Magyarok az ile-de-france-i fesztiválon

Első pillantásra olyan, mint a Szigeten mostanság nagy port kavart Magic Mirror, és ez nem véletlen: ugyanaz a német cég szállította a hozzávalókat. A párizsi Parc de la Villette-ben négy éve ideiglenesen felállított, a nagy sikerre való tekintettel később véglegesített "sátorklub", a Cabaret Sauvage az elmúlt héten magyar roma, világzenei és jazzformációkat látott vendégül, nem is akármilyen sikerrel. A júniusban kezdődött és decemberig tartó franciaországi MAGYart kulturális programsorozat része mindez, erős, zúzós, karakteres.

Az 1989 óta zajló ile-de-france-i fesztivál szervezői korábban még sosem engedték át az események jelentős részét egy külföldi országnak. Most viszont Magyarországról több mint húsz zenekar, énekes és más művész mutatkozott/mutatkozik be Franciaország központi régiójában. A fesztiválba külön magyar tradicionális "programcsomagot" illesztettek be, de fellépnek magyar művészek a Zenei szalon, a Bábmozi és mozi, illetve a Klasszikus koncertek sorozatokban is.

Tziganes sur scene (Cigányok a színpadon) - ezzel a megtévesztő címmel fut a Cabaret Sauvage-ban a mostani széria. Ki tudja, a francia szervezőket a felületességük vagy inkább egyszerű marketingszemlélet vezérelte a névadáskor, hisz a hatnapos koncertsorozat alatt fellépő tizenegy formációból csak hét együttes tagjai roma származásúak. A Dresch Quartetről, a Borbély Quartetről, a Dél-alföldi Szaxofonegyüttesről vagy a tizenöt éve Franciaországban élő Szelevényi Ákosról és csapatáról ez már egyáltalán nem mondható el. Nemcsak hogy nem roma származásúak, de zenéjükben sem azok, szerzeményeikben cigány népzenei elemek még elvégre sem fordulnak elő.

Komoly malőr ez, de most inkább foglalkozzunk a valós zenei eseményekkel. Az első nap mindjárt két karakteres, zenei világában egymástól is jól elváló roma együttes, a nyírségi Kék Láng és a budapesti Romano Drom hozta lázba a helybelieket. A nyolc éve működő Kék Láng tagjai igazi ösztönzenészek, a tagok jobbára énekelnek, csattognak, csettintenek, szájbőgőznek, a hangszereket (gitár, hegedű) is inkább csak a ritmus erősítésére, a zene lüktetésének fokozására használják. Az őket követő Romano Drom azonban hozzájuk képest maga a visszafogottság. Jól megírt és hangszerelt, jól kitalált előadásban, profin, hiba nélkül játszva, a cigány népzenei örökséget művészi oldalról, művészi színvonalon feldolgozva, megközelítve.

Másnap aztán ismét sokat változott a színpad és a hangulat. A Rományi Rota igazi nemzetközi repertoárral lépett a pástra, magyar, szerb, macedón és román cigányzenét játszottak, gerjedt is a közönség mindenre, különösen akkor, amikor egyik-másik tag elkezdett "botolót" táncolni. Az őket követő, illetve részben velük kiegészülő, Balogh Kálmán fémjelezte zenekar aztán már teljesen etnojazz és világzenei vizekre evezett, nagy látószöggel, nagy kitekintéssel, nagy ívű hangszerszólókkal. A franciák most is gerjedtek rendesen, talán túlságosan is kivette mindez az erejüket, Dresch Mihály és csapata karakteres magyar jazzére már csak fáradtan pilledtek, illetve szép lassan hazamentek.

És ez nagyjából így megy mindennap. Egészen vasárnapig, amikor is a szervezők magyar falut varázsoltak a villarceaux-i kas-tély partjába, magyar kézművesekkel, magyar ételekkel és természetesen magyar zenével és tánccal.

A weboldal megjelenítésével és működésével kapcsolatos kérdéseivel, problémáival forduljon az oldalakat karbantartó webmester-hez.
 shs webdesign www.erelversoft.hu custoMMade by eReLverSoft 2016