A magyar folk története - Felütés

Amikor 2011 nyarán elhatároztam, hogy megírom a negyedik iksz felé ballagó táncházmozgalom zenei vetületét, még persze nem tudhattam, hogy fél évre rá az ENSZ illetékes kormányközi bizottsága a magyar táncház módszert felveszi az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára. És ezzel az aktussal végképp a helyére kerül az az egykor a Liszt Ferenc térről indult szűk, városi értelmiségi kezdeményezés, amely ma is százezreket vonz világszerte. Torontótól Budapesten át Tokióig.

Ez már szinte rock and roll - csúszott ki állítólag a ledöbbent Bródy János száján, amikor a hetvenes évek elején első alkalommal betévedt egy budapesti táncházba. Nagyjából hasonlót éreztem én is, amikor egy évtizeddel később lóhajú, szűk farmeres, lázas tekintetű tinédzserként szerelmi szálak mentén elkeveredtem a Fővárosi Művelődési Házba. Ahol épp a Muzsikás húzta a talpalávalót. Olyan hittel, reménnyel és vehemenciával, hogy mondhatni, menten megtérítettek.

Nem ez volt amúgy az első alkalom, amikor velük találkoztam, de az első, amikor rájuk csodálkoztam. Akkoriban csőnadrágos urbánus fiatalként gyakorta forogtam Hobo Blues Band koncerteken, ha jól emlékszem, a Budai Ifjúsági Parkban történt meg a nevezetes eset, hogy Éri Pityuék lehettek az előzenekar. S abban az akusztikai környezetben, a bluesrockra és torzított gitárokra olyannyira éhes tinédzserek előtt is tisztességgel helytálltak. Mégha nem igazán tudott teljes pompájában érvényesülni egyszerre régies ízű és modern megszólalású míves zenéjük. Meg az az erő, az az energia, ami viszont ott, az FMH-ban valóban átütötte a falat. Még nálam is.

Ezt a viszonylag hosszas ráfutást csak azért tettem, hogy érzékeltessem, milyen irányból közeledtem én harminc éve a táncházmozgalomhoz. Ráadásul jelentős hendikeppel. Merthogy sosem voltam az a táncos lábú és/vagy bulizós fajta. Engem akkor is, azóta is elsősorban a zeneisége, a szonikus energiája az, ami újra és újra torkon ragadott. Az a lüktetés, pezsgés, delej és szédülés, ami a legnemesebb zenék sajátja. Ami egyszerre szent és profán, egyszerre mélyen szántó és magasan szárnyaló. Bármennyire is nagy szavak ezek. S pontosan ugyanazokat az örök emberi érzelmeket és gondolatokat fejezik ki, mint a rock and roll alapját jelentő fekete és fehér gyökerek: a bevándorlók country-ja és a behurcoltak bluesa.

Ezért is lehetett, hogy bár életemben a fősodor jó darabig változatlanul a nagyvárosi lét nyugtalan lüktetését megtestesítő rock and roll maradt - amit harminc éves korom körül a szofisztikáltabb, fineszesebb jazz váltott fel -, a népzene/világzene/táncházmozgalom mindvégig erősen érintett, mozgatott, alapvető impulzusokat adott. S az elmúlt huszonpár évben e szcéna számos szereplője vált barátommá, közeli ismerősömmé.

Ezért is határoztam el 2011 őszén, hogy megírom ezt a könyvet. Hogy miként látja ezt egy külső, de értő szemlélő. Az ötletemmel megkerestem Kelemen Lászlót, a Hagyományok Háza igazgatóját - akivel amúgy tizenöt éve, az Utolsó Óra apropóján ismerkedtem meg -, és Lukács József „Lujót”, a Fonó Budai Zeneház alapító-tulajdonosát. Mindketten bíztattak és támogattak. Aztán, ahogy haladtam előre, sokan tették meg ugyanezt. Halmos Bélától Sebő Ferencig, Berán Istvántól Kiss Ferencig, Eredics Gábortól Éri Péterig, Korniss Pétertől Kása Béláig.

E sok bíztatás és segítség adott erőt ahhoz, hogy belevágjak ebbe a felelősségteljes kalandba. Hogy végre megszülessen az, amit már akkor módfelett hiányoltam, amikor harminc éve először szédültem bele. Az a magyar népzene és világzene történetét feldolgozó átfogó könyv, amely nem feltétlen a szűk szakmának szól, sokkalta inkább a szélesebb nagyközönségnek. Szakszerű, de közérthető, olvasmányos stílusban. Amely arra vállalkozik, hogy a társadalmi-kulturális-zenei gyökerek és háttér bemutatásával, a különböző jelenségek elemzésével, a kialakult irányzatok ismertetésével, a műfaj története szempontjából kiemelkedő jelentőségű előadók pályafutásának és műveinek értékelésével elősegítse a táncházmozgalom, illetve a magyar nép- és világzene szerepének, helyének, értékeinek megismerését.

