Negyven év tánc (Bartók Táncegyüttes)

Készült: 1998. április 21. kedd, 01:00 | Jávorszky Béla Szilárd – Népszabadság

Negyven éves az idén a Bartók Táncegyüttes. A szélesebb közönség a hetvenes évek elején ismerhette meg őket, a táncházmozgalom egyik elindítói voltak, azóta is ápolják népművészeti hagyományainkat. A jubileum alkalmából a társulat alapítójával, Timár Sándorral és jelenlegi vezetőjével, Nagy Zoltán Józseffel beszélgettem.

Fotó: Bánhalmi János

Timár Sándor: Amikor 1958-ban létrehoztuk az együttest, olyan nevet választottunk, amely alapjaiban fejezi ki az elképzeléseimet. Nem kerestem meg Bartók örököseit, vélhetően nem is járultak volna hozzá, de szerencsére baj sem lett abból, hogy ezt a nevet egy amatőr együttes vállalta fel. A mozdulatokat filmek és egyes táncleírás alapján kezdtük el tanulni. A hetvenes évek elején a Hősök terén a troliból aztán megláttam néhány díszesen felöltözött széki parasztembert, gyorsan leugrottam, kértem őket, jöjjenek el a próbánkra. Kiderült, van köztük két kiváló táncos. Csak néztük, hogyan táncolják a sűrű és a ritka tempót. Olyan életerő, olyan lélekerő van az ősi táncosokban, ami nálunk teljesen hiányzott. Jogosan vetődött fel ezután a kérdés: miért ne rendezzenek hasonló összejövetelt az akkori vezető táncegyüttesekkel közösen, klubszerűen, a saját örömükre. Először kicsit vonakodtam, egyrészt élt bennem az ötvenes évek kötelező csárdásainak emléke, másrészt akkoriban még művészi (színpadi) munkában gondolkodtam. Aztán 1972. május 6-án a Liszt Ferenc téren megtartottuk az első táncházat.

Nagy Zoltán József: A széki táncosok számunkra példaértékű közösségi magatartást tudtak mutatni. Nem is a figura a lényeg, hanem a benne megtestesülő lelkierő. Megdöbbentő, élményt adó volt. Még ma is az.

TS: Rájöttünk: a néptánc ősi formájában is képvisel művészi és esztétikai értéket. A paraszti tánclépéseket eredeti formájukban kell megtanulni, lehetőleg a helyszínen vagy filmről. És ha sikerül hozzá elsajátítani a megfelelő improvizációs készséget, attól kezdve a táncoson múlik, hogy e tudással hogyan él. Azaz előbb a táncnyelv, aztán a költészet. Mindez azonban megfelelő kísérőzenét is feltételez. A korábban velünk játszó Rajkó zenekar értelmezésük nem fért bele az új koncepcióba, a Bartók Zenei Szakiskola diákjai később túlságosan a kottába merültek, és ekkor jöttek Sebőék. Elkezdtek széki zenét játszani, és egyben a biztosítékot jelentették arra, hogy a táncházban élő zene legyen. Őket követte a Muzsikás, a Virágvölgyi, a Jánosi, Téka, az Ökrös, a Tükrös és Sebestyén Márta. Valamennyien a Bartók Táncegyüttes körül kezdték.

NZJ: E kezdeményezés igazi jelentősége a falura való visszahatása. Amikor Széken a televízióban meglátták, hogy Budapesten járják az ő táncaikat, büszkék voltak, lám, ér ez valamit, érdemes életben tartani. A régi faluközösségek megőrizték a hagyományokat, igaz, a szatellit, a televízió, a videó terjedésével rohamosan pusztul az együttlét. A Pesten tanuló vagy dolgozó moldvai fiatalok pedig összejönnek a Marczibányi téren, majd hazamennek a faluba, és megszervezik e táncok "visszatanítását". Nem arról van szó, hogy mi jobban akarjuk tudni a táncot, hanem arról, hogy mi a visszatanítást fontosabbnak tartjuk.

