Fotó: Index
A magyar populáris zene történetének egyik legfontosabb szerzője-előadója, Szörényi Levente csak ámult, amikor 1972-ben a Magyar Rádióban meghallotta a Generál Lehajtott fejjel című dalát. De mindig is sokra tartotta a Presser Gábor vezette a Locomotiv GT-t (különösen Barta Tamás gitárjátékát) és a Demjén Ferenccel felálló Bergendyt is. Miközben ma alapvetően szimfonikus muzsikát és népzenét hallgat.
Mivel a hónap első szerdája május 1-re esett (tegnap meg Anyák Napja - ekkor alakult a múltkori alkalommal boncolt, Frank Zappa vezette Mothers), ezúttal most szerdán - azaz május 8-án - tartom a Rock and Roll Szabadegyetemet a Magyar Zene Háza könyvtárában, A kaliforniai Monterey-ben 1967. június 16. és 18. között megrendezett popfesztiválról lesz szó, amely a zeneipar és az ellenkultúra ambivalens viszonyának sajátos manifesztációja. Ez a seregszemle – ahol a rock új, később vezető egyéniségei (Janis Joplin, Jimi Hendrix) kezdték meg üstökös-pályafutásukat – a mai napig az ellenkultúra nagy diadalaként él a köztudatban, holott kétségkívül nyereségorientált vállalkozásként indult, és legalább annyira az üzletemberek sikertörténete is.
A Karthago 1979-ben harsogó megjelenésével is újat hozott a hazai rockéletbe (középen Szigeti Ferenc)
A nagyközönség pályafutása legmeghatározóbb zenekarai, a Corvina és a Karthago révén ismeri, pedig a nyolcvanas-kilencvenes-nullás években a hazai rockélet egyik legaktívabb szereplője volt, producerként mintegy hetven nagylemez születésénél bábáskodott, számos lemezkiadót (Proton, Hungaroton, Zebra) vezetett, miközben ő volt A rock gyermekei tehetségkutató akció (Magyar Rádió, Tokaji táborok) fő kezdeményezője. Szigeti Ferenc ma ünnepli a hetvenötödik születésnapját.
Ma fél évszázada annak, hogy a svéd ABBA berobbant a nemzetközi popéletbe: 1974. április 6-án a Waterloo című, angolul előadott szerzeményükkel megnyerték az angliai Brightonban tartott Eurovíziós Dalfesztivált. A dalt tartalmazó kislemezt 54 országban adták ki, több helyen a toplisták élére került, több mint öt millió példányban kelt el világszerte. E siker hatására pedig az Agnetha Fältskog, Björn Ulvaeus, Benny Andersson és Anni-Frid Lyngstad alkotta kvartett elindult azon az úton, melynek során az ABBA minden idők egyik legnépszerűbb és legsikeresebb popzenei formációja lett.
Az Electra lemezcég promóciós fotója 1967-ben
Ahogy lenni szokott, a hónap első szerdáján Rock and Roll Szabadegyetem a Magyar Zene Háza könyvtárában. A hatvanas évek második felében Los Angeles zenei világa távolról sem csak „kaliforniai hangot” jelentette. Innen indult többek között a „rock avantgárda” talán legfontosabb alakja, Frank Zappa a Mothers of Inventionnel, a műfajilag besorolhatatlan Doors, a bizarr Spirit és a korszak „motoros himnuszát” szerző Steppenwolf.
2010. augusztusában a Kispál és a Borz búcsúkoncertjén (azóta újjáalakultak)
Neve egybeforrt a Kispál és a Borz zenekarral, a többség mégis a frontember Lovasi Andrást ismeri – és ő szívesen él Lovasi árnyékában. Nem véletlen, hogy közel négy évtizedes pályafutása során sosem készített szólóalbumot. Számára ugyanis fontos egy kontrollember, aki a sok zenei ötlete közül kitúrja azt, ami számmá fejleszthető. Kispál András.
