Tolcsvay Béla: Felborult az értékrend

• A ti generációtokból kevesen zenélnek ma is aktívan.

Nekem ez a mániám. Értek ugyan egy-két dologhoz is, de a zene szeretete életem végéig megmarad. A számítógépek világa nem az enyém, én abban hiszek, hogy megpengetem a húrt, és a hangja másokban rezonál. S mivel több mint harminc éve a muzsikával foglalkozom, ezt tekintem a hivatásomnak.

• Pályád nagyjából együtt indult az Illés zenekaréval.

Ez a műfaj az egész világon ugyanúgy indult: mindannyian fiatalok voltunk és lelkesek. A luxemburgi adóról lefüleltem a New Musical Express címét. Írtam nekik, küldtek egyet, volt benne egy Selmer-hirdetés, azoknak is írtam, küldtek egy Selmer-prospektust, a fotókat felnagyítottam, és csináltam magamnak egy basszusgitárt. Angolos osztályba jártunk, zenekarokat alapítottunk, így lettem a Wanderers tagja, közben pedig lejártunk a Boschba, álltunk és bámultuk Leventééket. Levi bátyjának első feleségét gyerekkorom óta ismerem, s amikor Szabolcs udvarolt neki, és én előre köszöntem a Pötyinek, Szabolcs automatikusan visszaköszönt. Innen az ismeretségünk. Akkor még nem tudtam, hogy ő az Illés basszusgitárosa.

• A későbbiek során aztán a zenekar tagjai sokat segítettek nektek.

Nagyon sokat. Mi tulajdonképpen nekik köszönhetjük az igazi felfutásunkat. Játszottunk korábban Express-koktélhajókon, a Bem rakparton volt saját klubunk, s egyszer - mint rendesen - a nagybőgőt és a két gitárt gyalog vittük haza a Várba, hiszen taxira nem tellett, keresztülmentünk a Szentháromság téren. A Várklubban éppen gyakorolt az Illés, és Szabolcs mondta: ne menjetek haza, inkább gyertek fel. A próbán eljátszottunk egy nótát, kérdezték: mennyiért szoktunk játszani, mondtuk: 150 forintért összesen, kérdezték, mit csinálunk szombaton, ha akarunk, játszhatunk a szünetben, és így lettünk mi az ő szünetjelük. Először öten maradtak benn, aztán tízen, majd a közönség is lassan hozzánk szokott.

• A hetvenes évek elején a Fonográf megalakulásakor Leventéék elcsábították mellőled az öcsédet.

Erre csak a költőt szoktam idézni: megkívánta szép virágomat egy öreg király, elvitette, nála hervad el már. Mi ennek ellenére mindig is nagyon jóban voltunk. Mindannyian fontosnak tartottuk a népzenei gyökereket, de amikor Leventéék elfordultak a country and eastern irányába, azt már nem értettem, abban már nem láttam tisztán, így kiléptem a KITT-egyletből, és megalapítottam a Tolcsvay-triót, amely a mai napig aktív. Tegnap éppen Csopakon léptünk fel.

• 1981-ben az első, ma már klasszikusnak számító Illés-búcsúbulin Koncz Zsuzsa mellett ti is felléptetek. Aztán 1990-ben nem, és most sem, pedig idén ez, ha jól tudom, szóba került.

Igen, az ügyben megkeresett a koncert producere, de bizonyos pénzügyi kérdésekben nem tudtunk megállapodni. Úgy gondolom, ha érek annyit, mint egy hangfal, akkor annyi lehet a tiszteletdíjam. Felborult az értékrend ebben a világban, és én ezzel a borulással nem tudok lépést tartani. Nem tudok más lenni, mint aki vagyok. Egyfajta értékrendben élek, ami, azt hiszem, a lelkiismeretem. Lehet, hogy néha bal lábbal kelek fel, de úgy érzem, még mindig azon az úton megyek tovább, amelyen annak idején elkezdtem. Természetesen azért ott leszek a koncerten, és drukkolok nekik, hogy jól sikerüljön. Hiszen én mindig őket tartottam a magyar Beatlesnek

(jé)

---------

További anyagok:

0. Címlap

1. Jegyzetek (Sebők János, Lovas Lajos, Wágner úr, Pilhál György)

2. Volt egyszer egy nagy csapat (Illés-kronológia, életrajzok)

3. Fő a próba (képriport)

4. Bródy Dani és Bródy Luca - A fiam + a lányom

5. Szörényi Örs - Az alma és a fája

6. Illés Áron: Túl magas volt a mérce

7. Szörényi Réka: Holdfény '69

8. Zorán: Ma más időket élünk

9. Benkő László: Az Illés volt a vízválasztó

10. Tolcsvay Béla: Felborult az értékrend (JBSZ)

11. A szakma szemüvege (Török Ádám, D. Nagy Lajos, Bornai Tibor, Németth Oszkár, Éliás Gyula, Dolák-Saly Róbert, Kovács Kati, Nagy Feró, Ivánka Csaba, Schuster Lóránt. Frenreisz Károly, Lovasi András és Bayer Friderika az Illésről)

12. Bors Jenő: A szó veszélyes fegyver

13. Mindörökké Illés (Kiállítás Kőbányán)

14. Egy elfelejtett dal (Szörényi-Bródy: Koszos kisfiú)

15. A gyűjtő

16. Ahogy az utca 13 embere látja