Rések a falon - 50 éves az East együttes
A hetvenes évek alkonya a rockzene a vidék előretöréséről is szólt, hisz a debreceni Color és Panta Rhei, illetve a miskolci Edda nemcsak országosan ismert, népszerű zenekar lett, de nagylemezeket is megjelentethetett. Hasonlóképp az ötven évvel ezelőtt alakult szegedi East, mely 1994-ben búcsúzott el közönségétől (bár 2012 és 2017 között több speciális koncertet adtak).
Beatzenekarként indult a „Varsói Szerződés ABBA-ja”, a Neoton Família
Bár a többség a Neotont annak énekesével, Csepregi Évával azonosítja, az idén nyolcvanéves Pásztor László volt az, aki 1965 őszén közgazdász hallgatóként az együttest megalapította, és az egykori beat, majd popzenekar csak hetvenes évek végén ült fel – élén Csepregivel – a diszkóvonatra, melynek (erős lemezgyári támogatással) legjelentősebb hazai képviselője lett. A Neoton ma hatvan éve adta első koncertjét a Közgazdaságtudományi Egyetemen.
ZEN #37 - A hard rock felemelkedése 3.: a brit másodvonal és az amerikaiak
Ted Nugent 1978-ban a Meadowlandsben. Fotó: Ron Pownall
A legutóbbi két alkalommal a hetvenes évek hard rock/heavy metal hullámának három legfontosabb zenekaráról, a Led Zeppelinről, a Deep Purple-ről és a Black Sabbathról volt szó, ezúttal e brit hullám további formációi és az irányzat legfontosabb tengerentúli képviselői állnak a Rock and Roll Szabadegyetem következő előadásának (2025. december 3, 19:00, Magyar Zene Háza könyvtára) a középpontjában. Röviden felvázolnám a tréfásan a „heavy metal Beach Boysának” is nevezett Uriah Heep, a progresszív rockos Atomic Rooster, a Free romjain kivirágzott Bad Company, a DP-utód Rainbow, a illetve az Atlanti-óceán túlpartjáról a bluesrock power trióként indult Grand Funk Railroad, a Cream inspirálta Mountain, és a „vadember” Ted Nugent pályájának legfontosabb pillanatait.
Szomjas György a popkultúrán is mély nyomot hagyott
A Talpuk alatt fütyül a szél forgatásán, 1975-ben
Bár a többség elsősorban az aktuális formai kereteket feszegető filmrendezőként ismeri, akinek játék- és dokumentumfilmjei újszerű látásmódot és/vagy hangütést hoztak a magyar filmtörténetbe, mozgóképes munkáiban a populáris zene – azon belül is a rock and roll és a folk –a kezdetektől fogva hangsúlyos szerepet kapott. Mondhatni, olyan szonikus réteget képeztek rajtuk, melyek révén e művek popkulturális szempontból is megkerülhetetlenné nemesültek. Szomjas György ma lenne 85 éves.
Kollégiumi szobában kezdték, aztán a táncházmozgalom pionírjai lettek Sebőék
Sebő Ferenc és Halmos Béla a hetvenes évek hajnalán szárba szökkent táncházmozgalom legfőbb zenei atyjai, úttörő szerepük a népzenei újhullám megszületésében és kibontakozásában megkérdőjelezhetetlen. Ötven éve megjelent bemutatkozó nagylemezük pedig e mozgalom első szonikus demonstrációja.
Fél évszázados a free jazz doyen Szabados György első albuma
Fotó: Grencsó István
A magyar jazztörténet egyik legendája és jazzkörökben a legtöbb vitát kiváltó alakja volt a Kossuth-díjas zeneszerző, zongorista Szabados György (1939–2011). Talán azért is, mert a kezdetektől fogva következetesen járta a maga bartóki és free jazz hagyományokból táplálkozó útját, és a hagyományos jazzritmust a magyar népzene asszimmetrikus ritmikájával felcserélve valóban sajátos magyar jazziskolát teremtett. Ötven éve jelent meg az első nagylemeze.
Bővebben: Fél évszázados a free jazz doyen Szabados György...
ZEN #36 - A hard rock felemelkedése 2.: Deep Purple és Black Sabbath
Ian Gillan, Deep Purple
Legutóbb a hetvenes évek hard rock/heavy metal hullámának legfontosabb és egyben legnépszerűbb zenekaráról, a Led Zeppelinről volt szó, ezúttal e hullám további két korszakos formációja, a Deep Purple és a Black Sabbath áll a Rock and Roll Szabadegyetem következő előadásának (2025. november 5, 19:00, Magyar Zene Háza könyvtára) a középpontjában. A Deep Purple egészen más irányba indult, mint a Led Zeppelin, első, progresszív rockos elemekben bővelkedő, de nem túl radikális hangvételű albumaival a stabil középmezőnybe tartozott, majd 1969-ben szintén más jellegű szenzációval hívta fel magára a figyelmet, amikor először játszott élőben rockegyüttes szimfonikus nagyzenekari kísérettel. Amit viszont az elkövetkező három évben produkált, az minden szempontból a hard rock/heavy metal legemlékezetesebb alkotásai közé tartoztak. Ugyancsak a hetvenes évek első felében hozta létre életműve legjavát a szintén máig aktív Black Sabbath, mely mindenekelőtt súlyosabb, baljósabb atmoszférájú, horrorisztikus elemekben bővelkedő szövegvilágú dalaival került a figyelem középpontjába, és óriási hatást gyakorolt a metál következő nemzedékeire, különösképp annak black, doom és death irányzataira.
