A tizenöt évvel ezelőtt indult Pesti Est története a rendszerváltozás utáni Magyarország egyik sikersztorija. Nemcsak új műfajt teremtett idehaza, de neve, úgy tűnik, továbbra is egyet jelent az ingyenes heti programmagazinnal, pedig az utóbbi három évben több potenciális vetélytárs is próbálja megvetni a lábát ezen a többmilliárdos forgalmat lebonyolító piaci szegmensen. Kultúrtörténeti jelentőségét pedig mutatja, hogy néhány hete a Krétakör Színház új, Pestiesti című bemutatójának „sorvezetője” lett a Pesti Est.

Az elmúlt másfél évtizedben négyoldalas ingyenes pesti programújságból 19 regionális magazint sokszázezer példányban terítő, országos médiacsoporttá vált Pesti Est ötletét 1991 végén az akkor 21 éves Lang András hozta Németországból: a münsteri egyetemen töltött ösztöndíja során látott először ingyenes programmagazint. Hazaérkezése után megkereste két egykori gimnáziumi társát, a szociális munkásnak tanuló Melis Andrást és az informatikához értő Müller Miklóst, megalapították a P.'Est Bt-t, nekiláttak a szervezésnek, kézi szkennert és egy akkoriban igen erősnek számító 386-os számítógépet szereztek, mutatványszámot készítettek, majd elkezdtek vele a különböző kluboknál házalni.

Nagy ötlet, gyerekek, menni fog - mondta ennek láttán Nikosz, az Andrássy úti Made Inn görög tulajdonosa, és nyomatékként átadott nekik 5000 forint + áfát, hogy népszerűsítse klubját az első kiadványban. De ekkor még meglehetősen kevesen voltak, akik meglátták az 1992. április 17-től heti rendszerességgel megjelenő, sokáig egyetlen félbehajtott, alkalmanként más színű A4-es lapot jelentő, Budapest mintegy harminc pontján felbukkanó ingyenes programmagazinban a potenciális hirdetési lehetőséget.

„Egyik barátunk szerzett valahonnan egy Ventura tördelőprogramot, de nem volt hozzá leírásunk, így az egy darab A4-es lapot három éjszakán át tartott összerakni - eleveníti fel ma a kezdeteket Lang András. - Közben Enyát hallgattunk, valami macska állandóan ott ólálkodott körülöttünk, utolsó éjszaka jött egy lány is… szóval tényleg nagyon pszichedelikus volt. A nyomdában meg a bácsi még ragasztgatta bele a képeket. Épp akkoriban lett vége a magas nyomású korszaknak.”

Utólag visszatekintve a Pesti Est nem is indulhatott volna számára kedvezőbb időben. A rendszerváltozás után a budapesti kulturális élet gyorsan, látványosan és folyamatosan átalakult, szinte hetente nyíltak (és zártak be) új klubok, kávéházak, koncerthelyek és egyéb szórakozóhelyek, jöttek létre alternatív színtársulatok, indultak filmklubok. S hogy ebben a sokszínű és sokirányú kavalkádban mekkora szükség volt egy ilyen jellegű, a főként a fiatalokat érdeklő különböző szórakozási lehetőségeket összegyűjtő ingyenes kiadványra, azt jól mutatja a következő években a Pesti Est elképesztő mértékű felfutása.

A kezdeti gyermekbetegségeket (például az első példányokról lemaradt az évszám) elég hamar sikerült kinőniük. Már az első számok némi nyereséget hoztak, s a továbbiakban évről évre exponenciálisan növő hirdetési bevétel az újság folyamatos bővülését és példányszámának emelését tette lehetővé. Az indulás után két hónappal a mozisok is melléjük álltak (a műsorért cserébe kitették a lapot), nem sokkal később a filmforgalmazók is megláttak bennük a fantáziát, és rendszeressé váló hirdetéseik hosszú távon is stabillá tették a Pesti Est anyagi helyzetét. Komoly fordulópontot jelentett aztán, amikor 1995-ben felfedezték őket a nagy nemzetközi reklámügynökségek is, akik számára különösen vonzóvá vált, hogy a kiadványt főként a 18-35 év közötti fiatalok forgatták előszeretettel.