Hogy a „népzenei újhullám” megszületésében és kibontakozásában kétségkívül Sebő Ferencé és Halmos Béláé az úttörő szerep. Miközben a nagyvilág a magyar népzenét elsősorban a Muzsikás révén ismerhette meg. És általuk olyan impozáns koncerthelyszínekre is eljutott, mint a londoni Queen Elisabeth Hall, a párizsi Théâtre de la Ville-ben vagy a New York-i Carnegie Hall. Nyomukban megszámlálhatatlan új, az autentikus népzene tolmácsolására felesküdött együttes alakult, amelyek ráadásul az eredeti parasztzene újabb és újabb területeit tárta/tárja fel. Mint mondjuk a Téka, a Méta, a Kalamajka, az Ökrös, a Buda Folk Band vagy a Tatros. Miközben a magyarországi nemzetiségiek, mindenekelőtt a délszlávok szintén újraértelmezték a saját népzenei gyökereiket, lásd Sirtos, Vujicsics, Zsarátnok, Söndörgő és Vizin. Meg persze ott vannak mindazok a valóban autentikus parasztzenészek, akik maguk is eleven részévé váltak a magyar folk- és világzenei színtérnek. Mint például a Magyarpalatkai Banda, a Szászcsávási Zenekar, Zerkula János, Fodor Sándor „Netti” és sorolhatnám tovább napestig.

Emellett meg ott voltak azok, akik a kezdetektől nem elégedtek meg az ősi dallamok autentikus előadásával. Akik átdolgozták, műzenévé avatták, a kor kihívásainak megfelelően jazzes, rockos elemekkel szőtték át azokat. Mint tette például az Olaszországban is népszerű Vízöntő, a Franciaországban és Hollandiában egyaránt nagy sikereket arató Kolinda, a kortárs kísérleti zene felől közelítő Makám, vagy a folk-rock legjobb hazai képviselője, a Barbaro. Miközben Dresch Mihály és társai anyanyelvi szinten ötvözték a magyar népzenét és az afro-amerikai gyökerű jazzt.

S hogy az elmúlt évtizedekben ez a műfaj is kitermelte a maga karakteres szólistáit, például Sebestyén Mártát, Lovász Irént, Szvorák Katit, Palya Beát, Herczku Ágit vagy Szalóki Ágit. A magyar és a délszláv mellett rendkívül erőssé vált a roma népzenei vonal (Kalyi Jag, Ando Drom, Romano Drom, Balogh Kálmán). Miközben a kilencvenes évek derekára kiformálódott a folktól nem egyértelműen elválasztható, sőt azzal folyamatosan keveredő világzenei színtér, amely aztán a külföld számára is érdekes előadókat és formációkat (Besh o droM, Lajkó Félix, Mitsoura) dobott a felszínre. Nem beszélve az újabb hullámról, az autentikus hagyományokat blues-zal, rockkal, jazzel, elektronikával bátran keverő fiatalokról, a Buda Folk Bandtől a Tárkány Művekig.

Merthogy minden filozófia vagy hitrendszer annyit ér, amennyire gyakorolják azt - szokás mondani. Amit témánk szempontjából úgy is fordíthatnánk: minden hagyomány annyit ér, amennyire használják. Hogy ne csak kellő tisztelettel, illedelmesen igyekezzenek másolni azt, ami régvolt és kétségkívül elmúlt, hanem az aktuális kor igénye, tempója, vérmérséklete, esztétikája szerint újra kell értelmezni azt.

És ezeknek az előadóknak és formációknak, nem győzöm hangsúlyozni, mind megvan a maguk helye és szerepe ebben a negyven éve zajló revival mozgalomban. Például a táncházas körökben mostanság sokat szidott (és persze sokak által irigyelt) - engem amúgy alig megérintő - Csík zenekarnak is. Mostani szédítő sikersorozata popsztárokat megszégyenítő. Dalaik nemcsak táncházas környezetben vagy zajos rockkoncerten állják a sarat, de urbánus tinédzserpartikon vagy nyugdíjas klubesteken is. S ne feledjük, hídverő szerepük régóta sokkalta fontosabbá nemesedett annál, mint hogy pontosan mit és miként játszanak. Hatásukra mégiscsak tízezrek fordultak (legalább egy kicsit) az autentikus magyar népzene felé.

De hogy hozzak egy olyan példát is, ami az ortodoxabb táncházasok számára is elfogadhatóbb: itt van a Poros. Mely szerintem a mai népzenei színtér egyik legreménytelibb formációja. Úgy mereget a múltból, hogy közben folyamatosan előrefelé mutat. Egyszerre hordozza az öregek bölcsességét és a fiatalok vitalitását. Ahogy ők négyen a mezőségi vagy szatmári zenéket játsszák, az már tényleg szinte rock and roll.

