Fotó: Keresztes Nagy József
Nehéz feldolgozni, hogy nincs többé: Palotai Zsolti – vagy ahogy a nagyközönség ismerte DJ Palotai – tényleg minden idők legnagyobb hazai szelektora volt. Hatvan felett is abszolút naprakész maradt, partijai és Tilos Rádió-beli műsorai az utóbbi években is igazodási pontoknak számítottak az elektronikus tánczene hívői számára. Szikár, szótlan, látszólag szenvtelen embernek tűnt, valójában tele volt érzéssel, energiával, melódiával.
A Supremes 1966-ban: Mary Wilson, Diana Ross és Florence Ballard
Halottak napja és egy céges rendezvény miatt most szerdán lesz Rock and Roll Szabadegyetem a Magyar Zene Háza könyvtárában. A kiadó/producer/dalszerző Berry Gordy (1929) olyan fekete férfi és női popelőadókat fedezett fel, mint a Supremes, a Four Tops, Martha Reeves and the Vandellas, Smokey Robinson and the Miracles, a Marvelettes, a Temptations, Stevie Wonder vagy Marvin Gaye. Szakított a slágergyártás korábbi módszereivel, igyekezett mindent a vállalati birodalmán belül megvalósítani. Ugyanaz a tervszerű, futószalag termelés folyt nála, mint a Ford autógyárban. A Hitsville-ben készült kislemezek 75 százaléka (!) toplistás helyezést ért el. Az általa vezetett Tamla /Motown birodalom a hatvanas évek egyik legnagyobb sikersztorija.
A klasszikus zenei pallérozottságú szerző-előadó hosszú és kanyargós pályája során különböző stílusú formációkban (Orfeo, Kolinda, Európa Kiadó, Trance Balance, Balkán Futurist) játszott, Jeles András, Forgács Zsuzsa és a Stúdió K. kísérleti színházaiban szerepelt, miközben 1986 és 1991 között ő volt az Orkesztra Luna lelke. A kilencvenes évektől számos saját projektet jegyzett, legemlékezetesebb munkája mégis az 1993-as Dalok Közép-Nirvániából, mely a nyolcvanas évek underground zenéjének méltó emlékműve. Kamondy Ágnes ma hetven éves.
Fotó: Wikipédia
A magyar poptörténet egyik legsziporkázóbb dalszövegírója, nem mellékesen a magyar rap elindítója, legalábbis az undergroundban. (Az overgroundban Fenyő Miklósé az érdem.) Szócsavaró képessége, utánozhatatlan nyelvi leleményei szövegírók sorára (Geszti Péter, Lovasi András, Kiss Tibor, Lukács László) hatott inspirálóan. A Neurotic egykori excentrikus és fékezhetetlen frontembere 1987 októberében egy filmforgatáson látványosan megtért, azóta az Amen együttes vezetője. Pajor Tamás ma hatvanéves.
Bővebben: Irónia, önreflexió, spiritualitás – Pajor Tamás...
A Beach Boys a hatvanas évek elején
Szerda estétől e ismét Rock and Roll Szabadegyetem a Magyar Zene Háza könyvtárában. A hatvanas évek hajnalán az amerikai tizenéves generáció egyrészt a gitár- és/vagy szaxofon-központú instrumentális zenéért (Champs, Duane Eddy, Johnny and the Hurricanes, Ventures), másrészt a nyugati partvidéken kialakuló szörfzenéért (a lezser tinédzser életforma háttérzenéjéért) rajongott. Utóbbiból fejlődött ki – elsősorban a Beach Boys jóvoltából – a california sound, melynek megteremtésével a „tengerparti fiúk” a producer Phil Spectorral együtt új fejezetet írtak a populáris zenei történelemben.
A V’73-ban progresszív rockot játszott, a szélesebb rockközvélemény a V’Moto-Rockban csodálkozott rá egyedi, érzékeny zongorajátékára és lírai hangvételű dalaira. Az énekes-szövegíró Demjén Ferenccel olyan slágereket jegyez, mint a Gyertyák, a Jégszív, az Angyallány vagy a Várj, míg felkel majd a nap. Lerch István ma hetvenéves.
Keith Richards és Mick Jagger a hetvenes években
Szerda estétől e ismét Rock and Roll Szabadegyetem a Magyar Zene Háza könyvtárában, ezúttal a Rolling Stones pályája lesz a célkeresztben. A hatvanas évek egyik legnépszerűbb és legnagyobb hatású zenekara sokáig a Beatles mögött próbálta meg kimozogni a maga helyét. A forradalmiságában is simulékonyabb liverpooli négyekkel szemben ők voltak a „rossz fiúk”. Zeneileg persze nem lehet a két korszakalkotó együttest egy kalap alá venni, a Stones-dalok sosem voltak annyira sokrétűek, ötletgazdagok és lecsiszoltak mint Lennon és McCartney kompozíciói, de ez nem is volt cél: a Satisfactiont, a Jumpin’ Jack Flasht, a Sympathy for the Devilt vagy a Gimme Sheltert sokkal inkább megélte az ember, semmint esztétikailag elemezte.
Tátrai Tibor és Póka Egon 1983-ban - Fotó: Urbán Tamás / Fortepan
A nagyközönség a Hobo Blues Band meghatározó zeneszerzőjeként és basszusgitárosaként ismerte, de legalább ennyire fontos, hogy a kilencvenes évek derekán elindítottta a Kőbányai Zenei Stúdiót, mely az elmúlt bő negyed században több mint ezer képzett pop- és rockzenészt adott a szakmának. Póka Egon lassan két éve, hogy távozott közülünk, pedig még csak ma lenne hetvenéves.
A többség a Bizottság vezetőjeként és egyik frontembereként ismeri, pedig a ma 70 éves Wahorn András életműve ennél sokkalta színesebb és szerteágazóbb. Az autodidakta avantgárd festőművész és grafikus – túl azon, hogy közel másfél évtizedet élt a tengerentúlon – belekóstolt a film- és videoművészetbe, sőt, webdizájnerként is dolgozott. Miközben a rendszerváltozás környékén fontos underground stúdiót működtetett, producerkedett, az elmúlt negyven évben pedig megszámlálhatatlan zenei projektben vett részt.