Irány a másik homokozó (Lukács József portré)

Elektronikai mérnök, üzletember, zenész, népzenegyűjtő, nem utolsósorban mecénás. Készülékeit százezrek használják, arcát mégis kevesen ismerik, nevét alig hallották. Lukács József nagy ívben kerüli a nyilvánosságot, két kézen megszámolható, hányszor hajlott kamera vagy diktafon mögé állni. Az a típus, aki sokkalta szívesebben hat, alkot és ábrándozik, minthogy nyilatkozik róla. Meséljenek inkább a produktumok, az elmúlt harminc évben indított vállalkozások. A HomeLab, a 77 Elektronika, a Dension vagy a Prodosoft, melyek mindegyike magasan jegyzett a honi elektronikai iparban. Meg persze az általa alapított és finanszírozott Fonó Budai Zeneház, mely az elmúlt tizenhét esztendőben mégiscsak a médián túli rétegzenék egyik legfontosabb budapesti menedéke volt.

Fotó: Teknős Miklós

 Se a zene szeretetét, se a műszaki vénát nem a családból hozta - magyar-történelem szakos tanárok gyermekeként, mondhatni polgárias miliőben cseperedett fel egy kelenföldi panellakásban. Kora tinédzserként viszont már a maga barkácsolta távirányítóval indította el szalagos Tesla-magnóját, amelynek mikrofonját befőttes gumival fixálta a Szokol rádió elé, és vett fel rá mindent, ami megtetszett neki akkoriban. Szonikus eszmélését mégis a gimis osztálytársaktól számítja, akikkel együtt mélyedt el a Led Zeppelinben és Frank Zappában, és az ifiparkos buliktól, ahol egyfelől kemény rockra (Piramis, P. Mobil, Beatrice) bólogatott, másrészt görög népzenére (Sirtos) csajozott.

A tantárgyak közül mindenekelőtt a fizika izgatta, olyannyira, hogy harmadikos gimnazistaként megnyerte az Eötvös-versenyt, így attól kezdve bármelyik egyetem tárt karokkal várta. Mivel az elektronikát hobbiként tizenhárom éves kora óta művelte, a legkézenfekvőbb útvonalnak a műszaki egyetem tűnt. Szaktanára mégis a fizikusi pályát javasolta. Mondván, azt a tudást, amit a vaskalapos BME-n a fejébe tömnek, gyorsan avul, ötévente úgyis újra kell tanulni. Az ELTE TTK-n viszont stabil, hosszú távra érvényes világlátást kap. Olyan szilárd tudományos és szellemi alapokat, amelyre később bátran bármit ráépíthet.

Az egyetemen szerencsére tolerálták nem odaillő érdeklődését. A végén még diplomát is kapott. Pedig az utolsó években órákra keveset járt, sokkal inkább saját vállalkozására és számítástechnikai fejlesztéseire koncentrált. 1982-ben, másodévesen élt a frissen adódott gazdasági lehetőséggel, önálló gmk-t alapított, mellyel rövid időn belül a magyar számítástechnika hőskorának egyik pionírja lett.

A korabeli Apple- és Sinclair-modellekre reagáló, mára legendássá nemesedett HomeLab komputere 1980-ban tulajdonképpen egy utópisztikusnak tűnő fogadás eredményeként született meg: leendő (amúgy jogászhallgató) felesége megígérte, ha barátja épít neki saját számítógépet, ő megtanul rajta programozni. A gép karácsonyra meglett, a barátnő mégsem programozott. Viszont ennek tapasztalataiból elkészült a HomeLab II, ami Lukács életében radikális fordulatot hozott.

Az anyaghiányos szocialista gazdaságban a HomeLab valójában egyetlen nyomtatott áramkört jelentett, amit egy rákospalotai családi ház hátsó udvarán gyártott neki fusiban egyik ismerőse. Persze combos hibaszázalékkal. Lukács évekig járt az Eötvös klubba, ahol keddenként 6-tól 10-ig osztotta a tanácsokat, mérte ki a behozott áramkörök hibás pontjait, élesztgette az ő alaplapjára húzott, egyébként teljesen egyedi megjelenésű számítógépeket. Meg égette bele a memóriába az Endre öccse által írt Basic programot. Hogy aztán a többi alkatrészt mindenki onnan szerezze be (lopja össze) hozzá, amelyik hazai híradástechnikai gyárból csak tudta. Vagy amellyel esetleg nyugaton élő rokonai segítették ki.

A HomeLabokból becslések szerint mintegy 1500 példány készülhetett, a magyar számítástechnika hőskorában egész generáció nőtt fel ezeken. Mégsem hozott kellő átütő sikert. Ezért Lukács 1986-ban 77 Elektronika néven új céget hozott létre, a kor gazdasági lehetőségeinek megfelelő kiszövetkezeti formában. Ekkoriban mutatták be Demján Sándornak, aki kellő fantáziát látott az együttműködésben, sőt anyagilag is beszállt a vállalkozásba. Úgy tervezték, a Skála ötletei alapján Lukácsék mindenfélét fejlesztenek, azok eredményeit más Skála-érdekeltségek legyártják, a terméket az áruházak eladják, amiből újabb fejlesztéseket lehet finanszírozni. Aztán újra indul a kör. A jól hangzó elképzelésből végül semmi sem lett. Demján pár hónappal később átlépett a bankszektorra, a 77 Elektronika fejlesztéseire pedig a Skála új vezetői nem tartottak igényt. Ezért saját lábra kellett állni, keresni a profilt. Többek között készítettek csirkekeltető-vezérlőt, próbálkoztak távközlési berendezésekkel, végül a vércukormérő készülékük lett az, amit a piac visszaigazolt.