Szóval, ezért is határoztam el, hogy megírom a nemrég negyvenéves táncházmozgalom történetének zenei vetületét. Hogy miként látja azt egy külső, de értő szemlélő. Hogy ne csak a szűk szakma, hanem a szélesebb nagyközönség is megértse, mi lehet a titka annak, hogy ez az egykori szűk szakmai kezdeményezés ma százezreket vonz világszerte. Hogy újabb és újabb generációk fedezik fel maguknak, és csak kevesen hagyják el. Hogy bár többen többször temették, múltidézőnek, korszerűtlennek bélyegezték, ma is mennyire eleven valóság. Mi több, exportképes magyar termék. Mi több, a szellemi kulturális örökség átörökítésének világszerte elismert magyar modellje.

Ásatás

90-03

alt

1990 - Többek között:

Az Ultra Rock Hírügynökség jelenti >>

Dohány utcai gyermekjátékok (riport) >>

Moszvka téri blues >>

A Zep-sztori >>

Paul McCartney, a konformista lázadó >>

Forgács Péter: Privát Magyarország >>

1991 - Többek között:

Vedres Csaba: A sírás korszaka után >>

Jerabek Csaba a FOS-ról >>

Tilos Rádió, Budapest >>

Lakásturné (Röhrig Géza) >>

Nagy Jenő: Szamizdatos remények és csalódások >>

Rezonance Art Festival >>

Hörcher László: A rend festője >>

1992 - Többek között:

Kapolcs, riadó! - Támad a szél! (nagyriport) >>

Menyhárt Jenő: Itt kísértünk '92 >>

Szakmai karrier vagy színes életpálya? (Márta István) >>

Tolcsvay: Felhangosítottam a Nemzeti dalt >>

Sinéad O'Connor borostái >>

Révedezések szeánsz után (Hobo Morrison-estjéről) >>

1993 - Többek között:

Egy este talpig illegalitásban (Tilos Rádió) >>

Hobo: A blues nem nyafog >>

Díszlet, rom és látomás (Fekete Lyuk) >>

Wahorn András: Gondoltam, elmegyek Amerikába >>

Török Ádám: Bódító badacsonyi bulik >>

A Király ruhája meztelen (Király Tamás portré) >>

1994 - Többek között:

Egy ember, aki jól érzi magát (Kiss Imre) >>

Merlin kontra Merlin >>

(Allegro) Barbaro >>

Bródy János: A dal elpusztíthatatlan >>

Szörényi Levente: Nem értékek mentén dőlnek >>

Az Örökmozgó (P.Mobil) >>

Lois Viktor: Az ember nem csikk, hogy el lehessen >>

1995 - Többek között:

Szabados György: A szent főnixmadár dürrögései >>

Petrovics Emil: A művészet pragmatikus harcosa >>

Szelevényi Ákos: Szeretek idegennek lenni >>

Bartók 50 >>

Madárijesztők (C. Raths) >>

Sóhaj nélkül (Kronos Q) >>

1996 - Többek között:

Zeneházban zenélve, Fonóban összefonódva >>

Szonikus balesetek (Csupó Gáborról) >>

Grencsó és Monk találka >>

Egy kor mámoros optimizmusa (Rolling Stones R'n'R Circus) >>

Csapó Gyula: Külföldi ösztöndíjjal itthon >>

Kocsis Zoltán : Az az érvényes, ami megszólal >>

1997 - Többek között:

Egy marék szög örökség (Cziránku Sándorról) >>

A kövér oposszum (R. L. Burnside-ról) >>

Bors Jenő: Elég volt, nyugalomra vágyom >>

Bari Károly: A folklór a kultúra kötőanyaga >>

Húzzad, húzzad, muzsikásom! (A táncházmozgalomról) >>

Kis magyar pubtörténelem >>

Az élet olyan szezonális (Tundravoice) >>

1998 - Többek között:

Nyers erő és intim rezdülés (Lajkó Félix portré) >>

PJ Harvey - Nem tökéletes, de szerethető >>

Dresch Mihály: Mosolygok. Kitüntetés vagy kötél? >>

Nagy Feró: A kecske kiváló fűnyíró >>

Egy Kiss Erzsi Zene >>

Hobo: Meggazdagodni nem fogunk >>

1999 - Többek között:

Omega-koncert - Csodát senki sem várt >>

Presser Gábor: Ha nincs szponzor, nincs buli >>

Kallós Zoltán: Utolsó leszek, aki innen elmegy >>

Egy örömlány feljegyzései (Kamondy Ágnes estjéről) >>

Cziránku Kuruclemeze >>

Szemző Tibor: A hangunk sokat elárul rólunk >>

alt

2000 - Többek között:

Csalog vs Hollós - Ki kit szolgál, ki kiből él? >>

Ki tudja, meddig húzzák (A szórakoztatózenészekről) >>

Michael Flatley Show - Bombasztikus, mint a címe >>

Tátrai Tibor: A kocsma az igazi megmérettetés >>

Filharmonikus blues (ÁHZ-nagyriport) >>

alt

2001 - Többek között:

