Fotó: Keresztes Nagy József
Nehéz feldolgozni, hogy nincs többé: Palotai Zsolti – vagy ahogy a nagyközönség ismerte DJ Palotai – tényleg minden idők legnagyobb hazai szelektora volt. Hatvan felett is abszolút naprakész maradt, partijai és Tilos Rádió-beli műsorai az utóbbi években is igazodási pontoknak számítottak az elektronikus tánczene hívői számára. Szikár, szótlan, látszólag szenvtelen embernek tűnt, valójában tele volt érzéssel, energiával, melódiával.
A Supremes 1966-ban: Mary Wilson, Diana Ross és Florence Ballard
Halottak napja és egy céges rendezvény miatt most szerdán lesz Rock and Roll Szabadegyetem a Magyar Zene Háza könyvtárában. A kiadó/producer/dalszerző Berry Gordy (1929) olyan fekete férfi és női popelőadókat fedezett fel, mint a Supremes, a Four Tops, Martha Reeves and the Vandellas, Smokey Robinson and the Miracles, a Marvelettes, a Temptations, Stevie Wonder vagy Marvin Gaye. Szakított a slágergyártás korábbi módszereivel, igyekezett mindent a vállalati birodalmán belül megvalósítani. Ugyanaz a tervszerű, futószalag termelés folyt nála, mint a Ford autógyárban. A Hitsville-ben készült kislemezek 75 százaléka (!) toplistás helyezést ért el. Az általa vezetett Tamla /Motown birodalom a hatvanas évek egyik legnagyobb sikersztorija.
A klasszikus zenei pallérozottságú szerző-előadó hosszú és kanyargós pályája során különböző stílusú formációkban (Orfeo, Kolinda, Európa Kiadó, Trance Balance, Balkán Futurist) játszott, Jeles András, Forgács Zsuzsa és a Stúdió K. kísérleti színházaiban szerepelt, miközben 1986 és 1991 között ő volt az Orkesztra Luna lelke. A kilencvenes évektől számos saját projektet jegyzett, legemlékezetesebb munkája mégis az 1993-as Dalok Közép-Nirvániából, mely a nyolcvanas évek underground zenéjének méltó emlékműve. Kamondy Ágnes ma hetven éves.
Fotó: Szalay Zoltán / Fortepan
A hetvenes–nyolcvanas évek egyik legnépszerűbb és legegyénibb hangú énekese, akinek igazán akkor állt egyenesbe a pályája, amikor Presser Gábor és Sztevanovity Dusán írt neki dalokat, albumokat. Miután a rendszerváltozás körül a szerzőpárossal a munkakapcsolata megszakadt, saját elképzelései szerint ment tovább, de produkciónak sikere, színvonala elmaradt az előzőekétől. A színpadi lét mellett más szerepkörökben is kipróbálta magát, illetve a zene mellett alkalmanként egy-egy kötetet is megjelentetett. Katona Klári ma hetvenéves.
Fotó: Wikipédia
A magyar poptörténet egyik legsziporkázóbb dalszövegírója, nem mellékesen a magyar rap elindítója, legalábbis az undergroundban. (Az overgroundban Fenyő Miklósé az érdem.) Szócsavaró képessége, utánozhatatlan nyelvi leleményei szövegírók sorára (Geszti Péter, Lovasi András, Kiss Tibor, Lukács László) hatott inspirálóan. A Neurotic egykori excentrikus és fékezhetetlen frontembere 1987 októberében egy filmforgatáson látványosan megtért, azóta az Amen együttes vezetője. Pajor Tamás ma hatvanéves.
Bővebben: Irónia, önreflexió, spiritualitás – Pajor Tamás...
A Beach Boys a hatvanas évek elején
Szerda estétől e ismét Rock and Roll Szabadegyetem a Magyar Zene Háza könyvtárában. A hatvanas évek hajnalán az amerikai tizenéves generáció egyrészt a gitár- és/vagy szaxofon-központú instrumentális zenéért (Champs, Duane Eddy, Johnny and the Hurricanes, Ventures), másrészt a nyugati partvidéken kialakuló szörfzenéért (a lezser tinédzser életforma háttérzenéjéért) rajongott. Utóbbiból fejlődött ki – elsősorban a Beach Boys jóvoltából – a california sound, melynek megteremtésével a „tengerparti fiúk” a producer Phil Spectorral együtt új fejezetet írtak a populáris zenei történelemben.
A V’73-ban progresszív rockot játszott, a szélesebb rockközvélemény a V’Moto-Rockban csodálkozott rá egyedi, érzékeny zongorajátékára és lírai hangvételű dalaira. Az énekes-szövegíró Demjén Ferenccel olyan slágereket jegyez, mint a Gyertyák, a Jégszív, az Angyallány vagy a Várj, míg felkel majd a nap. Lerch István ma hetvenéves.
Keith Richards és Mick Jagger a hetvenes években
Szerda estétől e ismét Rock and Roll Szabadegyetem a Magyar Zene Háza könyvtárában, ezúttal a Rolling Stones pályája lesz a célkeresztben. A hatvanas évek egyik legnépszerűbb és legnagyobb hatású zenekara sokáig a Beatles mögött próbálta meg kimozogni a maga helyét. A forradalmiságában is simulékonyabb liverpooli négyekkel szemben ők voltak a „rossz fiúk”. Zeneileg persze nem lehet a két korszakalkotó együttest egy kalap alá venni, a Stones-dalok sosem voltak annyira sokrétűek, ötletgazdagok és lecsiszoltak mint Lennon és McCartney kompozíciói, de ez nem is volt cél: a Satisfactiont, a Jumpin’ Jack Flasht, a Sympathy for the Devilt vagy a Gimme Sheltert sokkal inkább megélte az ember, semmint esztétikailag elemezte.