Lukács életébe közben beütött a dél-amerikai zene. Müncheni üzleti útjainak egyikén botlott bele az utcán fújó ecuadori és perui zenészekbe, megtetszett neki a pánsípokból áradó friss, optimista levegő, onnantól kereste az ilyen jellegű lemezeket. Idővel rálelt a magyar Los Andinosra, és attól kezdve rendszeresen lejárt a józsefvárosi klubba. 1992-ben azonban annak vezetője összekülönbözött a zenészeivel, vitte magával a teljes hangszerparkot és a nevet, a muzsikusok meg ott maradtak, ahol a part szakadt. Lukács épp magánéleti válságba sodródott, s úgy vélte, a legjobb, ha az Andok csúcsaira megy meditálni. Hazafelé pedig hozta magával a szükséges hangszereket. Így született meg a Los Gringos, amelynek nemcsak menedzsere, de dobosa is lett. S amellyel addig-addig járták az országot, zenéltek és árulták a saját kiadású kazettákat, míg összegyűlt annyi pénz, hogy 1995-ben együtt kimehessenek Peruba és Bolíviába. Ahol aztán be kellett látnia, sosem fog úgy muzsikálni, ahogy egy bolíviai földműves.

Lukács számára a vércukormérő készülékkel és más orvosi műszerrel szárnyaló 77 Elektronika tette lehetővé, hogy 1995-ben Kelenföldön, a cége szomszédságában egy lepusztult gyártelepen megalapítsa a Fonót. Nem elsősorban műfajokban és/vagy kategóriákban gondolkodott: a non-profit szellemű kulturális központ profilját az indulásnál akusztikus zeneként határozta meg. Amibe az általa kedvelt latin-amerikai népzene éppúgy belefért, mint a kísérleti vagy etnikus alapú jazz. Meg persze a magyar népzene. Még ha akkoriban az utóbbira nem is esett akkora hangsúly. Merthogy a Fonó nyitásakor, miként ő fogalmazta, még nem volt azzal azonos hullámhosszon. A háznyitást követően viszont rendszeresen eljárt Erdélybe, hol a Tükrös zenekarral, hol Kallós Zoltán vendégeként. S miként előtte a dél-amerikaiba, ugyanúgy menthetetlenül belezúgott a magyar népzenébe.

S hogy miért gondolta úgy, hogy a cégénél keresett tízmillióit ebbe a nonprofit intézménybe öli bele? Mint nyilatkozta: „Szerettem volna egy helyet, ahol ez a fajta kultúra méltó körülmények között megmutatkozhat. A magam menedzser eszével úgy véltem, elég beletenni a megfelelő gazdasági egységeket - büfé, lemezbolt, stúdió, CD-kiadás -, s majd azok haszna biztosítja a Fonó önfenntartását. Egyfelől. Másrészt úgy gondoltam, azok egy része, akik a polgárosodó Magyarországon elértek valamit, hozzám hasonlóan vissza is adnak abból valamit a közösségnek. Hogy nem maradok egyedül ebben a mecenatúrában. Miközben ugyanezt gondoltam a közönségről is. Hisz faluhelyen anno a fonót szintén a helyi közösség tartotta el. Azzal, hogy oda járt, oda vitte azt, amit vihetett. Akármilyen kevés is volt az. Ha ma egyszerűen kétszer ennyi ember járna a Fonóba, már nem azon kínlódnánk, hogy 500 vagy 600 forintba kerüljön-e a táncházi belépő. Szerintem érdeklődő van sok, csak valahogy ül rajtuk a tunyaság. Ahogy Lovasi András énekelte egykor: Hogy kéne, de aztán mégse, hogy kéne, de aztán nem. Pedig csak meg kell mozdulni, és ott vár a semmivel nem hasonlítható élmény.”

Lukács József 2001-ben megint úgy érezte, ideje váltania. Hiába szárnyalt változatlanul a 77 Elektronika, számára túlságosan nagyra nőtt, nagyvállalati attitűdöket vett fel, nem érezte benne jól magát. Ezért - szavaival élve - „keresett magának egy másik homokozót”. Így jött létre az autóelektronikai profilú Dension, mely az indulásnál a DMP3 lejátszóval igyekezett betörni a hazai és nemzetközi piacra. Azzal az eszközzel, amely lehetővé teszi, hogy az ember valamennyi zenéje mindig vele lehessen útközben, az autóban. De akkor a Dension nem tudta elmagyarázni a világnak, hogy a zenének merevlemezről kell szólnia. Miközben pár évre rá az Apple az iPod-dal, majd az iPhone-nal a sarkából fordította ki a világot.

