Tánc a nagyszínpad előtt 1995-ben - Fotó: Teknős Miklós
Az idei a 30. alkalom, hogy megrendezik Európa egyik legnagyobb zenei és kulturális rendezvényét, az évente 400-500 ezer fiatalt vonzó Sziget fesztivált – azért ennyi, mert a pandémia időszakában kettő is kimaradt. Magyarán, aki az első (1993) idején született, már elérte a harmincegyet, tehát bőven nem a tartozik a jelenlegi rendezvény célközönsége közé. Ezért is érdemes vázlatosan áttekinteni, mennyire radikálisan megváltozott a fesztivál az elmúlt bő három évtized alatt. Különösen az első dekádban. Sztorikkal és korabeli nyilatkozatokkal tarkított kultúrtörténeti áttekintésünk első felét olvashatják. A másodikat szombaton.
„Csodálatos ajándékot kaptam a hatvanadik születésnapomra: egy pihenéssel töltött évet, amelynek során sem stressz, sem semmilyen tennivaló nem terhel, és végre elengedhetem magam, ez évtizedek óta nem adatott meg” – nyilatkozta a marosvásárhelyi születésű, a magunk mögött hagyott évtizedek során folyamatosan a színházi és az énekesi pálya között billegő, mindig is híresen munkamániás Keresztes Ildikó. Mindezt tette akkor, amikor 2024 májusában először beszélt a nyilvánosság előtt súlyos betegségéről. Ma tölti be a hatvanat.
Bár a magyar populáris zene történetének egyik legfontosabb dalszerzője-előadója, Bródy János hazai kedvencei elsősorban azok voltak, aki a dalait előadták, nevezetesen Koncz Zsuzsa és Szörényi Levente, később Tolcsvay László és Halász Judit is, mindig is becsülte Kovács Kati, Zalatnay Sarolta, Somló Tamás, Zorán és Komár László teljesítményét. Miközben nagy hatással voltak rá Cseh Tamás dalai és Baksa-Soós János fellépései. Az újabb korokból Lovasi András, Kiss Tibor, Bérczesi Róbert és Pajor Tamás szerzeményeire figyel, a legutóbbi koncertélménye pedig az Esti Kornél volt.
A közvélemény két kislemez megjelenésétől számítja a rock and roll születését: Bill Haley Rock Around The Clock című felvétele ugyan előbb, 1954. május 20-án jelent meg New Yorkban, de csak az 1955 tavaszán bemutatott Blackboard Jungle film betétdalaként lett igazán sláger, miközben a Haley-nél kilenc évvel fiatalabb Elvis Presley debütáló kislemeze épp ma hetven éve látott napvilágot onnan 1100 mérfölddel nyugatabbra, Memphisben. Ráadásul kultúrtörténeti kuriózum, hogy az első korong, amelynek A oldalán egy fekete blues (That’s Alright, Mama), B oldalán pedig egy fehér countrydal (Blue Moon of Kentucky) hallható, mutatva, hogy az amerikai lemeziparban már az ötvenes évek derekán megszűnőben volt a Dél társadalmát olyannyira megosztó szegregáció.
Magyarország talán legismertebb jazzgitárosa, a jazztanszakon évtizedeken át annak vezető gitártanára volt: szinte nincs ma olyan jazzgitáros, aki ne nála kezdte volna a pályáját. Ráadásul az egyik legtöbbet foglalkoztatott hazai jazzmuzsikus, játéka megszámlálhatatlan hazai pop-, rock- és jazzlemezen hallható. 2018 óta nincs köztük, pedig Babos Gyula még csak ma lenne hetvenöt éves.
Bővebben: A művészet és a megélhetés között egyensúlyozva...
Június első szerdáján a szezon utolsó Rock And Roll Szabadegyeteme (június 05, 19:00 Magyar Zene Háza könyvtára), a téma ezúttal az 1969-es esztendő két ikonikus eseménye, Woodstock és Altamont. Ha egyetlen jelképben kellene összesűríteni a hatvanas éveket, a többség valószínűleg Woodstockra szavazna. Diáklázadások, forró nyarak, polgárjogi küzdelmek, hippivilág, ellenkultúra, underground, szexuális forradalom, kábítószerek, újművészek, rockzene – mindaz, ami egy generációt foglalkoztatott anno benne van ebben a szóban. Az 1969. augusztus 15. és 17. között megrendezett, közel félmillió fiatalt vonzó fesztivál tömegoptimizmusára azonban szűk négy hónap múlva érkezett a „válasz”: 1969. december 6-án Altamontban a Rolling Stones koncertje alatt a rendfenntartással megbízott Pokol Angyalai a kamerák előtt szúrtak le egy fekete fiatalt. És ezzel lényegében az egész ellenkulturális mozgalmat kompromittálták.
Schuster Lóránt (jobbra) és Sebők János az 1980-as Fekete Bárányok fesztiválon (fotó: Urbán Tamás / Fortepan)
A hetvenes években indult, sokszor nagymértékben átalakult, ma is aktív hard rock sikercsapat, a P.Mobil mindenese, lelke, motorja, vezetője, kiadója, rocktörténeti örökségének első számú ápolója, Schuster Lóránt ma ünnepli 75. születésnapját. Isten éltesse!
Fotó: Index
A magyar populáris zene történetének egyik legfontosabb szerzője-előadója, Szörényi Levente csak ámult, amikor 1972-ben a Magyar Rádióban meghallotta a Generál Lehajtott fejjel című dalát. De mindig is sokra tartotta a Presser Gábor vezette a Locomotiv GT-t (különösen Barta Tamás gitárjátékát) és a Demjén Ferenccel felálló Bergendyt is. Miközben ma alapvetően szimfonikus muzsikát és népzenét hallgat.