Az amerikai kulturális trójai faló esete a szocialista Magyarországgal
Charles Mingus 1975-ben Bergamóban - Fotó: Luisa Cairati
Ötven évvel ezelőtt, 1975. október 27-én lépett fel a Charles Mingus Quintet az Erkel Színházban, ami nemcsak azt jelentette, hogy a jazztörténet egyik meghatározó nagybőgősével, komponistájával és zenekarvezetőjével bő három évvel a halála előtt találkozhatott a budapesti közönség, hanem ez a koncert annak a sorozatnak is a része volt, amelynek során 1968 és 1978 között nemzetközi jazzvilágsztárok sora muzsikálhatott a magyar fővárosban. Mindezt a Magyar Rádió szervezésében és az amerikai külügyminisztérium anyagi támogatásával.
Ötvenéves a Gépfolklór – új lemezzel tér vissza a népzene Hendrixe
A Gépfoklór felállása 1982-ben (Jorgosz, Cziránku, Szabó, Donászy és Huszti)
A Sebő–Muzsikás–Vujicsics-vonal mellett a népzenére rácsodálkozók között már a hetvenes évek derekán voltak olyanok, akik nem annyira az ősi dallamok autentikus előadására helyezték a hangsúlyt, hanem azokat a kor kihívásainak megfelelően jazzes, rockos elemekkel keverték, átdolgozták, saját zenévé tették. Jobb híján nevezzük ezt az áramlatot folkirányzatnak, melyek egyik legfontosabb képviselője – a Vízöntő és a Kolinda mellett – az 1975-ben megalakult Gépfolklór. A három évig tartó első, akusztikus hangszereket használó időszakukat egyetlen, 1977-ben kiadott négyszámos kislemez őrzi. A nyolcvanas évek elején már a gitáros Cziránku Sándorral és a dobos Donászy Tiborral megerősödve tűntek fel ismét a színen, de az 1984-es Barbaro című kazettájukat már bemutatni sem tudták, addigra ugyanis szétszéledtek a zenészek. És csak 2017-ben reaktivizálta azt Szabó András. A jubileumi évben mindenesetre új társakkal új nagylemezt készít, mégha az ünnepi koncert dátuma változatlanul bizonytalan.
Bővebben: Ötvenéves a Gépfolklór – új lemezzel tér vissza...
Hol voltál, amikor bemutatták a Vissza a jövőbe című filmet?
A doki és Marty
Az Egyesült Államokban 1985 júliusában bemutatott – a hazai moziban 1987. október 15-étől látható – amerikai sci-fi filmvígjáték idővel nemcsak az év legjobban fogyó alkotása lett, illetve tarolt a különböző tengerentúli díjkiosztókon, de igazi klasszikus mozivá érett. A hatalmas sikernek köszönhetően az évtized legvégén két további egész estés részt forgattak hozzá, mi több, idővel animációs sorozat, videojáték és musical is készült belőle. Miközben a Vissza a jövőbe rocktörténeti jelentősége elvitathatatlan.
Bővebben: Hol voltál, amikor bemutatták a Vissza a jövőbe...
ZEN #35 - A hard rock felemelkedése 1.: Led Zeppelin
A hetvenes évek hard rock/heavy metal hullámának legfontosabb és egyben legnépszerűbb zenekaráról, a Led Zeppelinről szól a Rock and Roll Szabadegyetem következő előadása (2025. október 8, 19:00, Magyar Zene Háza könyvtára), mely elsőként mutatott kiutat a kifulladni látszó rhythm and blues világából. Korai lemezeivel iskolát teremtett, és új korszakot nyitott a rock történetében. Aki csak egyszer hallotta Robert Plant elképesztő hangerejét, sikolyait, üvöltéseit, Jimmy Page gitár-rohamait vagy John Bonham lehengerlő dobszólóit, az sosem felejtette el. Az a hangzás, amit a Led Zeppelin még az 50-60 ezres stadionokban is produkálni tudott, egyszerűen mellbevágó, sokkoló, lenyűgöző, megsemmisítő erejű volt. Miközben Robert Plant személyében új rocksztár-típus, „a gitár Paganinijének” nevezett Jimmy Page személyében pedig új gitárhős-idol született.
