revivalról, Donovantől a Fairport Conventionig.

Syd Barrett - fotó: Mick Rock

Bár eredetileg úgy terveztem, hogy az Örkény könyvesboltban futó Rock And Roll Szabadegyetem most szerdai előadásán visszatérünk Angliába és gitárhősökről, szupergroupokról, stílusteremtők startjáról lesz szó, a legutóbbi alkalmon annyi minden kimaradt, hogy úgy döntöttem, maradunk a napfényes(nek tűnő) Kaliforniában. Terítéken ezúttal a Los Angeles-i kísérletezők: a valóság határain bolyongó Doors, Frank Zappa szatirikus beat/rock korszaka, a Mothers of Invension, a blues-rock-pszichedelikus-absztrakt Captain Beefheart, a szintén stílusok között mozgó Spirit, a szuggesztív Arthur Lee vezette Love, illetve a háború ellenes tüntetések egyik protestcsapata, a Country Joe and the Fish. Meg persze a heavy metal alapjait megvető Steppenwolf (Born To Be Wild), illetve a világ egykor leghangosabb bandájaként számon tartott Blue Cheer (utóbbi SF-ből).

Doors, 1968

Ezzel a címmel tartok előadást azon a magyar jazztörténetet átfogó egész napos konferencián, amelyet a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban (Budapest, III. kerület, Budapest, Korona tér 1.) rendeznek pénteken, s amely a tavaly november óta látható Képes Magyar Jazztörténet című kiállítás ingyenes kísérőrendezvénye. A magyar jazznek ugyanis két olyan vonulata is van, amely nemzetközi szinten igazi kuriózum, ha úgy tetszik, hungarikum: egyfelől a Dresch Mihály fémjelezte, az avantgárd felől közelítő etnikus jazz, másrészt az a fajta szonikus tüzesség, improvizációs készség és nagyfokú muzikalitás, ami a cigány származású magyar jazzmuzsikusok játékából árad.

Oláh Kálmán – Fotó: Jókúti György

A Rock And Roll Szabadegyetem márciusi előadásán (március 2, szerda, fél 6, Örkény Könyvesbolt) a hatvanas évek második felének napfényes Kaliforniájába repülünk vissza. Ahogy a hatvanas évek elején az Egyesült Államokban a legizgalmasabb dolgok a keleti partvidékén történtek, úgy az évtized közepére a súlypont egyre inkább a nyugatira tevődött át. Különösen a két nagyváros, San Francisco és Los Angeles fontos e szempontból: míg előbbi a hippik fellegvára lett és olyan zenekarokat adott a világnak, mint a Jefferson Airplane, a Grateful Dead vagy Janis Joplin, addig a Fények Városa egyrészt a kísérletezők, a határokat keresők (Doors, Mothers of Invention, Iron Butterfy), másrészt az üzlet által diktált előadók (Byrds, Monkees, Sonny and Cher) főbb terepe lett. Nem beszélve az 1967 júniusi Monterey Pop Festivalról, az új előadók első nemzetközi "kirakodóvásáráról".

Janis Joplin