A szülői házat gyorsan kinőtték, az Alsó erdősor utcában a korszak két alternatív zenei műhelyével, a Human Telexszel és a Razziával béreltek közösen lakást, amit hamarosan már egyedül uraltak. A terjesztést maguk végezték, minden héten megpakolták a Trabantot és járták a várost. Kezdetben még Lang vagy Melis tette ezt, később rábízták az unokatestvérre, aztán barátokra, majd végül külön embert alkalmaztak rá.

A megnövekedett forgalom értelemszerűen magával hozta a cég bővülését. Idővel elkerülhetetlenné vált, hogy például titkárnőt vegyenek fel, aki nem csak a napi ügyeket intézte, de ha kellett, megfőzött a hétvégére is, valamint rendszeresen levitte a társaság kóbor kutyáját, Kukit a Rózsák terére sétálni.

Bár a Pesti Est a kezdetektől a teljességre törekedett (hogy A-tól Z-ig minden benne legyen, ahová az adott héten a fővárosban a fiatalok elmehettek), a kilencvenes évek első felében mégis volt némi underground/alternatív jellege. Nemcsak azért, mert különutasnak számított a hagyományos sajtótermékek piacán, hanem mert érződött rajta az a kultúrkör, ahonnan alapítói és készítői jöttek, illetve amelyet különböző módon támogattak. A leginkább azzal, hogy hírt adtak róla. A máshonnan is megtudható moziműsorok vagy nagyobb koncertesemények mellett ők fontosnak tartották rendszeresen közölni például a fővárosi (főként egyetemi) filmklubok, az underground pinceklubok vagy az alternatív színházak programját. Emellett 1997-ig minden évben születésnapi összművészeti Pesti Est fesztiválokat rendeztek, amelynek fókuszába értelemszerűen a kulturális életnek azon irányzatai és szereplői álltak, akikkel amúgy is szimpatizáltak. Megalakulásuk ötödik éve tiszteletére meg elektronikus zenei partival kiegészült nagyszabású fogadást rendeztek a Széchényi fürdőben, ősszel pedig számos blues, jazz és funky világsztárt (John Mayall, Blues Brothers, Chick Corea, James Brown) hívtak meg Magyarországra.

Az elmúlt másfél évtizedben persze nagy átalakuláson és bővülésen ment keresztül a Pesti Est. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a programmagazin együtt változott a magyar kulturális élettel, így a szabadidő eltöltési lehetőségek bővülését és a fogyasztói igényeket követve újabb és újabb rovatok jelentek meg. Ezek egy része később önálló fővárosi, majd országos kiadvánnyá vált (Súgó, Junior). 1995 őszén megjelentek az interneten, ahol az elsők között tették lehetővé az ingyenes apróhirdetést. Majd 1996 végén elindult első vidéki „mutációjuk”, a Debreceni-Nyíregyházi Est, amelyet a következő években újabbak követtek, s 2000 tavaszára teljessé és egységessé vált a vidéki Est lapok hálózata.

Időközben a Pesti Est igazi márkanév lett, és a programmagazin neve hamarosan más vállalkozásokkal kapcsolatban is felbukkant. 1999 őszén megnyílt a Pesti Est Café, amely körül azóta egész „kávéházi sor” jött létre a Liszt Ferenc téren. 2000 júliusától az Edison ügynökséggel közösen elindították az EST FM rádiót, amely markánsan új hangvételt hozott a fővárosi elektronikus médiumok világába, de sajnos elég hamar áldozatául esett a rádión belüli csatározásoknak. Alig egy évre rá Langék önálló taxis vállalkozással is próbálkoztak, de ez nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. 2002-ben viszont beszálltak a szórakozóhelyek belső reklámfelületeinek értékesítésével foglalkozó Fénypont Média Kft-be  és megvették az Ozone kft-t, tovább bővítve ezzel a tevékenységi körüket.