Cohen, Jagger, McCartney - Érzelmes öregfiúk >>

At The Drive-In - Sűrű, tömény punkrock-óra >>

U2 - Ernyedtség és féktelen pörgés >

Illés, Metro, Omega - Beatmatuzsálem-randevú >>

Ligeti György: Zeném lejtése a magyar nyelvé >>

Emil.RuleZ! - A bimbók a rezgéstől híznak >>

alt

2002 - Többek között:

Sziget 2002 - Meddig kell az együttlét? >>

Kispál 15 - Lovasi, a nemzedéki dalnok? >>

István, a király - Koppány, a szupersztár >>

Csontos István: A zenehallgatás életforma >>

Grencsó István: Mindenhol ugyanazt fújom >>

Népzene és zabolátlan jazz  (Dél-Alföldi Szaxofon) >>

alt

2003 - Többek között:

Hölgyek, lendületben (az új női rockhullámról) >>

Boris Kovač - A határember >>

Rácz Zoltán: A zenészek tudatosan félrebeszélnek >>

Victor Máté: Adás után törölhető? >>

Grencsó és a Csodaautó >>

  interjú - cikk - kritika

pop - rock - jazz - folk - etno - kísérleti - elektro - kortárs

AaAAC/DC * Adrian Belew * After Crying * Ágens * Ágoston Béla * Almási Enikő * Amadinda * Amber Smith * Tori Amos * Anastacia * Laurie Anderson * Anima SS * Fiona Apple * At The Drive-In * Ávéd János *BbB* Baba ZuLa * Bacsó Kristóf * Bálint Eszter * Balogh Kálmán * Barabás Lőrinc * Barbaro * Patricia Barber * Bari Károly * Syd Barrett * Bartók Bélabeat irodalomBeatles * Beatrice * Benkó Sándor * Benkő László * Berecz András * Bergendy István * Berger DalmaBinder Károly * Bin-Jip * Iva Bittová * Bizottság * Björk * Black Sabbath * Blues FoolsMari Boine * Boom-Boom * Borbély Mihály * Borlai Gergő * Bognár Attila * Bognár Szilvi * Bop-Art Orchestra * Bornai Tibor * Bors Jenő * Both MiklósBozsik Yvette * Böszörményi Gergely * Bródy János * Dave Brubeck * Michael Bublé * Budapest Jazz Orchestra * Buena Vista SC * Bujdosó János * R. L. BurnsideDon Byron *CcC* Cadik * Calcutta Trió * Nick CaveCharlie * Eric Clapton * Les Claypool * Leonard Cohen * Coldplay * Paula ColeCPgCsalog Gábor * Csapó Gyula * Cserháti Zsuzsa * Csík zenekar * Csontos István * Csupó Gábor * Crosby, Stills, Nash & Young * Cziránku Sándor *DdD* Dániel Annah * DAV * Miles Davis * Thornetta Davis * Deep Purple * Dél-Alföldi * Dés András * Dés László * Deti Picasso * Deutsch GáborDioptrio * DJ KeyserDJ PalotaiDoors * Dorozsmai PéterDr. Valter & the Lawbreakers * Dresch Mihály * drMáriás * Drums * Dudás Lajos * Dusán * Bob Dylan *EeE* Eichinger Tibor * Elek István * Eleven Hold * Emil.RuleZ! * Eredics Gábor * Éri Péter * Erik Sumo Band * Európa Kiadó * Cesária Évora *FfF* Fábián Juli * Fekete Jenő * Fekete Lyuk * Fekete-Kovács Kornél * Fenyvesi Márton * Ferenczi GyörgyElla Fitzgerald * Michael Flatley * FókatelepFonográf * Fonott Zene * F. O. System * Bill Frisell *GgG* Diamanda Galás * Gál Csaba Boogie * Melody Gardot * Gastroblues * Gaya * Gereben Zita * Ghymes * David Gilmore * Gonda János * Göczey Zsuzsa * Grandpierre Attila * Grencsó István * Gryllus Dániel * Gyémánt Bálint *HhH*  Hajnóczy Csaba * Hamar Dániel * Herbie Hancock * Halper László * Harcsa Veronika * Nikolaus Harnoncourt * Debbie Harry * Hartyándi Jenő * PJ Harvey * Heaven Street Seven * Jimi Hendrix * Herczku ÁgiHobo * Hodek Dávid * Hollós Máté * Hortobágyi László *IiI* Illés * Iron Maiden * Isten Háta Mögött * István, a király *JjJ* Mick Jagger * Jakobi László * Jazz Studium * Jávori Ferenc * Judie Jay * Jerabek Csaba * Norah Jones * Juhász Gábor *KkK* Kaláka * Kallós Zoltán * Kaltenecker Zsolt * Kamondy Ágnes * Kampec Dolores * Katona Klári * Kéknyúl * Nigel Kennedy * Kézdy Luca * Király MartinaKiscsillag * Kishúg * Kispál és a Borz * Kiss Erzsi * Kiss Ferenc * Kiss Imre * Kiss Tibor * Dani Klein * Kocsis Zoltán * Kolinda * Koncz Zsuzsa * Kontroll CsoportKorai Öröm * Boris Kovac * Kovács Kati * Kovács Linda * Kozma András * Kozma Orsi * Diana Krall * Gidon Kremer * Kronos Quartet * Krsa (PASO) * Ali Hassan Kuban *LlL* Laár András * Lajkó Félix * Lantos Iván * Lantos Zoltán * László Attila * Led Zeppelin * Amos Lee * John Lennon * Lhasa (del Sol) * Ligeti György * Little G Weevil * Charles Lloyd * Lois Viktor * Lovasi András * Lovász Irén * Paco de Lucia * Ludditák * Lukács József Lujó * Lukács László * Lukács Miklós *MmM* Magyarpalatkaiak * Makám * Malecz Attilamardi grass.bb * Boban Markovics * Mars Volta * Másfél * Másik János * Massive Attack * Mastodon * Mátyás Attila * Imelda May * John Mayall * Paul McCartney * Loreena McKennith * John McLaghlinBrad Mehldau * Menyhárt Jenő * Al di Meola * Merlin Jazz Club * Metallica * Pat Metheny * Metro * Mitsoura * Hank Mobley * Modern Art Orchestra * Modern Jazz Quartet * Mohai Tamás * Thelonious Monk * Alanis Morissette * Jim Morrison * Jelly Roll Morton * Charlie Musselwhite * Muzsikás *NnN* Nagy FeróNapra * Németh Juci * Nigun * Nikola * Noir Désir * Paulius Normantas * Novák Ferenc *OoO* Sinéad O'Connor * Oláh Kálmán * Omega * Orszáczky Jackie * Ózdi Rezső *PpP* Palermo Boogie Gang * Párniczky András * Palya Bea * Gretchen Parlato * Pege Aladár * Persona Non Grata * Péterfy Bori * Petrovics Emil * Astor Piazzolla * Pleszkán Frigyes * P. Mobil * Police * Ponikló Imre * Pop Ivan * Poros * Portishead * Pozsár Eszter * Premecz Mátyás * Elvis Presley * Presser Gábor * Pribojszki Mátyás * Prieger Zsolt *QqQ* Qualitons * Queen * Quimby *RrR* R.E.M. * Hugo Race * Rácz Zoltán * Radics Béla * Radiohead * Ramones * Random Szerda * Random Trip * Ránki Dezső * Ripoff Raskolnikov * Joshua RedmanRomano Drom * Rosta Mária * Johnny Rotten * Röhrig Géza * Rubai Trio *SsS* Santa Diver * Carlos Santana * Sári József * Sárosi Bálint * Fazil Say * Scampolo * Schuster Lóránt * Bon Scott * Sebestyén Márta * Sebő együttes * Sena * Ian Siegal * Simon Géza Gábor * Sonic Youth * Söndörgő * Patti Smith * Regina Spector * Spiritus Noister * Spo Dee O Dee * Starsailor * Sting * Subscribe * Sütő Márton * Szabados György * Szabó Dániel * Szabó Gábor * Szabó Sándor * Szabó Tamás * Szakcsi Lakatos Béla * Szalai Péter * Szalóki Ági * Szelevényi Ákos * Szemző TiborSzigetvári Andrea * Szkárosi Endre * Szokolay Dongó Balázs * Szőke Nikoletta * Szőke Szabolcs * Szörényi Levente * Szűcs Antal Gábor * Szvorák Kati *TtT* Tabányi Mihály * Takáts Eszter * Takáts Tamás * Tamarazene * Tankcsapda * Tátrai Tibor * Téli Márta * Said TichitiTin-Tin * Tisza Bea * Tolcsvay László * Tóth Viktor * Török Ádám * Tövisházi Ambrus * Trio Olamar * Trio Stendhal * Trottel * Tudósok * Tundravoice * Turbo *UuU* U2 * Ujj Zsuzsi * Új Nem * James Blood Ulmer * UMZE * URH *VvV* Váczi Dániel * Van der Graaf Generátor * Varga Zsuzsa * Värttinä * Vas Zoltán * Vázsonyi János * Vedres Csaba * Suzanne Vega * Velőrózsák * Velvet Underground * VHK * Victor Máté * Vienna Art Orchestra * Vigh Andrea * Vujicsics * Vukán György *WwW* Wahorn András * Waszlavik Gazember László * Paul Weller * Big Daddy Wilson * Winkelmayer József * Lizz Wright *XyZ* Yardbirds * Zagar * Frank Zappa * Zoller Attila * Zorán * Zsoldos Báró Zoltán