A sors fintora, hogy a Dension fő terméke végül nem az újszerűséget jelentő lejátszója lett, hanem az a vezérlő, amit csak azért fejlesztettek ki, hogy a DMP3-at be tudják kötni az autóba. Ez némi átalakítás után alkalmassá vált az iPhone vezérlésére, és ez az apró kütyü teljesen megváltoztatta a Dension piaci súlyát. Rövid időn belül gyakorlatilag az egész európai autóipar beszállítójává váltak.

A Dension menedzselése viszont Lukácsból túlontúl sok energiát vett ki. Mivel a pénz sosem motiválta, ezért 2006-tól nekiállt megtervezni a visszavonulás útját. Ügyvezető igazgatót vett fel, egyre inkább a háttérbe húzódott. Sőt, idővel átköltözött Szlovákiába, a határ túloldalára, egy kis faluba, ahol úgy érezte, mintha hazaérkezett volna. Azóta amolyan kétlaki életet él, a hét rövidebb felét Budapesten tölti, a hosszabbikat ott. Így próbálja elkerülni, hogy az üzlet bedarálja.

Két boldog év után azonban beütött a válság, a nagy tervek elhaltak, nem volt mese, vissza kellett térnie az iparba. S egyelőre nem látja, hogy mikor tudja újra elhagyni azt. Miközben folyamatos benne a kétség: „Sokat gondolkodtam azon, hogy amit csinálok, az minden látszat ellenére nem jó a világnak. Hisz a készülékeimmel azt a fogyasztói társadalmat erősítem, amely garantáltan nem vezet jóra. Ezzel része vagyok az értelmetlen gépezetnek, amely pusztítja a világot. Viszont ehhez értek, ezt tudom jól csinálni, ez ad számomra sikerélményt. Öncél, vagy a felelős gondolkodás? És az a száz család, amely abból él, hogy én reggelente a gépem elé ülök?”

----------------------

Kapcsolódó anyagok:

Irány a másik homokozó (Lukács József portré) >> - cikk, 2012. szeptember

Lukács József: Menthetetlenül belezúgtam a magyar népzenébe >> - interjú, 2012. szeptember

Fonó 15 - videók >> - videóinterjúk, 2010. november

Kelemen László - Élő és újraélhető népművészet >> - interjú, 2002. augusztus

ÖsszeFONÓDva >> - cikk, 2000. október

Utolsó óra fesztivál >> - cikk, 1999. május

Erdély zenei hozadéka (Utolsó óra) >> - cikk, 1997. október

Zeneházban zenélve, Fonóban összefonódva >> - cikk, 1996. október

Ásatás

90-03

alt

1990 - Többek között:

Az Ultra Rock Hírügynökség jelenti >>

Dohány utcai gyermekjátékok (riport) >>

Moszvka téri blues >>

A Zep-sztori >>

Paul McCartney, a konformista lázadó >>

Forgács Péter: Privát Magyarország >>

1991 - Többek között:

Vedres Csaba: A sírás korszaka után >>

Jerabek Csaba a FOS-ról >>

Tilos Rádió, Budapest >>

Lakásturné (Röhrig Géza) >>

Nagy Jenő: Szamizdatos remények és csalódások >>

Rezonance Art Festival >>

Hörcher László: A rend festője >>

1992 - Többek között:

Kapolcs, riadó! - Támad a szél! (nagyriport) >>

Menyhárt Jenő: Itt kísértünk '92 >>

Szakmai karrier vagy színes életpálya? (Márta István) >>

Tolcsvay: Felhangosítottam a Nemzeti dalt >>

Sinéad O'Connor borostái >>

Révedezések szeánsz után (Hobo Morrison-estjéről) >>

1993 - Többek között:

Egy este talpig illegalitásban (Tilos Rádió) >>

Hobo: A blues nem nyafog >>

Díszlet, rom és látomás (Fekete Lyuk) >>

Wahorn András: Gondoltam, elmegyek Amerikába >>

Török Ádám: Bódító badacsonyi bulik >>

A Király ruhája meztelen (Király Tamás portré) >>

1994 - Többek között:

Egy ember, aki jól érzi magát (Kiss Imre) >>

Merlin kontra Merlin >>

(Allegro) Barbaro >>

Bródy János: A dal elpusztíthatatlan >>

Szörényi Levente: Nem értékek mentén dőlnek >>

Az Örökmozgó (P.Mobil) >>

Lois Viktor: Az ember nem csikk, hogy el lehessen >>

1995 - Többek között:

Szabados György: A szent főnixmadár dürrögései >>

Petrovics Emil: A művészet pragmatikus harcosa >>

Szelevényi Ákos: Szeretek idegennek lenni >>

Bartók 50 >>

Madárijesztők (C. Raths) >>

Sóhaj nélkül (Kronos Q) >>

1996 - Többek között:

Zeneházban zenélve, Fonóban összefonódva >>

Szonikus balesetek (Csupó Gáborról) >>

Grencsó és Monk találka >>

Egy kor mámoros optimizmusa (Rolling Stones R'n'R Circus) >>

Csapó Gyula: Külföldi ösztöndíjjal itthon >>

Kocsis Zoltán : Az az érvényes, ami megszólal >>

1997 - Többek között:

Egy marék szög örökség (Cziránku Sándorról) >>

A kövér oposszum (R. L. Burnside-ról) >>

Bors Jenő: Elég volt, nyugalomra vágyom >>

Bari Károly: A folklór a kultúra kötőanyaga >>

Húzzad, húzzad, muzsikásom! (A táncházmozgalomról) >>

Kis magyar pubtörténelem >>

Az élet olyan szezonális (Tundravoice) >>

1998 - Többek között:

Nyers erő és intim rezdülés (Lajkó Félix portré) >>

PJ Harvey - Nem tökéletes, de szerethető >>

Dresch Mihály: Mosolygok. Kitüntetés vagy kötél? >>

Nagy Feró: A kecske kiváló fűnyíró >>

Egy Kiss Erzsi Zene >>

Hobo: Meggazdagodni nem fogunk >>

1999 - Többek között:

Omega-koncert - Csodát senki sem várt >>

Presser Gábor: Ha nincs szponzor, nincs buli >>

Kallós Zoltán: Utolsó leszek, aki innen elmegy >>

Egy örömlány feljegyzései (Kamondy Ágnes estjéről) >>

Cziránku Kuruclemeze >>

Szemző Tibor: A hangunk sokat elárul rólunk >>

alt

2000 - Többek között:

Csalog vs Hollós - Ki kit szolgál, ki kiből él? >>

Ki tudja, meddig húzzák (A szórakoztatózenészekről) >>

Michael Flatley Show - Bombasztikus, mint a címe >>

Tátrai Tibor: A kocsma az igazi megmérettetés >>

Filharmonikus blues (ÁHZ-nagyriport) >>

alt

2001 - Többek között:

Cohen, Jagger, McCartney - Érzelmes öregfiúk >>

At The Drive-In - Sűrű, tömény punkrock-óra >>

U2 - Ernyedtség és féktelen pörgés >

Illés, Metro, Omega - Beatmatuzsálem-randevú >>

Ligeti György: Zeném lejtése a magyar nyelvé >>

Emil.RuleZ! - A bimbók a rezgéstől híznak >>

alt

2002 - Többek között:

Sziget 2002 - Meddig kell az együttlét? >>

Kispál 15 - Lovasi, a nemzedéki dalnok? >>

István, a király - Koppány, a szupersztár >>

Csontos István: A zenehallgatás életforma >>

Grencsó István: Mindenhol ugyanazt fújom >>

Népzene és zabolátlan jazz  (Dél-Alföldi Szaxofon) >>

alt

2003 - Többek között:

Hölgyek, lendületben (az új női rockhullámról) >>

Boris Kovač - A határember >>

Rácz Zoltán: A zenészek tudatosan félrebeszélnek >>

Victor Máté: Adás után törölhető? >>

Grencsó és a Csodaautó >>

  interjú - cikk - kritika

pop - rock - jazz - folk - etno - kísérleti - elektro - kortárs

AaAAC/DC * Adrian Belew * After Crying * Ágens * Ágoston Béla * Almási Enikő * Amadinda * Amber Smith * Tori Amos * Anastacia * Laurie Anderson * Anima SS * Fiona Apple * At The Drive-In * Ávéd János *BbB* Baba ZuLa * Bacsó Kristóf * Bálint Eszter * Balogh Kálmán * Barabás Lőrinc * Barbaro * Patricia Barber * Bari Károly * Syd Barrett * Bartók Bélabeat irodalomBeatles * Beatrice * Benkó Sándor * Benkő László * Berecz András * Bergendy István * Berger DalmaBinder Károly * Bin-Jip * Iva Bittová * Bizottság * Björk * Black Sabbath * Blues FoolsMari Boine * Boom-Boom * Borbély Mihály * Borlai Gergő * Bognár Attila * Bognár Szilvi * Bop-Art Orchestra * Bornai Tibor * Bors Jenő * Both MiklósBozsik Yvette * Böszörményi Gergely * Bródy János * Dave Brubeck * Michael Bublé * Budapest Jazz Orchestra * Buena Vista SC * Bujdosó János * R. L. BurnsideDon Byron *CcC* Cadik * Calcutta Trió * Nick CaveCharlie * Eric Clapton * Les Claypool * Leonard Cohen * Coldplay * Paula ColeCPgCsalog Gábor * Csapó Gyula * Cserháti Zsuzsa * Csík zenekar * Csontos István * Csupó Gábor * Crosby, Stills, Nash & Young * Cziránku Sándor *DdD* Dániel Annah * DAV * Miles Davis * Thornetta Davis * Deep Purple * Dél-Alföldi * Dés András * Dés László * Deti Picasso * Deutsch GáborDioptrio * DJ KeyserDJ PalotaiDoors * Dorozsmai PéterDr. Valter & the Lawbreakers * Dresch Mihály * drMáriás * Drums * Dudás Lajos * Dusán * Bob Dylan *EeE* Eichinger Tibor * Elek István * Eleven Hold * Emil.RuleZ! * Eredics Gábor * Éri Péter * Erik Sumo Band * Európa Kiadó * Cesária Évora *FfF* Fábián Juli * Fekete Jenő * Fekete Lyuk * Fekete-Kovács Kornél * Fenyvesi Márton * Ferenczi GyörgyElla Fitzgerald * Michael Flatley * FókatelepFonográf * Fonott Zene * F. O. System * Bill Frisell *GgG* Diamanda Galás * Gál Csaba Boogie * Melody Gardot * Gastroblues * Gaya * Gereben Zita * Ghymes * David Gilmore * Gonda János * Göczey Zsuzsa * Grandpierre Attila * Grencsó István * Gryllus Dániel * Gyémánt Bálint *HhH*  Hajnóczy Csaba * Hamar Dániel * Herbie Hancock * Halper László * Harcsa Veronika * Nikolaus Harnoncourt * Debbie Harry * Hartyándi Jenő * PJ Harvey * Heaven Street Seven * Jimi Hendrix * Herczku ÁgiHobo * Hodek Dávid * Hollós Máté * Hortobágyi László *IiI* Illés * Iron Maiden * Isten Háta Mögött * István, a király *JjJ* Mick Jagger * Jakobi László * Jazz Studium * Jávori Ferenc * Judie Jay * Jerabek Csaba * Norah Jones * Juhász Gábor *KkK* Kaláka * Kallós Zoltán * Kaltenecker Zsolt * Kamondy Ágnes * Kampec Dolores * Katona Klári * Kéknyúl * Nigel Kennedy * Kézdy Luca * Király MartinaKiscsillag * Kishúg * Kispál és a Borz * Kiss Erzsi * Kiss Ferenc * Kiss Imre * Kiss Tibor * Dani Klein * Kocsis Zoltán * Kolinda * Koncz Zsuzsa * Kontroll CsoportKorai Öröm * Boris Kovac * Kovács Kati * Kovács Linda * Kozma András * Kozma Orsi * Diana Krall * Gidon Kremer * Kronos Quartet * Krsa (PASO) * Ali Hassan Kuban *LlL* Laár András * Lajkó Félix * Lantos Iván * Lantos Zoltán * László Attila * Led Zeppelin * Amos Lee * John Lennon * Lhasa (del Sol) * Ligeti György * Little G Weevil * Charles Lloyd * Lois Viktor * Lovasi András * Lovász Irén * Paco de Lucia * Ludditák * Lukács József Lujó * Lukács László * Lukács Miklós *MmM* Magyarpalatkaiak * Makám * Malecz Attilamardi grass.bb * Boban Markovics * Mars Volta * Másfél * Másik János * Massive Attack * Mastodon * Mátyás Attila * Imelda May * John Mayall * Paul McCartney * Loreena McKennith * John McLaghlinBrad Mehldau * Menyhárt Jenő * Al di Meola * Merlin Jazz Club * Metallica * Pat Metheny * Metro * Mitsoura * Hank Mobley * Modern Art Orchestra * Modern Jazz Quartet * Mohai Tamás * Thelonious Monk * Alanis Morissette * Jim Morrison * Jelly Roll Morton * Charlie Musselwhite * Muzsikás *NnN* Nagy FeróNapra * Németh Juci * Nigun * Nikola * Noir Désir * Paulius Normantas * Novák Ferenc *OoO* Sinéad O'Connor * Oláh Kálmán * Omega * Orszáczky Jackie * Ózdi Rezső *PpP* Palermo Boogie Gang * Párniczky András * Palya Bea * Gretchen Parlato * Pege Aladár * Persona Non Grata * Péterfy Bori * Petrovics Emil * Astor Piazzolla * Pleszkán Frigyes * P. Mobil * Police * Ponikló Imre * Pop Ivan * Poros * Portishead * Pozsár Eszter * Premecz Mátyás * Elvis Presley * Presser Gábor * Pribojszki Mátyás * Prieger Zsolt *QqQ* Qualitons * Queen * Quimby *RrR* R.E.M. * Hugo Race * Rácz Zoltán * Radics Béla * Radiohead * Ramones * Random Szerda * Random Trip * Ránki Dezső * Ripoff Raskolnikov * Joshua RedmanRomano Drom * Rosta Mária * Johnny Rotten * Röhrig Géza * Rubai Trio *SsS* Santa Diver * Carlos Santana * Sári József * Sárosi Bálint * Fazil Say * Scampolo * Schuster Lóránt * Bon Scott * Sebestyén Márta * Sebő együttes * Sena * Ian Siegal * Simon Géza Gábor * Sonic Youth * Söndörgő * Patti Smith * Regina Spector * Spiritus Noister * Spo Dee O Dee * Starsailor * Sting * Subscribe * Sütő Márton * Szabados György * Szabó Dániel * Szabó Gábor * Szabó Sándor * Szabó Tamás * Szakcsi Lakatos Béla * Szalai Péter * Szalóki Ági * Szelevényi Ákos * Szemző TiborSzigetvári Andrea * Szkárosi Endre * Szokolay Dongó Balázs * Szőke Nikoletta * Szőke Szabolcs * Szörényi Levente * Szűcs Antal Gábor * Szvorák Kati *TtT* Tabányi Mihály * Takáts Eszter * Takáts Tamás * Tamarazene * Tankcsapda * Tátrai Tibor * Téli Márta * Said TichitiTin-Tin * Tisza Bea * Tolcsvay László * Tóth Viktor * Török Ádám * Tövisházi Ambrus * Trio Olamar * Trio Stendhal * Trottel * Tudósok * Tundravoice * Turbo *UuU* U2 * Ujj Zsuzsi * Új Nem * James Blood Ulmer * UMZE * URH *VvV* Váczi Dániel * Van der Graaf Generátor * Varga Zsuzsa * Värttinä * Vas Zoltán * Vázsonyi János * Vedres Csaba * Suzanne Vega * Velőrózsák * Velvet Underground * VHK * Victor Máté * Vienna Art Orchestra * Vigh Andrea * Vujicsics * Vukán György *WwW* Wahorn András * Waszlavik Gazember László * Paul Weller * Big Daddy Wilson * Winkelmayer József * Lizz Wright *XyZ* Yardbirds * Zagar * Frank Zappa * Zoller Attila * Zorán * Zsoldos Báró Zoltán