Legendás zenészek keltetőhelye volt a hatvan éve alapított jazztanszak
Gonda János, a jazztanszak alapítója
A szovjetek éppúgy tiltották, akár a nácik – mindkét totalitárius rendszer számára az alapvetően improvizatív jazz (túl az amerikai gyökereken) a szabadságot szimbolizálta. Aztán az 1950-es években szovjet zenetudósok ideológiailag a helyére tették (nem az amerikai imperializmus végvonaglásának terméke, hanem az elnyomott fekete proletariátus zenéje), és attól kezdve a műfaj Magyarországon is zöld utat kapott. Az olvadás három fontos manifesztima: a Dália klub megnyitása (1962), az akkori egyetlen állami kiadó (MHV) által elindított Modern jazz lemezsorozat (1963) és az éppen hatvan éve – a térségben elsőként – létrejött jazztanszak volt, mely 1990 óta a Zeneakadémia integráns része.
Bővebben: Legendás zenészek keltetőhelye volt a hatvan éve...
Generál és Rock Színház – Várkonyi Mátyás 75
Nevét talán kevesebben ismerik, mint az általa létrehozott és vezetett zenekarokat (ZéGé, Generál), illetve az általa megálmodott Rock Színházat, melyet az akkori hatalom nem engedett a hivatalos színházi struktúrába betagozódni. Pedig számos világsikerű musical magyarországi ősbemutatója mellett a társulat nevéhez fűződik az első magyar rockopera, a Sztárcsinálók színrevitele. Várkonyi Mátyás ma hetvenöt éves.
A 80 éves Van Morrison a színpadon ünnepel
2015.-ben (fotó: Slieve Donard)
Bár származását tekintve ír/skót, a szülői házban a fekete amerikai blues hangjain nőtt fel. Tizenkilenc évesen a Them együttes frontembereként bukkant fel a nemzetközi rock and roll cirkuszban, 1967-ben szólópályára lépett, és azóta is szorgalmasan jelenteti meg a nagylemezeket – az idén júniusban a boltokba került Remembering Now már a negyvenhetedik (!) stúdióalbuma a sorban. Ráadásul a ma nyolcvanéves Van Morrison a színpadon ünnepel.
Deep Purple és Jézus Krisztus – Ian Gillan 80
1983-ban Barcelonában
Döntően a Deep Purple énekeseként ismert, tevékeny részese volt a hetvenes évek legeleji klasszikus hard rock albumoknak, ahogy az 1984-es újjászületés óta is szinte valamennyi korongon ő énekel. De címszereplőként részt vett Webber történeti rockoperája, a Jesus Christ Superstar első változatában, megfordult a Black Sabbathban, 1976 és 1982 között pedig saját zenekarokat is vezetett. Ian Gillan nyolcvanéves.
A rock and roll az nem egy tánc - a 2010-es évek Szigete
Sziget 2008 - Fotó: Glódi Balázs / Sziget
A kétezertízes évekre a Szigeten egyre inkább dübörgött a tömegigényeket kielégítő professzionális programgyár, mégha mutatóba még akadtak nonprofit helyszínek és programok. Aztán 2020-ban és 2021-ben a fesztivál elmaradt, azóta pedig nagyot változott a világ, amelyet az időközben külföldi kézbe került Sziget is maximálisan leképezett. Jöjjön hát a szubjektív visszaemlékezés harmadik, utolsó része, mely még a pandémia előtt időkre, a 2008 és 2018 közötti időszak eseményeire fókuszál.
Bővebben: A rock and roll az nem egy tánc - a 2010-es évek...