Fotó: Szalay Zoltán / Fortepan
A nyolcvanadik születésnapját ünnepelné ma, pedig már ötven éve nincs közöttünk: a kétségkívül sármos megjelenésű Szécsi Pál az 1960 és 1970-es évek egyik legnépszerűbb táncdalénekesének számított. Igazi közönségkedvenc, amolyan nők bálványa volt, mégis miután szenvedélyes szerelme, Domján Edit 1972 decemberében öngyilkos lett, elvesztését olyannyira nem tudta feldolgozni, hogy többszöri kísérlet után 1974. április 30-án maga is véget vetett az életének.
Bővebben: Sosem gyógyuló sebek – ma lenne 80 éves Szécsi Pál
Aretha Franklin
Ahogy lenni szokott, a hónap első szerdáján Rock and Roll Szabadegyetem a Magyar Zene Háza könyvtárában, ezúttal a soul születése lesz terítéken. A mostani alkalom voltaképpen a novemberi előadás folytatása, hisz akkor a Detroitra koncentrálódó, a brit invázió időszaka alatt is virágzó fekete zenei birodalom, a Motown Recordsról volt szó, miközben a kibontakozó polgárjogi mozgalmakkal egyidőben a zene nyelvén is megszólalt az új öntudatosodó fekete hang: a soul. Akkor már a célkeresztbe került a Motownhoz kapcsolódó Marvin Gaye, a Sam and Dave duó és hát mindenekelőtt Wilson Pickett, ezúttal viszont olyan fekete muzsikus nagyágyúkról lesz szó, mint – születési dátum szerint haladva – Ray Charles, James Brown, Otis Redding és Aretha Franklin.
A Generál 1976-ban, balról a harmadik Novai Gábor (Fotó: Urbán Tamás)
A többség a nyolcvanas évek hajnalán a retrohullámot remekül meglovagló Hungaria, illetve 1983-től a Dolly Roll oszlopos tagjaként emlékezik rá, pedig a hetvenes éveket végignyomta a Generálban, sőt, nemcsak végignyomta, hanem annak meghatározó, bár végig a háttérben dolgozó figurája volt. Novai Gábor ma ünnepi a hetvenötig születésnapját.
A Beatles megérkezése New Yorkba, 1964. február 7-én
„Elvis halott. Éljen a Beatles!” – ilyen és ehhez hasonló feliratú táblákkal üdvözelte 1964. február 7-én sokezer fogszabályozós, hisztériázó, sikoltozó tinédzser a Beatlest a New York-i Hotel Plaza előtt, nem sokkal azután, hogy a brit kvartett megérkezett a New York-i JFK repülőtérre. E történelmi pillanatban Amerika tizenévesei letaszították trónjáról a Királyt, és négy liverpooli proligyereket ültettek a helyére. Majd kezdetét vette az, amit a szakirodalomban csak brit invázióként emlegetnek: az angol zenekarok 1964 és 1967 között lényegében uralták az amerikai populáris zene életet.
A Byrds
Szerda este ismét Rock and Roll Szabadegyetem a Magyar Zene Háza könyvtárában, ezúttal a „folk-rock” születéséről lesz szó..Arról a Kalifornia másik nagyvárosához, Los Angeles-hez kötődő, a szakirodalomban általában folk-rocknak nevezett irányzatról (a korai Beau Brummels, a korai Byrds, a The Mamas And The Papas, Scott McKenzie, a kamadai-amerikai Buffalo Springfield, illetve az évtized legvégén tűndöklő Crosby, Stills, Nash & Young), amelynek amúgy a rockhoz igazából csak annyi köze van, hogy a háttérben elektromos hangszerek, basszus és dob hallható. Megszólalásban, hozzáállásban, szándékában ennek az alapvetően slágerközpontú irányzatnak amúgy nem sok köze van a későbbi, főként angol zenekarok (Fairport Convention, Pentangle) által játszott folk-rockhoz. Miközben az évtized második felében készült lemezeik a hippik nyomán megerősödő pszichedelikus rock erős momentumait jelentették.