TS: A politika a kezdetekben komolyan keserítette az életünket. Előfordult, hogy a Toldy Gimnáziumból lejövet beültünk a "Bugadóba", Varga Zolival éppen szereposztást szerkesztettünk, amikor odajött egy úr, felmutatta az igazolványát, majd rábökött a papírra, hogy ez meg micsoda.

NZJ: A hetvenes-nyolcvanas években a szakszervezet, ha szerény, de biztos anyagi bázist jelentett. Ma alapjaiban más a helyzet: a fővárosi önkormányzattól 1992 óta egymillió forintot kapunk egy évre, emellett a táncosok fizetnek tagdíjat, a gyerekektől tandíjat kell szedjünk és esetleg a pályázatokból is összejön valamennyi. A jubileumi programsorozathoz, a méltó megünnepléshez pedig legalább nyolcmillió forint kellene. A Bayer Hungária szerencsére anyagilag támogat bennünket, hozzájárulva ahhoz, hogy legalább terveink egy része megvalósulhasson.

TS: Egyre több olyan falusi hagyományőrző együttes van, amelyik kéri a segítségünket. Itt vannak például az újcsínyiek a Sárközből, van már tanfolyam náluk, a szomszéd falvak fiataljai is oda járnak. Pedagógusok sem tudják, mit kell tanítani, sajnos, az ilyen szemléletű néptánctanárok országos képzése a mai napig nincs megoldva.

NZJ: Martin György emlékére április 25-én és 26-án a Budapesti Művelődési Központban megrendezzük a II. Nemzetközi Legényes Versenyt, mert Tinka (ahogy mindenki hívta) kedvenc tánca a legényes volt. Májusköszöntő címmel május 2-án a Folklór Színházban a Somogy Táncegyüttessel közösen lépünk fel. Ami a Bartók együttesben a hetvenes években egyedi volt, ma - hála a Timár-módszer elterjedésének - sokfelé létezik, sokfelé táncolnak anyanyelvi szinten, több kiváló műhely működik. A Somogy együttes az egyik, amellyel saját vállalkozásban csereműsorokat rendezünk. A Bartók Táncegyüttesnek mindig volt utánpótlás csoportja. 1986 óta van gyermektársulatunk, melyet Strack Orsolya és Babinecz Sándor gondoz. A jövőre gondolva május 9-én a Budapesti Művelődési Központba várjuk azon bartókosokat és csoportjaikat, akik ma is aktívan foglalkoznak zene- és tánctanítással. Hadd találkozzanak a tanítványok tanítványai is!

TS: 1975 novemberében a magyar együttesek közül elsőként megkaptuk az Európa-díjat. Ez rendkívül fontos elismerés volt számunkra, segített a dolog létét biztosítani. És ne feledkezzünk el Vitányi Ivánról, a Népművelési Intézet akkori vezetőjéről, aki szintén teljes mellszélességgel kiállt értünk. Őneki is köszönhető, hogy a táncházmozgalom nem csak Magyarországon, hanem a világ különböző pontjain is megerősödött. Japántól Amerikáig sokfelé kapunk meghívásokat, járunk el tanítani.

NZJ: Ha sikerül pénzt szerezni rá, a meghívásoknak eleget is tudunk tenni. Folyamatosan tárgyalunk a lehetséges szponzorokkal, a kultúrának erre a területére azonban valamiért a legnehezebb támogatást szerezni. Pedig érdemes lenne rá büszkének lenni. A táncház, a táncaink valódiak, exportképesek.

Negyven év tánc (Bartók Táncegyüttes)

Főmenü

Ásatás

Rock and Roll Szabadegyetem

!Könyvek akció!

!Könyvek akció!

A rock története 4.

Sebő 70

A rock története 3.

A magyar jazz története

A magyar folk története

Legolvasottabb interjúk

Legolvasottabb cikkek