Ásatás
90-03
1990 - Többek között:
Az Ultra Rock Hírügynökség jelenti >>
Dohány utcai gyermekjátékok (riport) >>
Paul McCartney, a konformista lázadó >>
Forgács Péter: Privát Magyarország >>
1991 - Többek között:
Vedres Csaba: A sírás korszaka után >>
Nagy Jenő: Szamizdatos remények és csalódások >>
Hörcher László: A rend festője >>
1992 - Többek között:
Kapolcs, riadó! - Támad a szél! (nagyriport) >>
Menyhárt Jenő: Itt kísértünk '92 >>
Szakmai karrier vagy színes életpálya? (Márta István) >>
Tolcsvay: Felhangosítottam a Nemzeti dalt >>
Révedezések szeánsz után (Hobo Morrison-estjéről) >>
1993 - Többek között:
Egy este talpig illegalitásban (Tilos Rádió) >>
Díszlet, rom és látomás (Fekete Lyuk) >>
Wahorn András: Gondoltam, elmegyek Amerikába >>
Török Ádám: Bódító badacsonyi bulik >>
A Király ruhája meztelen (Király Tamás portré) >>
1994 - Többek között:
Egy ember, aki jól érzi magát (Kiss Imre) >>
Bródy János: A dal elpusztíthatatlan >>
Szörényi Levente: Nem értékek mentén dőlnek >>
Lois Viktor: Az ember nem csikk, hogy el lehessen >>
1995 - Többek között:
Szabados György: A szent főnixmadár dürrögései >>
Petrovics Emil: A művészet pragmatikus harcosa >>
Szelevényi Ákos: Szeretek idegennek lenni >>
1996 - Többek között:
Zeneházban zenélve, Fonóban összefonódva >>
Szonikus balesetek (Csupó Gáborról) >>
Egy kor mámoros optimizmusa (Rolling Stones R'n'R Circus) >>
Csapó Gyula: Külföldi ösztöndíjjal itthon >>
Kocsis Zoltán : Az az érvényes, ami megszólal >>
1997 - Többek között:
Egy marék szög örökség (Cziránku Sándorról) >>
A kövér oposszum (R. L. Burnside-ról) >>
Bors Jenő: Elég volt, nyugalomra vágyom >>
Bari Károly: A folklór a kultúra kötőanyaga >>
Húzzad, húzzad, muzsikásom! (A táncházmozgalomról) >>
Az élet olyan szezonális (Tundravoice) >>
1998 - Többek között:
Nyers erő és intim rezdülés (Lajkó Félix portré) >>
PJ Harvey - Nem tökéletes, de szerethető >>
Dresch Mihály: Mosolygok. Kitüntetés vagy kötél? >>
Nagy Feró: A kecske kiváló fűnyíró >>
Hobo: Meggazdagodni nem fogunk >>
1999 - Többek között:
Omega-koncert - Csodát senki sem várt >>
Presser Gábor: Ha nincs szponzor, nincs buli >>
Kallós Zoltán: Utolsó leszek, aki innen elmegy >>
Egy örömlány feljegyzései (Kamondy Ágnes estjéről) >>
Szemző Tibor: A hangunk sokat elárul rólunk >>
2000 - Többek között:
Csalog vs Hollós - Ki kit szolgál, ki kiből él? >>
Ki tudja, meddig húzzák (A szórakoztatózenészekről) >>
Michael Flatley Show - Bombasztikus, mint a címe >>
Tátrai Tibor: A kocsma az igazi megmérettetés >>
Filharmonikus blues (ÁHZ-nagyriport) >>
2001 - Többek között:
Cohen, Jagger, McCartney - Érzelmes öregfiúk >>
At The Drive-In - Sűrű, tömény punkrock-óra >>
U2 - Ernyedtség és féktelen pörgés >
Illés, Metro, Omega - Beatmatuzsálem-randevú >>
Ligeti György: Zeném lejtése a magyar nyelvé >>
Emil.RuleZ! - A bimbók a rezgéstől híznak >>
2002 - Többek között:
Sziget 2002 - Meddig kell az együttlét? >>
Kispál 15 - Lovasi, a nemzedéki dalnok? >>
István, a király - Koppány, a szupersztár >>
Csontos István: A zenehallgatás életforma >>
Grencsó István: Mindenhol ugyanazt fújom >>
Népzene és zabolátlan jazz (Dél-Alföldi Szaxofon) >>
2003 - Többek között:
Hölgyek, lendületben (az új női rockhullámról) >>
Rácz Zoltán: A zenészek tudatosan félrebeszélnek >>
interjú - cikk - kritika
pop - rock - jazz - folk - etno - kísérleti - elektro - kortárs