Rock and Roll Szabadegyetem

2015. februárja és 2020 szeptembere között minden hónap első szerdáján 17:30-kor futott az ingyenesen látogatható Rock and Roll Szabadegyetem az Örkény Könyvesboltban, ahol az ötvenes évektől haladunk előre az időben. 2020. szeptemberében a nyolcvanas évek végéig jutottunk. A jelenlegi pandémiás helyzetben azonban úgy gondoltom, jobb, ha búcsúzom. Mígnem a sorozat 2022 februárjában a Magyar Zene Háza könyvtárában éledt újjá. Részletek >>

* * *

Korábbi szemeszterek:

>> 1. évad (2015 tavasz) >>

>> 2. évad (2015 ősz) >>

>> 3. évad (2016 tavasz) >>

>> 4. évad (2016 ősz) >>

>> 5. évad (2017 tavasz) >>

>> 6. évad (2017 ősz) >>

>> 7. évad (2018 tavasz) >>

>> 8. évad (2018 ősz) >>

>> 9. évad (2019 tavasz) >>

>> 10. évad (2019 ősz) >>

>> 11. évad (2020 tavasz) >>

!Könyvek akció!

Kedvezményes áron (5000 forint/darab), korlátozott mennyiségben eladó példányok A magyarock története 1-2-ből, illetve 3000 forintért van még 2002-es Nagy Szigetkönyv és Paul Oliver: A blues története. Részletek >>

!Könyvek akció!

A rock története 4.

„Sosem látott nemzetközi összefogások és reménytelenül véres lokális konfliktusok, széthulló birodalmak és egyesülő Európa, látványosan előretörő rock és globalizálódó pop – politikai szempontból nagyjából ez jellemezte a kilencvenes éveket. Zenei aspektusban azonban egy újabb rendkívül sokszínű évtizednek lehettünk szem- és fültanúi: olyan előadók és zenekarok határozták meg, mint a Nirvana és a Pearl Jam, a Primal Scream és a Pavement, a Blur és az Oasis, a Suede és a Radiohead, PJ Harvey és Björk, a Rage Against The Machine és a Tool, a Nine Inch Nails és a Pantera, a Massive Attack és a Portishead, a Prodigy és a Chemical Brothers, a Spice Girls és az NSYNC, a De La Soul és Wu-Tang Clan, az A Tribe Called Quest és a Beastie Boys, Garth Brooks és Shania Twain, vagy az Asian Dub Foundation és a Buena Vista Social Club.

Felütés >>

Tartalomjegyzék >>

Sebő 70

2017. február 10-én töltötte be a hetvenet az énekelt versek egyik úttörője, a népzenei revival mozgalom egyik elindítója, Sebő Ferenc. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas énekes, gitáros, tekerőlantos, dalszerző és népzenekutató sokszínű életét és szerteágazó munkásságát mutatja be ez a monográfia, melyben legközelebbi alkotótársai – Éri Péter, Gryllus Dániel, Halmos Béla, Perger László, Sebestyén Márta és Szomjas György – is megszólalnak.

A 144 oldalas, fekete-fehér fotókkal gazdagon illusztrált, szakszerű, de olvasmányos stílusban megírt monográfia CD-mellékletén Sebő Ferenc eddig publikálatlan népzenei gyűjtéseiből hallható válogatás.

A rock története 3.

A  Sebők Jánossal tíz éve indított nagyszabású zene/kultúrtörténeti sorozatunk ötödik darabja ez (a nemzetközi szériából a harmadik), amely a nyolcvanas évek pop- és rockkultúrájának történetét igyekszik átfogóan bemutatni. Az újhullám és a posztpunk, az újromantikusok és a hardcore, az újtradicionalisták és a metál, a szintipop és a hip hop évtizede ez. Olyan előadók uralták, mint Michael Jackson, Madonna, Prince, Boy George, Sade vagy Whitney Houston, és olyan trendformáló zenekarok, mint a Depeche Mode, a Police, a Cure, a Duran Duran, az Iron Maiden, a Metallica, a Talking Heads, a Dire Straits vagy a Red Hot Chili Peppers. Ekkor indult világkörüli hódító útjára az MTV, a walkman és a CD, ekkor rendezték a rockvilág legnagyobb jótékonysági rendezvényét, a Live Aidet, s ebben az időszakban jelentek meg nagy számban a színpadokon az androgün sztárok.