Tátrai Tibor és Póka Egon 1983-ban - Fotó: Urbán Tamás / Fortepan
A nagyközönség a Hobo Blues Band meghatározó zeneszerzőjeként és basszusgitárosaként ismerte, de legalább ennyire fontos, hogy a kilencvenes évek derekán elindítottta a Kőbányai Zenei Stúdiót, mely az elmúlt bő negyed században több mint ezer képzett pop- és rockzenészt adott a szakmának. Póka Egon lassan két éve, hogy távozott közülünk, pedig még csak ma lenne hetvenéves.
A többség a Bizottság vezetőjeként és egyik frontembereként ismeri, pedig a ma 70 éves Wahorn András életműve ennél sokkalta színesebb és szerteágazóbb. Az autodidakta avantgárd festőművész és grafikus – túl azon, hogy közel másfél évtizedet élt a tengerentúlon – belekóstolt a film- és videoművészetbe, sőt, webdizájnerként is dolgozott. Miközben a rendszerváltozás környékén fontos underground stúdiót működtetett, producerkedett, az elmúlt negyven évben pedig megszámlálhatatlan zenei projektben vett részt.
Fotó: Markovics Ferenc
Nyolcvan éve született a modern jazz egyik legismertebb hazai képviselője, a zongoraművész és zeneszerző Szakcsi Lakatos Béla, aki fél éve sajnos már nincs köztünk, de aki még életében minden lényeges művészi elismerést megkapott, beleértve a Szabó Gábor-díjat, a Nemzet Művésze címet és a Kossuth-díjat. Roppant színes és változatos életpályát tudhatott magáénak, sokféle műfajban és stílusban kipróbálta magát, nemcsak a fúziós zene hazai pinonírja, de írt cigánymusicalt és jazzbalettet is, utolsó éveiben pedig Kurtág György és Ligeti György kortárs zenei világába merült el, ezzel is próbálva elmosni a műfajok közötti határokat.
A Locomotiv GT 1974-ben: Laux József, Somló Tamás, Barta Tamás és Presser Gábor - fotó: LGT Archívum
Negyvenegy éve nincs köztünk, pedig még csak ma ünnepelné a hetvenötödik születésnapját a magyar rocktörténet gitáros legendája, Barta Tamás. Bár a hatvanas évek végén rövid ideig játszott a Syconorban és a Hungariában is, mindenekelőtt a Locomotiv GT muzsikusaként és dalszerzőjeként lett közismert. Huszonhat évesen maradt az Egyesült Államokban, ahol szűk nyolc évvel később, 1982. február 16-án – máig tisztázatlan körülmények között – lelőtték los angelesi otthonában.
Autogramm a parajdi sóbányában, 2005-ben - Fotó: JBSz
Két és fél éve vesztettük el a magyar rocktörténet egyik legszerethetőbb alakját és ikonikus mesemondóját, aki nemcsak az Omega billentyűseként és zeneszerzőjeként ismert, de hosszú pályafutása során számos szólóalbumot jelentetett meg, illetve egy időben kiadóvezetőként is tevékenyen részt vett a hazai rockéletben. Híres volt közvetlen stílusáról, hatalmas szívéről, gyakorta be sem fejezett, barokkosan burjánzó, asszociációk mentén csapongó mondatairól. Meg arról, hogy 1991-ben a Hungaroton-Gong irányítójaként puszta vagányságból képes volt megjelentetni a Republic Üss a kazettára! című alibianyagát, melyen mindössze egy bő félórányi dobszóló hallható. Benkő László ma lenne nyolcvan éves.
A fesztivál résztvevőinek közös fotója
Miközben az Egyesült Államok és Anglia már a hatvanas évektől visszhangzott a pop-rock fesztiváloktól (közülük kétségkívül az 1967-es montereyi seregszemle és az 1969-es woodstocki három nap lett a leghíresebb), Magyarország első nagyszabású, egész napos eseménysorozatát csak 1973 júniusában rendezték a diósgyőri stadionban. Épp ma ötven éve.
A Kinks
A Rock And Roll Szabadegyetem soros előadásán (2023. június 7, 19:00, Magyar Zene Háza könyvtár) az 1964 és 1966 közötti amerikai brit invázióról, illetve a beat szigetországi kiteljesedéséről lesz szó. B-Day és Beatles, Dave Clark Five és Herman's Hermits, Troggs és Who, Kinks és Pretty Things. Meg persze a korszak legfontosabb médiumai, mindenekelőtt a Radio Luxembourg és a Top Of The Pops.
Fotó: LGT Archívum
Május 27-én ünnepli 75. születésnapját Presser Gábor, az Omega és az Locomotiv GT szerzője és billentyűse, számtalan színházi mű (mindenekelőtt A képzelt riport és A padlás) alkotója, nem mellesleg a magyar poptörténet egyik legjelentősebb, egyben legtermékenyebb dalszerzője. Aki ráadásul ma is aktív, 2020-ban és 2021-ben két remek (de szubjektív) könyvben írta meg emlékeit, legközelebb pedig szeptember 30-án és október 1-jén ad a Budapest Sportarénában két nagyszabású életműkoncertet.
Bővebben: A magyar poptörténet legtermékenyebb dalszerzője...