AaA* AC/DC * Adrian Belew * After Crying * Ágens * Ágoston Béla * Almási Enikő * Amadinda * Amber Smith * Tori Amos * Anastacia * Laurie Anderson * Anima SS * Fiona Apple * At The Drive-In * Ávéd János *BbB* Baba ZuLa * Bacsó Kristóf * Bálint Eszter * Balogh Kálmán * Barabás Lőrinc * Barbaro * Patricia Barber * Bari Károly * Syd Barrett * Bartók Béla * beat irodalom * Beatles * Beatrice * Benkó Sándor * Benkő László * Berecz András * Bergendy István * Berger Dalma * Binder Károly * Bin-Jip * Iva Bittová * Bizottság * Björk * Black Sabbath * Blues Fools * Mari Boine * Boom-Boom * Borbély Mihály * Borlai Gergő * Bognár Attila * Bognár Szilvi * Bop-Art Orchestra * Bornai Tibor * Bors Jenő * Both Miklós * Bozsik Yvette * Böszörményi Gergely * Bródy János * Dave Brubeck * Michael Bublé * Budapest Jazz Orchestra * Buena Vista SC * Bujdosó János * R. L. Burnside * Don Byron *CcC* Cadik * Calcutta Trió * Nick Cave * Charlie * Eric Clapton * Les Claypool * Leonard Cohen * Coldplay * Paula Cole * CPg * Csalog Gábor * Csapó Gyula * Cserháti Zsuzsa * Csík zenekar * Csontos István * Csupó Gábor * Crosby, Stills, Nash & Young * Cziránku Sándor *DdD* Dániel Annah * DAV * Miles Davis * Thornetta Davis * Deep Purple * Dél-Alföldi * Dés András * Dés László * Deti Picasso * Deutsch Gábor * Dioptrio * DJ Keyser * DJ Palotai * Doors * Dorozsmai Péter * Dr. Valter & the Lawbreakers * Dresch Mihály * drMáriás * Drums * Dudás Lajos * Dusán * Bob Dylan *EeE* Eichinger Tibor * Elek István * Eleven Hold * Emil.RuleZ! * Eredics Gábor * Éri Péter * Erik Sumo Band * Európa Kiadó * Cesária Évora *FfF* Fábián Juli * Fekete Jenő * Fekete Lyuk * Fekete-Kovács Kornél * Fenyvesi Márton * Ferenczi György * Ella Fitzgerald * Michael Flatley * Fókatelep * Fonográf * Fonott Zene * F. O. System * Bill Frisell *GgG* Diamanda Galás * Gál Csaba Boogie * Melody Gardot * Gastroblues * Gaya * Gereben Zita * Ghymes * David Gilmore * Gonda János * Göczey Zsuzsa * Grandpierre Attila * Grencsó István * Gryllus Dániel * Gyémánt Bálint *HhH* Hajnóczy Csaba * Hamar Dániel * Herbie Hancock * Halper László * Harcsa Veronika * Nikolaus Harnoncourt * Debbie Harry * Hartyándi Jenő * PJ Harvey * Heaven Street Seven * Jimi Hendrix * Herczku Ági * Hobo * Hodek Dávid * Hollós Máté * Hortobágyi László *IiI* Illés * Iron Maiden * Isten Háta Mögött * István, a király *JjJ* Mick Jagger * Jakobi László * Jazz Studium * Jávori Ferenc * Judie Jay * Jerabek Csaba * Norah Jones * Juhász Gábor *KkK* Kaláka * Kallós Zoltán * Kaltenecker Zsolt * Kamondy Ágnes * Kampec Dolores * Katona Klári * Kéknyúl * Nigel Kennedy * Kézdy Luca * Király Martina * Kiscsillag * Kishúg * Kispál és a Borz * Kiss Erzsi * Kiss Ferenc * Kiss Imre * Kiss Tibor * Dani Klein * Kocsis Zoltán * Kolinda * Koncz Zsuzsa * Kontroll Csoport * Korai Öröm * Boris Kovac * Kovács Kati * Kovács Linda * Kozma András * Kozma Orsi * Diana Krall * Gidon Kremer * Kronos Quartet * Krsa (PASO) * Ali Hassan Kuban *LlL* Laár András * Lajkó Félix * Lantos Iván * Lantos Zoltán * László Attila * Led Zeppelin * Amos Lee * John Lennon * Lhasa (del Sol) * Ligeti György * Little G Weevil * Charles Lloyd * Lois Viktor * Lovasi András * Lovász Irén * Paco de Lucia * Ludditák * Lukács József Lujó * Lukács László * Lukács Miklós *MmM* Magyarpalatkaiak * Makám * Malecz Attila * mardi grass.bb * Boban Markovics * Mars Volta * Másfél * Másik János * Massive Attack * Mastodon * Mátyás Attila * Imelda May * John Mayall * Paul McCartney * Loreena McKennith * John McLaghlin * Brad Mehldau * Menyhárt Jenő * Al di Meola * Merlin Jazz Club * Metallica * Pat Metheny * Metro * Mitsoura * Hank Mobley * Modern Art Orchestra * Modern Jazz Quartet * Mohai Tamás * Thelonious Monk * Alanis Morissette * Jim Morrison * Jelly Roll Morton * Charlie Musselwhite * Muzsikás *NnN* Nagy Feró * Napra * Németh Juci * Nigun * Nikola * Noir Désir * Paulius Normantas * Novák Ferenc *OoO* Sinéad O'Connor * Oláh Kálmán * Omega * Orszáczky Jackie * Ózdi Rezső *PpP* Palermo Boogie Gang * Párniczky András * Palya Bea * Gretchen Parlato * Pege Aladár * Persona Non Grata * Péterfy Bori * Petrovics Emil * Astor Piazzolla * Pleszkán Frigyes * P. Mobil * Police * Ponikló Imre * Pop Ivan * Poros * Portishead * Pozsár Eszter * Premecz Mátyás * Elvis