Kóbor János 2015. május 30-án - Fotó: Marjai János / MTI

Közel másfél éve nincs köztünk a magyar rocktörténet egyik ikonikus alakja, az Omega együttes énekese, frontembere, Kóbor János. Azé az Omegáé, mely a magyar rocktörténet egyik legjelentősebb és Európában legismertebb rockzenekara volt. Nem mellesleg technikai értelemben az egyik legnagyobb hazai újító: nevéhez fűződik az első LP, az első CD és az első DVD, a koncerteken idehaza ők használtak elsőként füstgépet vagy lézert, elsőként töltötték meg a Budapest Sportcsarnokot és a legtöbbször ők töltötték meg a legnagyobb szabadtéri intézményét, a Népstadiont.

Nényei Tas, az Illés gitárosa 1964-ben a Bercsényi kollégiumban - Fotó: Szalay Zoltán / Fortepan

1963. május 3-án olyasmi történt, amire az akkori pártállam aligha számított: a Nemzeti Sportcsarnokban tartott első beatseregszemlén a felzúdult tömeg tojászáport zúdított az akkor már dixielandet játszó Benkó zenekarra. Mi több, még egy bakancsot is odavágtak a megbízható döntnökökből álló zsűri asztalára. Utólag kijelenthető, ez volt az első nyilvános, politikai felhangoktól sem mentes demonstráció az 1956 utáni Magyarországon.

A korai Rolling Stones

Még akad néhány jegy a május 3-i Rock and Roll Szabadegyetemre a Magyar Zene Háza könyvtárában, melyben a hatvanas évek eleji brit bluesboomról lesz szó. Miközben Liverpoolban a Beatles és más zenekarok révén formálódott a Mersey-beat, addig a londoni Sohoban, illetve a fővárosi agglomerációhoz tartozó Richmondban egyre-másra tűntek fel a részben a tradicionális jazzvonalból, részben a skiffle-mozgalomból kinőtt rhythm and blues zenekarok. Alexis Korner és Cyril Davies, a Blues Incorporated és a Marquee klub, John Mayall és Graham Bond, Yardbirds és Animals. No meg persze a Rolling Stones.

Török Ádám 1973-ban a Diósgyőri Popfesztiválon (fotó: Urbán Tamás)

Régóta betegeskedett, de mindig reménykedtünk, hogy túléli a megpróbáltatásokat. Januárban töltötte be a hetvenötöt, amit május 8-án az Erkel Színházban egy nagyszabású koncert keretében ünnepelt volna meg. Itt tervezte bemutatni tavaly decemberben megjelent új Bartók CD-jét (Mini Akusztik Trió: Nyitott kapu Bartók költői világára), rajta többek között az Este a székelyeknél újabb verziójával, amelyet a billentyűs Papp Gyulával még a hetvenes évek hajnalán dolgoztak fel, de a Bartók-örökösök akadékoskodásai miatt hivatalosan csak 2017-ben kerülhetett lemezre. (Pedig hát ott feszít az 1993-as 25 év rock című Mini-kiadványon is, de azon még – a jogi problémákat elkerülendő – Éjféli találkozás Béla bácsival a csiki havasok alatt álnéven).

Magyarországon a rendszerváltozás előtt nem sok állami kiadó foglalkozott popkultúrával kapcsolatos könyvek kiadásával: a klasszikus zenére fókuszáló, onnan alkalmanként kikacsintó Zeneműkiadó Vállalat és a műfajt sokszor bulvárszinten megközelítő Ifjúsági Lapkiadó Vállalat, amelynek szerepét később az Ifjúsági Rendező Iroda vette át. Sebők János korszakos kultúrtörténeti műveinek (A Beatlestől az Új Hullámig, 1981, Magyarock 1-2., 1983, 1984) megjelenéséig a hazai könyvespolcokról lényegében hiányoztak a műfajjal kapcsolatos fajsúlyosabb kötetek. Bár az állami monopólium lebomlásával az évtized végén sorra bukkantak fel az újabb és újabb vállalkozások, ezek alapvetően inkább mennyiségi, mint minőségi áttörést hoztak ezen a területen is. (A 2022. december 12-én a Magyar Zene Háza könyvtárában tartott konferencián elhangzott előadásom szerkesztett változata, mely ma a beatkorszak.blog.hu-n jelent meg).