A Pesti Est pályája amúgy több mindenben emlékeztet a kilencvenes évek másik nagy kulturális sikertörténetét író Sziget fejlődésére és átalakulására. Nagyjából azonos korú fiatalok nagyjából azonos időben kezdték (leszámítva a majd húsz évvel idősebb Müller Péter Sziámit), baráti társaságként, nagy lelkesedéssel. Az élet, a munka és a végtelen bulizások gyakorlatilag összeértek, összekeveredtek, mindenki tolta a szekeret, semmi sem számított. De ahogy nőtt a vállalkozás, s vele együtt a tét és a felelősség, úgy váltak egyre kezelhetetlenebbé az ügyek és a viszonylatok. A Szigethez hasonlóan aztán a Pesti Estnek is óhatatlanul intézményesednie kellett, s az átalakulási folyamat itt sok konfliktust és személyes drámát hordozott magával, a termékben pedig a standardizálódást.

Mindez eléggé megviselte az alapvetően kulturális beállítottságú alapítókat. A Pesti Est mellett a világzenéhez sorolható Drums együttesben játszó Lang András 1997-ben be is sokallt, kiszállt a napi ügyintézésből, beállt inkább három évre a Mozgó Házba színésznek, majd elment a Waldorf tanárképzőbe. Melis András ekkoriban szintén fokozatosan a háttérbe vonult, s jelenleg a Képzőművészeti Egyetemre jár intermédia szakra. Megmaradtak stratégiai vezetőnek és tulajdonosnak, s igazából csak akkor avatkoztak bele mélyebben a folyamatokba, amikor az utóbbi években többször is megváltozott menedzsment anyagi válság felé vezette a céget.

„Többször felkértünk tanácsadókat, de rá kellett jönnünk, hogy ebből a szempontból még nagyon közel van a rendszerváltás - reagált erre Lang András. - Sem az üzleti világ, sem a tanácsadói szektor nem nincs még igazán felkészülve Magyarországon az Európában régóta stabil üzleti szemléletre. Legalábbis nekünk - a legutolsó ügyvezető kivételével - nem sikerült olyan menedzsereket találnunk, akik képesek nagy struktúrákban gondolkodni, miközben érzékenyek az emberi dimenziókra, és rájuk is lehet bízni egy ekkora vállalkozást. Ebben az egész átalakulásban nekem az emberi motívumok fájtak a leginkább. Ezért is viseltem nehezen ezt az üzletemberi szerepkört. Túl közel megyek a dolgokhoz, nem tudom kellő távolságról kezelni őket. Ezért a problémák és a fájdalmak is sokkal mélyebben érintenek.  Az utolsó időszakban például le kellett építenünk 70 embert, akik közül többen 8-10 éve húzták a céget. Ezt értelemszerűen nagyon megszenvedtem”

2004-ben aztán egyszerre két komolyabb vetélytársa is akadt a Pesti Estnek. Egyrészt a nagy multinacionális médiacég, a finn Sanoma által megjelentetett Exit, másrészt az „éjszakai életből érkező” Flyerz. De az azóta eltelt három évben még ebben a kiélezett konkurenciaharcban is sikerült a Pesti Estnek megőriznie piacvezető szerepét (2006-ban becslések szerint még mindig háromszor akkora árbevételt tudhatott magáénak, mint a másik kettő együttvéve), köszönhetően másfél évtizedes múltjának, a fiatalok tájékozódási szokásaiba való beágyazódásának és talán annak, hogy az Exit és a Flyerz sem felépítésében, sem tematikájában nem hozott igazán újat hozzá képest.

Mindenesetre Lang András és Melis András éppen 2004-ben szeretett volna először teljesen kiszállni ebből az üzletágból, de ez akkor nem sikerült nekik. Másodszor 2006 végén tettek rá kísérletet. Megkeresték régi barátjukat és üzlettársukat, Gerendai Károlyt, a Sziget Kft vezetőjét-résztulajdonosát, akinek segítségével idén márciusban, egy meglehetősen komplikált ügylet után a Pesti Est Kft. a Budapesti Értéktőzsdén is jegyzett internetes cég, az econet.hu Nyrt. tulajdonába került. Ami mindenképp új korszakot nyitott az eddigi tizenöt éve alatt főként a nyomtatott megjelenésére fókuszáló vállalkozás történetében.