Presley * Presser Gábor * Pribojszki Mátyás * Prieger Zsolt *QqQ* Qualitons * Queen * Quimby *RrR* R.E.M. * Hugo Race * Rácz Zoltán * Radics Béla * Radiohead * Ramones * Random Szerda * Random Trip * Ránki Dezső * Ripoff Raskolnikov * Joshua Redman * Romano Drom * Rosta Mária * Johnny Rotten * Röhrig Géza * Rubai Trio *SsS* Santa Diver * Carlos Santana * Sári József * Sárosi Bálint * Fazil Say * Scampolo * Schuster Lóránt * Bon Scott * Sebestyén Márta * Sebő együttes * Sena * Ian Siegal * Simon Géza Gábor * Sonic Youth * Söndörgő * Patti Smith * Regina Spector * Spiritus Noister * Spo Dee O Dee * Starsailor * Sting * Subscribe * Sütő Márton * Szabados György * Szabó Dániel * Szabó Gábor * Szabó Sándor * Szabó Tamás * Szakcsi Lakatos Béla * Szalai Péter * Szalóki Ági * Szelevényi Ákos * Szemző Tibor * Szigetvári Andrea * Szkárosi Endre * Szokolay Dongó Balázs * Szőke Nikoletta * Szőke Szabolcs * Szörényi Levente * Szűcs Antal Gábor * Szvorák Kati *TtT* Tabányi Mihály * Takáts Eszter * Takáts Tamás * Tamarazene * Tankcsapda * Tátrai Tibor * Téli Márta * Said Tichiti * Tin-Tin * Tisza Bea * Tolcsvay László * Tóth Viktor * Török Ádám * Tövisházi Ambrus * Trio Olamar * Trio Stendhal * Trottel * Tudósok * Tundravoice * Turbo *UuU* U2 * Ujj Zsuzsi * Új Nem * James Blood Ulmer * UMZE * URH *VvV* Váczi Dániel * Van der Graaf Generátor * Varga Zsuzsa * Värttinä * Vas Zoltán * Vázsonyi János * Vedres Csaba * Suzanne Vega * Velőrózsák * Velvet Underground * VHK * Victor Máté * Vienna Art Orchestra * Vigh Andrea * Vujicsics * Vukán György *WwW* Wahorn András * Waszlavik Gazember László * Paul Weller * Big Daddy Wilson * Winkelmayer József * Lizz Wright *XyZ* Yardbirds * Zagar * Frank Zappa * Zoller Attila * Zorán * Zsoldos Báró Zoltán
Rock and Roll Szabadegyetem
2015. februárja és 2020 szeptembere között minden hónap első szerdáján 17:30-kor futott az ingyenesen látogatható Rock and Roll Szabadegyetem az Örkény Könyvesboltban, ahol az ötvenes évektől haladunk előre az időben. 2020. szeptemberében a nyolcvanas évek végéig jutottunk. A jelenlegi pandémiás helyzetben azonban úgy gondoltom, jobb, ha búcsúzom. Mígnem a sorozat 2022 februárjában a Magyar Zene Háza könyvtárában éledt újjá. Részletek >>
* * *
Korábbi szemeszterek:
A rock története 4.
„Sosem látott nemzetközi összefogások és reménytelenül véres lokális konfliktusok, széthulló birodalmak és egyesülő Európa, látványosan előretörő rock és globalizálódó pop – politikai szempontból nagyjából ez jellemezte a kilencvenes éveket. Zenei aspektusban azonban egy újabb rendkívül sokszínű évtizednek lehettünk szem- és fültanúi: olyan előadók és zenekarok határozták meg, mint a Nirvana és a Pearl Jam, a Primal Scream és a Pavement, a Blur és az Oasis, a Suede és a Radiohead, PJ Harvey és Björk, a Rage Against The Machine és a Tool, a Nine Inch Nails és a Pantera, a Massive Attack és a Portishead, a Prodigy és a Chemical Brothers, a Spice Girls és az NSYNC, a De La Soul és Wu-Tang Clan, az A Tribe Called Quest és a Beastie Boys, Garth Brooks és Shania Twain, vagy az Asian Dub Foundation és a Buena Vista Social Club.
Sebő 70
2017. február 10-én töltötte be a hetvenet az énekelt versek egyik úttörője, a népzenei revival mozgalom egyik elindítója, Sebő Ferenc. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas énekes, gitáros, tekerőlantos, dalszerző és népzenekutató sokszínű életét és szerteágazó munkásságát mutatja be ez a monográfia, melyben legközelebbi alkotótársai – Éri Péter, Gryllus Dániel, Halmos Béla, Perger László, Sebestyén Márta és Szomjas György – is megszólalnak.
A 144 oldalas, fekete-fehér fotókkal gazdagon illusztrált, szakszerű, de olvasmányos stílusban megírt monográfia CD-mellékletén Sebő Ferenc eddig publikálatlan népzenei gyűjtéseiből hallható válogatás.
A rock története 3.