A Beatles 1967-ben

Bár régóta teltházas, azért információként: április 5-én ismét Rock and Roll Szabadegyetem a Magyar Zene Háza könyvtárában (immár 13. alkalommal). A Time magazin szerint a Beatles volt a „modern populáris kultúra legkreatívabb alkotója”. Jelentőségét Leonard Bernstein Bachhoz és Beethovenhez hasonlította. Ők jegyzik az elmúlt hatvan esztendő legtöbb listavezető dalát és legtöbb listavezető albumát. Paul McCartney és John Lennon a poptörténelem legsikeresebb dalszerzői, közösen kereken huszonöt number one számot írtak. S bár a Beatles kapcsán a nagyközönség elsősorban a korszakos slágerekre emlékszik szívesen, a liverpooli kvartett az évtized második felében gyakorta és bátran kísérletezett is.

Fotó: Barcsik Géza

Tavaly volt fél évszázados a fővárosi értelmiségi körök egykori mozgalmából világszerte százezreket vonzó metódussá vált táncházmódszer, amelyet az UNESCO szellemi kulturális örökségi listáján is jegyeznek, 2023-ban pedig április 10-én, a Bartók Tavaszon ünnepli ugyancsak ötvenéves évfordulóját a népzenei újhullám egyik legfontosabb oszlopának számító Muzsikás együttes. Nevüket az eredeti parasztzene művelőitől, a „muzsikásoktól” kölcsönözték, akiktől igyekeztek eltanulni, ellesni a korábban megtanulhatatlannak vélt autentikus játékmódot. A Muzsikás jóvoltából az elmúlt évtizedekben a világ leghíresebb koncerttermeibe is eljutott a magyar népzene szépsége, híre, ereje. A Művészetek Palotájában április 10-én tartott jubileumi koncertjüket élőben is követhetik a nézők a Bartók Tavasz online felületein, ráadásul az ötvenéves Muzsikást köszöntő napon a virágzó táncházkultúrából is ízelítőt kaphatnak a nézők (magam is tartok róluk előadást délután 5-kor az előcsarnokban).

George Harrison, John Lennon és Paul McCartney 1960 körül

Bár a jegyek már elfogytak, azért információként: a hónap első szerdáján, március elsején ismét Rock and Roll Szabadegyetem a Magyar Zene Háza könyvtárában. A rock and roll Nagy-Britanniában is jóval többet jelentett, mint zene és tánc – a kezdetektől összekapcsolódott a fiatalok lázadásával, az életforma forradalommal, a születő ifjúsági szubkultúrákkal. A brit beat (egyik) bölcsője egy észak-nyugati kikötőváros, Liverpool volt, ahol az ötvenes-hatvanas évek fordulóján már formálódott a Mersey-beat. 1962. október 24-én pedig új időszámítás vette kezdetét: ezen a napon tűnt fel az angol sikerlistán a Beatles első kislemeze, a Love Me Do.

Bob Dylan a hatvanas évek elején (Fotó: Ted Russel)

Az ötvenes évek végén, úgy tűnt, bealkonyult a rock and rollnak, az új nemzedéki bálványok zöme kikerült a reflektorfényből. 1957 októberében Little Richard megtért, két hónappal később Jerry Lee Lewis a 13 éves unokahúgával között (amúgy harmadik) házassága nyomán kitört a botrány, 1958-ban Elvis bevonult katonának, 1959 februárjában Buddy Holly meghalt, pár hónapra rá pedig Chuck Berryt letartóztatták. S miközben Liverpoolban és Londonban forrásnak indult a beat, ezzel párhuzamosan New York-ban a városi folkisták (Bob Dylan, Joan Baez), Kaliforniában a szörfzene (Beach Boys) hoztak friss szeleket. Miközben Detroitban új fekete popbirodalom (Tamla/Motown) született.