Rock and Roll Szabadegyetem

2015. februárja és 2020 szeptembere között minden hónap első szerdáján 17:30-kor futott az ingyenesen látogatható Rock and Roll Szabadegyetem az Örkény Könyvesboltban, ahol az ötvenes évektől haladunk előre az időben. 2020. szeptemberében a nyolcvanas évek végéig jutottunk. A jelenlegi pandémiás helyzetben azonban úgy gondoltom, jobb, ha búcsúzom. Mígnem a sorozat 2022 februárjában a Magyar Zene Háza könyvtárában éledt újjá. Részletek >>

* * *

Korábbi szemeszterek:

>> 1. évad (2015 tavasz) >>

>> 2. évad (2015 ősz) >>

>> 3. évad (2016 tavasz) >>

>> 4. évad (2016 ősz) >>

>> 5. évad (2017 tavasz) >>

>> 6. évad (2017 ősz) >>

>> 7. évad (2018 tavasz) >>

>> 8. évad (2018 ősz) >>

>> 9. évad (2019 tavasz) >>

>> 10. évad (2019 ősz) >>

>> 11. évad (2020 tavasz) >>

!Könyvek akció!

Kedvezményes áron (5000 forint/darab), korlátozott mennyiségben eladó példányok A magyarock története 1-2-ből, illetve 3000 forintért van még 2002-es Nagy Szigetkönyv és Paul Oliver: A blues története. Részletek >>

!Könyvek akció!

A rock története 4.

„Sosem látott nemzetközi összefogások és reménytelenül véres lokális konfliktusok, széthulló birodalmak és egyesülő Európa, látványosan előretörő rock és globalizálódó pop – politikai szempontból nagyjából ez jellemezte a kilencvenes éveket. Zenei aspektusban azonban egy újabb rendkívül sokszínű évtizednek lehettünk szem- és fültanúi: olyan előadók és zenekarok határozták meg, mint a Nirvana és a Pearl Jam, a Primal Scream és a Pavement, a Blur és az Oasis, a Suede és a Radiohead, PJ Harvey és Björk, a Rage Against The Machine és a Tool, a Nine Inch Nails és a Pantera, a Massive Attack és a Portishead, a Prodigy és a Chemical Brothers, a Spice Girls és az NSYNC, a De La Soul és Wu-Tang Clan, az A Tribe Called Quest és a Beastie Boys, Garth Brooks és Shania Twain, vagy az Asian Dub Foundation és a Buena Vista Social Club.

Felütés >>

Tartalomjegyzék >>

Sebő 70

2017. február 10-én töltötte be a hetvenet az énekelt versek egyik úttörője, a népzenei revival mozgalom egyik elindítója, Sebő Ferenc. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas énekes, gitáros, tekerőlantos, dalszerző és népzenekutató sokszínű életét és szerteágazó munkásságát mutatja be ez a monográfia, melyben legközelebbi alkotótársai – Éri Péter, Gryllus Dániel, Halmos Béla, Perger László, Sebestyén Márta és Szomjas György – is megszólalnak.

A 144 oldalas, fekete-fehér fotókkal gazdagon illusztrált, szakszerű, de olvasmányos stílusban megírt monográfia CD-mellékletén Sebő Ferenc eddig publikálatlan népzenei gyűjtéseiből hallható válogatás.

A rock története 3.

A  Sebők Jánossal tíz éve indított nagyszabású zene/kultúrtörténeti sorozatunk ötödik darabja ez (a nemzetközi szériából a harmadik), amely a nyolcvanas évek pop- és rockkultúrájának történetét igyekszik átfogóan bemutatni. Az újhullám és a posztpunk, az újromantikusok és a hardcore, az újtradicionalisták és a metál, a szintipop és a hip hop évtizede ez. Olyan előadók uralták, mint Michael Jackson, Madonna, Prince, Boy George, Sade vagy Whitney Houston, és olyan trendformáló zenekarok, mint a Depeche Mode, a Police, a Cure, a Duran Duran, az Iron Maiden, a Metallica, a Talking Heads, a Dire Straits vagy a Red Hot Chili Peppers. Ekkor indult világkörüli hódító útjára az MTV, a walkman és a CD, ekkor rendezték a rockvilág legnagyobb jótékonysági rendezvényét, a Live Aidet, s ebben az időszakban jelentek meg nagy számban a színpadokon az androgün sztárok.