Felütés >>

Tartalomjegyzék >>

A magyar jazz története

Idén ötven éve, hogy megjelent az Anthology '64, rajta a hatvanas évekbeli modern magyar jazz 13 legjobb formációjával. Ez a könyv az azóta eltelt fél évszázad legfontosabb műfajtörténeti eseményeit, szereplőit, folyamatait, dokumentumait mutatja be. Hogy miként tiltották először a németek, majd az oroszok és miként vetették be „kulturális trójai falóként” az amerikaiak. Hogy mindezek ellenére miként élt tovább az ötvenes évek fővárosi éjszakai életében, majd miként csúszott át a tiltottból a tűrt kategóriába, s tör(hetet)t a felszínre a hatvanas évek legelején. S hogy a kezdeti óvatos lépésektől, a Dália Klubtól, a Modern Jazz lemezsorozattól és a jazztanszak megalakulásától mennyire göröngyös, ám sok színes egyéniséget és produkciót felmutató utat járt be a műfaj, mire eljutott odáig, hogy immár a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem keretein belül oktatják.

Felütés >>

Tartalomjegyzék >>

A magyar folk története

Amikor 2011 nyarán elhatároztam, hogy megírom a táncházmozgalom zenei vetületét, még persze nem tudhattam, hogy fél évre rá az ENSZ illetékes kormányközi bizottsága a magyar táncház módszert felveszi az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára. És ezzel az aktussal végképp a helyére kerül az az egykor a Liszt Ferenc térről indult szűk, városi értelmiségi kezdeményezés, amely ma is százezreket vonz világszerte. Torontótól Tokióig.

A magyar folk története című, 288 oldalas, fotóval gazdagon illusztrált, visszaemlékezésekkel tarkított kötet a Kossuth Kiadó és a Hagyományok Háza közös kiadásában - plusz a Fonó támogatásával - a 2013-as Táncháztalálkozóra jelent meg.

Felütés >>

Tartalomjegyzék >>

Legolvasottabb interjúk

1. Hobo (1991)
2. Rosta Mária (2001)
3. Harcsa Veronika (2008)
4. Szörényi Levente (1994)
5. Bródy János (2008)

6. Hobo (2008)
7. Szörényi Levente (2005)
8. Juhász Gábor (2009)
9. Premecz Mátyás (2009)
10. Fábián Juli (2009)
11.Bródy János (2011)
12.Barabás Lőrinc (2008)

-----
13. Szörényi Levente (2006)

 "Aki fiatalon megtanult énekelni, az hatvan évesen is képes megformálni a hangokat. Kétségtelen, hogy a Little Richard vagy a Goodbye London előadása 2005-ben nem volt könnyű feladat. De kinyomtuk."
14.
Kiss Tibor (2008)
"Szeretek belepörögni a dalírásba. Felállítani a cuccot, és utána napokon, heteken át folyamatosan próbálni, kísérletezni."

15. Hobo (1998)

"A Hobo Blues Band két évtizede folyamatosan a színpadon van. Hazai viszonylatban egyedülálló jelenség ez, erre még a nagydíjas túlélő, az Omega sem volt képes."

16. Ózdi Rezső (2009)
alt
"Ha arról van szó, közösen csináljuk, szívesen csinálom. De annyira erős rúgó meg nem feszít belülről, hogy okvetlenül ki kelljen mindent írni magamból."

17. Párniczky András

alt"Kerestem a saját zenei gyökereimet, így mélyedtem el a kelet-európai klezmerbe, és ezt próbáltam ötvözni az amerikai jazzel. Erre utal a zenekar neve: a nigun szavak nélküli dalt jelent."

18. Bognár Szilvia (2009)

  "Sokáig valóban ragaszkodtam az autentikus előadásmódhoz, de átlátva a hagyományos kultúrában a népdal élettanát, elkezdtem bátrabban kezelni a dalokat."

19. Ferenczi György (2009)

"Fura mód, amíg angolul játszottuk a bluest, külföldön alig arattunk sikereket, amióta viszont magyarul muzsikálunk, mindenhová visszahívnak. Mert ott épp ez az érdekes."

20. Bródy János (1994)

"Az  István, a király  volt az a mű, amelyben Leventével a leginkább össze tudtuk foglalni mindazt, ami a közös munkákban velünk, bennünk érlelődött. Nem hiszem, hogy megismétlődhetne az a fantasztikus pillanat, amikor véletlenszerűen egybeesett a kor, a történelmi fordulópontban és a belső művészi érettség. "

+ 1 ajánlat

Bors Jenő (1997)

"Érdekes módon Aczél a hígabb slágert, a limonádét talán még egy fokkal jobban utálta, mint a társadalmi töltetű beatzenét. Számára a bárgyúság és a giccs néha nagyobb gondot jelentett, mint amikor Bródy János túlment a megengedett határon. "

Legolvasottabb cikkek

1. Kiss Tibor portré (2011)
2. A kultúrhajós (Bognár Attila, 2008)
3. Apák rock'n'rollja (HBB, 2009)
4. Ami mozog ... (Harcsa Veronika, 2009)
5. A gadulka ereje (Szőke Szabolcs, 2008)
6. Kiscsillag - Odatették (2006)
7. Ripoff Raskolnikov (2010)
8. A CPg-legenda (2009)
9. Random "csevegés" (2008)
10. Quimby 15 (2007)
11.  Ambivalens bajleves (2009)
12. Pribojszki folytatja (2008)
--------
13. Juhász Trió (2007)

alt"Inkább legyen benne egy-két apró hiba, de maradjon meg a svungja" - hangsúlyozta Juhász,  s ennek a robbanékony örömzenét és melankolikus balladákat egyaránt tartalmazó CD-nek valóban íve és szárnyalása lett."