A Sebők Jánossal tíz éve indított nagyszabású zene/kultúrtörténeti sorozatunk ötödik darabja ez (a nemzetközi szériából a harmadik), amely a nyolcvanas évek pop- és rockkultúrájának történetét igyekszik átfogóan bemutatni. Az újhullám és a posztpunk, az újromantikusok és a hardcore, az újtradicionalisták és a metál, a szintipop és a hip hop évtizede ez. Olyan előadók uralták, mint Michael Jackson, Madonna, Prince, Boy George, Sade vagy Whitney Houston, és olyan trendformáló zenekarok, mint a Depeche Mode, a Police, a Cure, a Duran Duran, az Iron Maiden, a Metallica, a Talking Heads, a Dire Straits vagy a Red Hot Chili Peppers. Ekkor indult világkörüli hódító útjára az MTV, a walkman és a CD, ekkor rendezték a rockvilág legnagyobb jótékonysági rendezvényét, a Live Aidet, s ebben az időszakban jelentek meg nagy számban a színpadokon az androgün sztárok.
A magyar jazz története
Idén ötven éve, hogy megjelent az Anthology '64, rajta a hatvanas évekbeli modern magyar jazz 13 legjobb formációjával. Ez a könyv az azóta eltelt fél évszázad legfontosabb műfajtörténeti eseményeit, szereplőit, folyamatait, dokumentumait mutatja be. Hogy miként tiltották először a németek, majd az oroszok és miként vetették be „kulturális trójai falóként” az amerikaiak. Hogy mindezek ellenére miként élt tovább az ötvenes évek fővárosi éjszakai életében, majd miként csúszott át a tiltottból a tűrt kategóriába, s tör(hetet)t a felszínre a hatvanas évek legelején. S hogy a kezdeti óvatos lépésektől, a Dália Klubtól, a Modern Jazz lemezsorozattól és a jazztanszak megalakulásától mennyire göröngyös, ám sok színes egyéniséget és produkciót felmutató utat járt be a műfaj, mire eljutott odáig, hogy immár a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem keretein belül oktatják.
A magyar folk története
Amikor 2011 nyarán elhatároztam, hogy megírom a táncházmozgalom zenei vetületét, még persze nem tudhattam, hogy fél évre rá az ENSZ illetékes kormányközi bizottsága a magyar táncház módszert felveszi az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára. És ezzel az aktussal végképp a helyére kerül az az egykor a Liszt Ferenc térről indult szűk, városi értelmiségi kezdeményezés, amely ma is százezreket vonz világszerte. Torontótól Tokióig.
A magyar folk története című, 288 oldalas, fotóval gazdagon illusztrált, visszaemlékezésekkel tarkított kötet a Kossuth Kiadó és a Hagyományok Háza közös kiadásában - plusz a Fonó támogatásával - a 2013-as Táncháztalálkozóra jelent meg.
Legolvasottabb interjúk
1. Hobo (1991)
2. Rosta Mária (2001)
3. Harcsa Veronika (2008)
4. Szörényi Levente (1994)
5. Bródy János (2008)
6. Hobo (2008)
7. Szörényi Levente (2005)
8. Juhász Gábor (2009)
9. Premecz Mátyás (2009)
10. Fábián Juli (2009)
11.Bródy János (2011)
12.Barabás Lőrinc (2008)
-----
13. Szörényi Levente (2006)
"Aki fiatalon megtanult énekelni, az hatvan évesen is képes megformálni a hangokat. Kétségtelen, hogy a Little Richard vagy a Goodbye London előadása 2005-ben nem volt könnyű feladat. De kinyomtuk."
14. Kiss Tibor (2008)
"Szeretek belepörögni a dalírásba. Felállítani a cuccot, és utána napokon, heteken át folyamatosan próbálni, kísérletezni."
15. Hobo (1998)
"A Hobo Blues Band két évtizede folyamatosan a színpadon van. Hazai viszonylatban egyedülálló jelenség ez, erre még a nagydíjas túlélő, az Omega sem volt képes."
16. Ózdi Rezső (2009)
"Ha arról van szó, közösen csináljuk, szívesen csinálom. De annyira erős rúgó meg nem feszít belülről, hogy okvetlenül ki kelljen mindent írni magamból."
17. Párniczky András
"Kerestem a saját zenei gyökereimet, így mélyedtem el a kelet-európai klezmerbe, és ezt próbáltam ötvözni az amerikai jazzel. Erre utal a zenekar neve: a nigun szavak nélküli dalt jelent."
"Sokáig valóban ragaszkodtam az autentikus előadásmódhoz, de átlátva a hagyományos kultúrában a népdal élettanát, elkezdtem bátrabban kezelni a dalokat."
"Fura mód, amíg angolul játszottuk a bluest, külföldön alig arattunk sikereket, amióta viszont magyarul muzsikálunk, mindenhová visszahívnak. Mert ott épp ez az érdekes."