Felütés >>

Tartalomjegyzék >>

A magyar jazz története

Idén ötven éve, hogy megjelent az Anthology '64, rajta a hatvanas évekbeli modern magyar jazz 13 legjobb formációjával. Ez a könyv az azóta eltelt fél évszázad legfontosabb műfajtörténeti eseményeit, szereplőit, folyamatait, dokumentumait mutatja be. Hogy miként tiltották először a németek, majd az oroszok és miként vetették be „kulturális trójai falóként” az amerikaiak. Hogy mindezek ellenére miként élt tovább az ötvenes évek fővárosi éjszakai életében, majd miként csúszott át a tiltottból a tűrt kategóriába, s tör(hetet)t a felszínre a hatvanas évek legelején. S hogy a kezdeti óvatos lépésektől, a Dália Klubtól, a Modern Jazz lemezsorozattól és a jazztanszak megalakulásától mennyire göröngyös, ám sok színes egyéniséget és produkciót felmutató utat járt be a műfaj, mire eljutott odáig, hogy immár a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem keretein belül oktatják.

Felütés >>

Tartalomjegyzék >>

A magyar folk története

Amikor 2011 nyarán elhatároztam, hogy megírom a táncházmozgalom zenei vetületét, még persze nem tudhattam, hogy fél évre rá az ENSZ illetékes kormányközi bizottsága a magyar táncház módszert felveszi az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára. És ezzel az aktussal végképp a helyére kerül az az egykor a Liszt Ferenc térről indult szűk, városi értelmiségi kezdeményezés, amely ma is százezreket vonz világszerte. Torontótól Tokióig.

A magyar folk története című, 288 oldalas, fotóval gazdagon illusztrált, visszaemlékezésekkel tarkított kötet a Kossuth Kiadó és a Hagyományok Háza közös kiadásában - plusz a Fonó támogatásával - a 2013-as Táncháztalálkozóra jelent meg.

Felütés >>

Tartalomjegyzék >>

Legolvasottabb interjúk

1. Hobo (1991)
2. Rosta Mária (2001)
3. Harcsa Veronika (2008)
4. Szörényi Levente (1994)
5. Bródy János (2008)

6. Hobo (2008)
7. Szörényi Levente (2005)
8. Juhász Gábor (2009)
9. Premecz Mátyás (2009)
10. Fábián Juli (2009)
11.Bródy János (2011)
12.Barabás Lőrinc (2008)

-----
13. Szörényi Levente (2006)

 "Aki fiatalon megtanult énekelni, az hatvan évesen is képes megformálni a hangokat. Kétségtelen, hogy a Little Richard vagy a Goodbye London előadása 2005-ben nem volt könnyű feladat. De kinyomtuk."
14.
Kiss Tibor (2008)
"Szeretek belepörögni a dalírásba. Felállítani a cuccot, és utána napokon, heteken át folyamatosan próbálni, kísérletezni."

15. Hobo (1998)

"A Hobo Blues Band két évtizede folyamatosan a színpadon van. Hazai viszonylatban egyedülálló jelenség ez, erre még a nagydíjas túlélő, az Omega sem volt képes."

16. Ózdi Rezső (2009)
alt
"Ha arról van szó, közösen csináljuk, szívesen csinálom. De annyira erős rúgó meg nem feszít belülről, hogy okvetlenül ki kelljen mindent írni magamból."

17. Párniczky András

alt"Kerestem a saját zenei gyökereimet, így mélyedtem el a kelet-európai klezmerbe, és ezt próbáltam ötvözni az amerikai jazzel. Erre utal a zenekar neve: a nigun szavak nélküli dalt jelent."

18. Bognár Szilvia (2009)

  "Sokáig valóban ragaszkodtam az autentikus előadásmódhoz, de átlátva a hagyományos kultúrában a népdal élettanát, elkezdtem bátrabban kezelni a dalokat."

19. Ferenczi György (2009)

"Fura mód, amíg angolul játszottuk a bluest, külföldön alig arattunk sikereket, amióta viszont magyarul muzsikálunk, mindenhová visszahívnak. Mert ott épp ez az érdekes."