„Ma már minden médiatermék először digitális formában születik meg, hogy aztán különböző formában, interneten, nyomtatásban, plakáton, rádióban vagy tévében nyerje el végső alakját - magyarázza Balázs Csaba, az econet.hu igazgatóságának elnöke. - Hogy e változó megjelenési formák között a fogyasztás hogyan hullámzik, illetve miként koncentrálódik, azt sok minden határozza meg. Többek között a szokások, a technológiai lehetőségek, a piaci környezet. Nekünk most van egy nagyon erős, a mindennapi életbe erősen beágyazódott márkanevünk, ami alá többféle vállalkozást lehet felépíteni. Ezek alapját egy olyan adatbázis jelenthetné, amely ki tudná szolgálni az összes médiaterméket. Ahol a bármelyik formában keletkező tartalom bekerülne a központba, amiből aztán minden médiatermékünk menedzsere a saját céljai szerint válogathatna és vehetne ki.”

Az econet.hu ennek megfelelően nem médiatermékben, hanem médiaportfolióban gondolkodik és az ebben rejlő szinergiákat akarja kihasználni. Hogy az Est Média, mint márkanév mindenféle formában állandóan jelen legyen a fővárosi fiatalok mindennapi életében. Ha meglátnak valamely étteremben egy beltéri plakátot, akkor tudják, hogy annak tartalmát az interneten is elérhetik. Vagy a vezetés közben a rádióban hallott legújabb slágert az online zeneáruházban meg is vásárolhatják. Ez az állandó és intenzív jelenlét a média-portfolió részeit, külön-külön és együttesen is erősítheti.

A Est Média eddigi alapjait jelentő programújság - amely amúgy nagyon hasonló üzleti modell alapján működik, mint az internet, hisz ingyen ad tartalmat, miközben a médiafelületeit értékesíti - a jövőben tehát egy nagyobb médiaportfolió részéve válik. Hogy ez miként hat majd rá, az egyelőre megjósolhatatlan. Kultúrtörténeti jelentősége viszont már ma elvitathatatlan. Persze nehéz lenne megmondani, hogy pontosan hány új kulturális szórakozóhely nyílt meg a hatására vagy hogy egyes filmklubok, underground koncertek vagy alternatív színházi előadások hány új látogatót nyertek általa, de biztos, hogy játszott egyfajta katalizátorszerepet. Már csak azzal is, hogy egyszerűen felgyorsította az információáramlást.


A történet dióhéjban
1991 december - a Pesti Est ötletének megszületése
1992 február - a P'Est Bt. megalakulása
1992. április 17. - az első Pesti Est
1995 ősze - az internetes verzió elindulása (statikus site)
1996. december 5. - az első vidéki lap, a Debreceni-Nyíregyházi Est indulása
1997 tavasz - a Súgó indulása Budapesten
1997 ősz-1998 - újabb vidéki városokban (Pécs, Kecskemét, Szolnok) létrejött az Est lokális változata, 2000 tavaszára kialakul az Egységes Vidéki Est Lapok hálózata
1999 ősz - a Liszt Ferenc téren megnyílik a Pesti Est Café
2000 tavasz - megújuló est.hu honlap
2000 július - az EST FM 98.6 rádió első adása
2000 ősz - indul az Országos Junior és az Országos Súgó
2001 március - az első Súgó Csiga Díj kiosztása, az első gála
2001 ősze - szeptember: Est Card, az Est Karrier és az Est Taxi indulása
2002 március - megveszik a Fénypont Média Kft-t
2002 december - az Est FM 98,6 eladása
2003 június - megszűnik az Est Taxi
2004 december - a Pesti Est lapok összpéldányszáma átlépi a 200 ezret
2007 március - az econet.hu Nyrt. megveszi a Pesti Est Kft.-t