Fotó: Stekovics Gáspár / Wikipédia
A hetvenes évek hajnalán a szakma az egyik legnagyobb jazztehetségként tartotta számon, Pege Aladár kvartettjének szaxofonosaként a Montreux-i Jazzfesztiválon elnyerte a legjobb szólistának járó díjat, de a legnagyobb hatást a jazz-rockos Syrius együttes tagjaként érte el. Emellett a Rákfogó és a Szabados zenekarokban játszott vendégzenészként. Mígnem 1974-ben az Egyesült Államokban ragadt, ahol muzsikusként már közel sem tudta beváltani a hozzá fűzött reményeket. Végül 2007 nyarán költözött haza. Ráduly Mihály ma nyolcvanéves.
Bővebben: „Nyugdíjas pincér és legenda” – Ráduly Mihály 80...
2024 első Rock and Roll Szabadegyeteme lesz szerdán este a Magyar Zene Háza könyvtárában. A célkeresztben változatlanul Kalifornia, ahol - miként a decemberi előadásban bőséggel szó esett róla - a hatvanas évek derekán bukkantak fel az első hippik. Legutóbb a vezető nélküli flower power mozgalom kultúrtörténeti jelentőségét taglaltam, ezúttal pedig ennek zenei vetületéről mesélek. A hippik sztárzenekarának a Jefferson Airplane számított, és bár a pszichedelikus rock nemzetközi elterjesztésében érdemeik elévülhetetlenek, a zene további fejlődésében náluk nagyságrendekkel fontosabb szerepet játszott a Grateful Dead. A hippi zenekultúra harmadik oszlopa, egyben csodált nőalakja, Janis Joplin az első és hatvanas évek második felének egyetlen női rocksztárja. Mellettük pedig San Franciscóban jó néhány kevésbé ismert, de zeneileg legalább olyan izgalmas együttes tevékenykedett (Kaleidoscope, Moby Grape, Quicksilver Messenger Service).
Fotó: Stekovics Gáspár / Wikipedia
Eredendően jazzmuzsikus, a hetvenes évek közepén az Interbrassban és a Kőszegi Rhythm and Brassban bukkant fel, a Locomotiv GT koncertjein fújt, miközben megalapította első saját együttesét, a jazz-rockos Dimenziót. Legnépszerűbb jazzköreit a Trio Stendhal tagjaként futotta, miközben átnyergelt a filmes és színházi munkákra, és évtizedek óta egyike a legsikeresebb zeneszerzőinknek. Dés László ma hetvenéves.
Szerdán ismét Rock and Roll Szabadegyetem a Magyar Zene Háza könyvtárában. A célkeresztben ezúttal Kalifornia, ahol a hatvanas évek derekán felbukkant hippik voltaképpen a beatnikek hatvanas évekbeli változatai voltak. Szintén elutasították a fennálló társadalmi rendet, de ők ki is vonultak – vagy legalábbis ki akartak vonulni – belőle. A beatnikekkel ellentétben tetemes szabadidejüket nemcsak meditációkra, önelmélkedésre, önérlelésre használták fel, hanem jelentős részben társasági életet is éltek. Míg a beatnik rendszerint magányos farkasként autóstoppal járta Amerikát, addig a hippi általában helyhez kötődött, társaságban élt, lődörgött, ivott, szívott, illetve táncolt a megunhatatlan gitárzenére.
Fotó:Szalay Zoltán / Fortepan
Egyházi orgonaművésznek készült, az 1950-es évek végétől a Magyar Rádióban klasszikus zenei felvételeket szerkesztett adásba, majd Bachról és Beethovenről átváltott a Beatlesre és a Bee Geesre, miután 1964-ben azt a feladatot kapta, hogy – a müncheni Szabad Európa Rádiónak a magyar fiatalok körében oly népszerű Teenager Party mintájára – készítsen popzenei műsort. Így indult 1964. októberében a Vasárnapi koktél, majd 1965 áprilisában a Csak fiataloknak!, amely egészen a kilencvenes évekig az egyik fontos igazodási pont maradt a slágerek történetében. Komjáthy György ma kilencven éves.