Fotó: JBSz

Ezzel a címmel nyílt meg minden idők legátfogóbb Kádár-kori poptörténeti kiállítása a Magyar Zene Házában. A  nagyszabású, élményközpontú, a kor technikai vívmányait bátran használó tárlat a rendszerváltozás előtti évtizedek popkulturális vonatkozásait igyekszik minél több szempontból megragadni.

Lonnie Donegan

Miként fogadták a Rock Around the Clock-ot ismertté tevő Blackboard Jungle című filmet 1956 nyarán Angliában? Milyen volt a New Orleans-i és chicagói zenei hagyományokból merítkező skiffle-mozgalom (élén Lonnie Donegannel)? Miként zajlott Bill Haley 1957-es southamptoni partraszállása? Milyenek voltak Elvis Presley európai követői, a német Peter Kraus, az olasz Adriano Celentano és a francia Johnny Hallyday? Többek között ezekről is szó lesz a Rock and Roll Szabadegyetem január 18-i előadásában a Magyar Zene Háza könyvtárában.

Dick Clark a közönség között az American Bandstand egyik korai tévéadásában

December 7-én ismét Rock and Roll Szabadegyetem a Magyar Zene Háza könyvtárában. A téma: az ötvenes évek második felében új szereplő lépett be a rock and roll piacra: az országos tévéállomások. Az American Bandstand vagy az Ed Sullivan Show nem csak a lemezipart és a sztárgyártást pörgette fel, de segített tompítani a társadalmi előítéleteket is. Miközben a rock and roll történetének egyik fekete napja 1959. február 3.: Buddy Holly és másik két reményteli rock and roll sztár ekkor lelte halálát egy repülőgép balesetben. Ezzel nemcsak szimbolikusan, de konkrétan is lezáródott a rock and roll nagy korszaka.: Holly halála egybeesett több rock and roll sztár tragédiájával, kényszerű vagy önkéntes visszavonulásával. Sokan közülük nehezen tudták feldolgozni, hogy alacsony sorból indulva szinte hónapok alatt lettek milliomos szupersztárok. Majd amikor úgy tűnt, hogy a rock and rollnak az Egyesült Államokban bealkonyult, a fókusz Nagy-Britanniára helyeződött át, és megszületett a beat. De ez már az újabb évad témája.

Mike Stoller, Elvis Presley és Jerry Leiber 1957-ben a Jailhouse Rock kottájával

A sztárpiac születéséről lesz szó a Rock and Roll Szabadegyetem következő, szerda esti előadásán: 1955 és 1958 között tartott ugyanis a rock and roll virágkora, melyet a zeneiparban látványos prosperitás jellemzett, és szűk négy esztendő alatt például a kislemezek eladása több mint két és félszeresére nőtt. Miközben a zeneipar struktúrája is alapvetően átalakult: 1954-ig kétségkívül a nagy kiadók uralták a színtért, de az évtized közepétől a független kis lemezcégek is egyre nagyobb szeletet hasítottak ki a tortából, olyannyira, hogy 1959-ben még ők jegyezték a slágerek 66 százalékát. És jöttek a sikerszámokat ontó szerzőpárosok, mindenekelőtt Jerry Leiber és Mike Stoller, Doc Pomus és Mort Shuman, a hatvanas évek hajnalán pedig Neil Sedaka és Howard Greenfield, Barry Mann és Cynthia Weil, illetve Gerry Goffin és Carole King. Részletek a hajtás után.

Jerry Lee Lewis

Szerdán újra Rock and Roll Szabadegyetem a Magyar Zene Háza könyvtárában, ezúttal azokról a fehér sztárokról lesz szó, akik a múlt hónapban bemutatott fekete muzsikusok (Fats Domino, Lttle Richard, Chuck Berry) mellett - Elvisszel egyetemben - ezt a döntően kisebbségi zenét elvitték a többségi társadalomba: Jerry Lee Lewis, Carl Perkins, Eddie Cochran, Gene Vincent és Buddy Holly..