20. Bródy János (1994)

"Az  István, a király  volt az a mű, amelyben Leventével a leginkább össze tudtuk foglalni mindazt, ami a közös munkákban velünk, bennünk érlelődött. Nem hiszem, hogy megismétlődhetne az a fantasztikus pillanat, amikor véletlenszerűen egybeesett a kor, a történelmi fordulópontban és a belső művészi érettség. "

+ 1 ajánlat

Bors Jenő (1997)

"Érdekes módon Aczél a hígabb slágert, a limonádét talán még egy fokkal jobban utálta, mint a társadalmi töltetű beatzenét. Számára a bárgyúság és a giccs néha nagyobb gondot jelentett, mint amikor Bródy János túlment a megengedett határon. "

Legolvasottabb cikkek

1. Kiss Tibor portré (2011)
2. A kultúrhajós (Bognár Attila, 2008)
3. Apák rock'n'rollja (HBB, 2009)
4. Ami mozog ... (Harcsa Veronika, 2009)
5. A gadulka ereje (Szőke Szabolcs, 2008)
6. Kiscsillag - Odatették (2006)
7. Ripoff Raskolnikov (2010)
8. A CPg-legenda (2009)
9. Random "csevegés" (2008)
10. Quimby 15 (2007)
11.  Ambivalens bajleves (2009)
12. Pribojszki folytatja (2008)
--------
13. Juhász Trió (2007)

alt"Inkább legyen benne egy-két apró hiba, de maradjon meg a svungja" - hangsúlyozta Juhász,  s ennek a robbanékony örömzenét és melankolikus balladákat egyaránt tartalmazó CD-nek valóban íve és szárnyalása lett."

14. Nem járt le a Fonográf (2004)

„Bár péntek este a Kisstadion környékén a guberálók autószámra gyűjtötték a limlomot, odabenn a betonteknőben e múlt században született dalok zöme megőrizte minőségét, és közülük jó néhány túléli szerzőit.”

15. Szalóki Ági érintése (2009)

alt„A törékeny és alapvetően ösztönből alkotó Szalóki Ágiban jól érezhetően nincs meg a vágy, hogy az erőt sugárzó, karakán és tudatos Karády Katalin babérjaira törjön. Ő nagyon is a maga olvasata, tapasztalata és érzelemvilága szerint adja elő e dalokat.”

16. Vérbő Turbo-rock (2009)

alt„A Turbo produkciója nemzetközi, zenében és színvonalban egyaránt - ha nem tudnánk, meg sem mondanánk, hogy magyar zenekar jegyzi. Igazi harapós, odacsapós rock and roll.”

17. A kapocsember (Hartyándi Jenő, 2008)

„Fura kettősség feszül benne: egyfelől a legprogresszívebb filmes és zenei irányzatok, a jövőbe mutató kortárs művészet izgatja, másfelől az ősi paraszti kultúra, az archaikus múlt.”

18. Erik Sumo (2005)

alt„A My Rocky Mountain alapvetően nyugodt, downtempós - ahogy ő definiálja: „dunatempós” -, helyenként kifejezetten lebegős, merengős, „filmszerű”, atmoszferikus album. Amolyan virtuális világ- és időutazás.”

19. Bin-Jip - Szobazene (2010)

„Kellően merészek, kalandozóak, kísérletezőek. Elektronikus, mégsem monoton, melankolikus hangvételű, mégsem monokron. Tele zajjal, zörejjel, effekttel és zenei geggel.”

20. Négy oktáv terror (Diamanda Galás, 2008)

alt„Mindenekelőtt az élet sötétebb oldaláról énekel, az elnyomottak, kiközösítettek, megalázottak világáról tudósít. Sokkolóan, provokatívan. Ha kell, Baudelaire-t idézve, ha kell, káromkodva.”

21. Hatfejű, folyton mozgó popélőlény (Quimby, 2011)

„Persze, ők is esendők, ők is lágyulnak, de mentségükre legyen mondva, nem marketing szempontok mentén, netán előre megfontolt szándékkal teszik mindezt. Miközben őket is sújtja az ősi magyar rockátok, az egzisztenciális rugózású folyamatos játszási kényszer.”

22. Jagger 60 (2003)

 „Mick Jagger? Ki az? Nem egy autóversenyző? - kérdezett vissza a hatvanas évek végén Gerald Ford egykori amerikai elnök. Pedig a Rolling Stones frontembere már akkor is több volt múló tinédzseridolnál."

23. Picasso örmény gyermekei (2006)

 alt„Találó név: ahogy a spanyol festőzseni életműve maga volt a folytonos kísérletezés, olyan kiszámíthatatlan, besorolhatatlan és magával ragadó az örmény-orosz Deti Picasso.”

24. A Beatrice-mítosz (2008)

"A Nagy Feró nevével egybeforrt Beatrice a magyarock egyik legellentmondásosabb zenekara. Sikerekben és bukásokban, stílusváltásokban és pálfordulásokban gazdag pályáját futott be. Régóta inkább mítosz, mint valóság."

25. Spiritus Noister (2004)

„A két hangköltő, Ladik Katalin és Szkárosi Endre nemcsak értelmezi Kurt Schwitters művét, de aktualizálja azt. Nem csak feldolgozandó anyag volt ez számukra, hanem egyben inspirációforrás.”

 + 1 ajánlat

Kozmikus bluesos őrület (Hugo Race, 2009)

„No és a hangja mélyült, érett, kérgesedett - koszosan reszelős, mint Tom Waitsé, nyersen zengő, mint Nick Cave-é, máshol (különösképp lemezen) fényesen dörmögő, mint Leonard Cohené.”

A weboldal megjelenítésével és működésével kapcsolatos kérdéseivel, problémáival forduljon az oldalakat karbantartó webmester-hez.
 shs webdesign www.erelversoft.hu custoMMade by eReLverSoft 2016