14. Nem járt le a Fonográf (2004)

„Bár péntek este a Kisstadion környékén a guberálók autószámra gyűjtötték a limlomot, odabenn a betonteknőben e múlt században született dalok zöme megőrizte minőségét, és közülük jó néhány túléli szerzőit.”

15. Szalóki Ági érintése (2009)

alt„A törékeny és alapvetően ösztönből alkotó Szalóki Ágiban jól érezhetően nincs meg a vágy, hogy az erőt sugárzó, karakán és tudatos Karády Katalin babérjaira törjön. Ő nagyon is a maga olvasata, tapasztalata és érzelemvilága szerint adja elő e dalokat.”

16. Vérbő Turbo-rock (2009)

alt„A Turbo produkciója nemzetközi, zenében és színvonalban egyaránt - ha nem tudnánk, meg sem mondanánk, hogy magyar zenekar jegyzi. Igazi harapós, odacsapós rock and roll.”

17. A kapocsember (Hartyándi Jenő, 2008)

„Fura kettősség feszül benne: egyfelől a legprogresszívebb filmes és zenei irányzatok, a jövőbe mutató kortárs művészet izgatja, másfelől az ősi paraszti kultúra, az archaikus múlt.”

18. Erik Sumo (2005)

alt„A My Rocky Mountain alapvetően nyugodt, downtempós - ahogy ő definiálja: „dunatempós” -, helyenként kifejezetten lebegős, merengős, „filmszerű”, atmoszferikus album. Amolyan virtuális világ- és időutazás.”

19. Bin-Jip - Szobazene (2010)

„Kellően merészek, kalandozóak, kísérletezőek. Elektronikus, mégsem monoton, melankolikus hangvételű, mégsem monokron. Tele zajjal, zörejjel, effekttel és zenei geggel.”

20. Négy oktáv terror (Diamanda Galás, 2008)

alt„Mindenekelőtt az élet sötétebb oldaláról énekel, az elnyomottak, kiközösítettek, megalázottak világáról tudósít. Sokkolóan, provokatívan. Ha kell, Baudelaire-t idézve, ha kell, káromkodva.”

21. Hatfejű, folyton mozgó popélőlény (Quimby, 2011)

„Persze, ők is esendők, ők is lágyulnak, de mentségükre legyen mondva, nem marketing szempontok mentén, netán előre megfontolt szándékkal teszik mindezt. Miközben őket is sújtja az ősi magyar rockátok, az egzisztenciális rugózású folyamatos játszási kényszer.”

22. Jagger 60 (2003)

 „Mick Jagger? Ki az? Nem egy autóversenyző? - kérdezett vissza a hatvanas évek végén Gerald Ford egykori amerikai elnök. Pedig a Rolling Stones frontembere már akkor is több volt múló tinédzseridolnál."

23. Picasso örmény gyermekei (2006)

 alt„Találó név: ahogy a spanyol festőzseni életműve maga volt a folytonos kísérletezés, olyan kiszámíthatatlan, besorolhatatlan és magával ragadó az örmény-orosz Deti Picasso.”

24. A Beatrice-mítosz (2008)

"A Nagy Feró nevével egybeforrt Beatrice a magyarock egyik legellentmondásosabb zenekara. Sikerekben és bukásokban, stílusváltásokban és pálfordulásokban gazdag pályáját futott be. Régóta inkább mítosz, mint valóság."

25. Spiritus Noister (2004)

„A két hangköltő, Ladik Katalin és Szkárosi Endre nemcsak értelmezi Kurt Schwitters művét, de aktualizálja azt. Nem csak feldolgozandó anyag volt ez számukra, hanem egyben inspirációforrás.”

 + 1 ajánlat

Kozmikus bluesos őrület (Hugo Race, 2009)

„No és a hangja mélyült, érett, kérgesedett - koszosan reszelős, mint Tom Waitsé, nyersen zengő, mint Nick Cave-é, máshol (különösképp lemezen) fényesen dörmögő, mint Leonard Cohené.”

A weboldal megjelenítésével és működésével kapcsolatos kérdéseivel, problémáival forduljon az oldalakat karbantartó webmester-hez.
 shs webdesign www.erelversoft.hu custoMMade by eReLverSoft 2016
 
Ez a weboldal kizárólag a technikai működéshez használ cookie-t, a jobb felhasználói élmény érdekében. Honlapunk használatával Ön elfogadja, hogy cookie-t helyezhessünk el az Ön által éppen használt digitális eszközén.
Elfogadom Nem fogadom el