"Az István, a király volt az a mű, amelyben Leventével a leginkább össze tudtuk foglalni mindazt, ami a közös munkákban velünk, bennünk érlelődött. Nem hiszem, hogy megismétlődhetne az a fantasztikus pillanat, amikor véletlenszerűen egybeesett a kor, a történelmi fordulópontban és a belső művészi érettség. "
+ 1 ajánlat
"Érdekes módon Aczél a hígabb slágert, a limonádét talán még egy fokkal jobban utálta, mint a társadalmi töltetű beatzenét. Számára a bárgyúság és a giccs néha nagyobb gondot jelentett, mint amikor Bródy János túlment a megengedett határon. "
Legolvasottabb cikkek
1. Kiss Tibor portré (2011)
2. A kultúrhajós (Bognár Attila, 2008)
3. Apák rock'n'rollja (HBB, 2009)
4. Ami mozog ... (Harcsa Veronika, 2009)
5. A gadulka ereje (Szőke Szabolcs, 2008)
6. Kiscsillag - Odatették (2006)
7. Ripoff Raskolnikov (2010)
8. A CPg-legenda (2009)
9. Random "csevegés" (2008)
10. Quimby 15 (2007)
11. Ambivalens bajleves (2009)
12. Pribojszki folytatja (2008)
--------
13. Juhász Trió (2007)
"Inkább legyen benne egy-két apró hiba, de maradjon meg a svungja" - hangsúlyozta Juhász, s ennek a robbanékony örömzenét és melankolikus balladákat egyaránt tartalmazó CD-nek valóban íve és szárnyalása lett."
14. Nem járt le a Fonográf (2004)
„Bár péntek este a Kisstadion környékén a guberálók autószámra gyűjtötték a limlomot, odabenn a betonteknőben e múlt században született dalok zöme megőrizte minőségét, és közülük jó néhány túléli szerzőit.”
15. Szalóki Ági érintése (2009)
„A törékeny és alapvetően ösztönből alkotó Szalóki Ágiban jól érezhetően nincs meg a vágy, hogy az erőt sugárzó, karakán és tudatos Karády Katalin babérjaira törjön. Ő nagyon is a maga olvasata, tapasztalata és érzelemvilága szerint adja elő e dalokat.”
„A Turbo produkciója nemzetközi, zenében és színvonalban egyaránt - ha nem tudnánk, meg sem mondanánk, hogy magyar zenekar jegyzi. Igazi harapós, odacsapós rock and roll.”
17. A kapocsember (Hartyándi Jenő, 2008)
„Fura kettősség feszül benne: egyfelől a legprogresszívebb filmes és zenei irányzatok, a jövőbe mutató kortárs művészet izgatja, másfelől az ősi paraszti kultúra, az archaikus múlt.”
18. Erik Sumo (2005)
„A My Rocky Mountain alapvetően nyugodt, downtempós - ahogy ő definiálja: „dunatempós” -, helyenként kifejezetten lebegős, merengős, „filmszerű”, atmoszferikus album. Amolyan virtuális világ- és időutazás.”
19. Bin-Jip - Szobazene (2010)
„Kellően merészek, kalandozóak, kísérletezőek. Elektronikus, mégsem monoton, melankolikus hangvételű, mégsem monokron. Tele zajjal, zörejjel, effekttel és zenei geggel.”
20. Négy oktáv terror (Diamanda Galás, 2008)
„Mindenekelőtt az élet sötétebb oldaláról énekel, az elnyomottak, kiközösítettek, megalázottak világáról tudósít. Sokkolóan, provokatívan. Ha kell, Baudelaire-t idézve, ha kell, káromkodva.”
21. Hatfejű, folyton mozgó popélőlény (Quimby, 2011)
„Persze, ők is esendők, ők is lágyulnak, de mentségükre legyen mondva, nem marketing szempontok mentén, netán előre megfontolt szándékkal teszik mindezt. Miközben őket is sújtja az ősi magyar rockátok, az egzisztenciális rugózású folyamatos játszási kényszer.”
22. Jagger 60 (2003)
„Mick Jagger? Ki az? Nem egy autóversenyző? - kérdezett vissza a hatvanas évek végén Gerald Ford egykori amerikai elnök. Pedig a Rolling Stones frontembere már akkor is több volt múló tinédzseridolnál."
23. Picasso örmény gyermekei (2006)
„Találó név: ahogy a spanyol festőzseni életműve maga volt a folytonos kísérletezés, olyan kiszámíthatatlan, besorolhatatlan és magával ragadó az örmény-orosz Deti Picasso.”
"A Nagy Feró nevével egybeforrt Beatrice a magyarock egyik legellentmondásosabb zenekara. Sikerekben és bukásokban, stílusváltásokban és pálfordulásokban gazdag pályáját futott be. Régóta inkább mítosz, mint valóság."
„A két hangköltő, Ladik Katalin és Szkárosi Endre nemcsak értelmezi Kurt Schwitters művét, de aktualizálja azt. Nem csak feldolgozandó anyag volt ez számukra, hanem egyben inspirációforrás.”
+ 1 ajánlat
Kozmikus bluesos őrület (Hugo Race, 2009)
„No és a hangja mélyült, érett, kérgesedett - koszosan reszelős, mint Tom Waitsé, nyersen zengő, mint Nick Cave-é, máshol (különösképp lemezen) fényesen dörmögő, mint Leonard Cohené.”