Kiadó: Hungaroton
Zenei rendező: Szörényi Szabolcs
Hangmérnök: Kálmán Sándor, Bohus János
Szimfonikus zenekari hangszerelés: Mártha István
Borítóterv: Aba Béla; Fotó: Kende Tamás és Aba Béla
Játékidő: 91:55
Közreműködők: Varga Miklós (István), Vikidál Gyula (Koppány), Sebestyén Márta (Réka), Deák Bill Gyula (Torda), Nagy Feró (Laborc), Victor Máté (Asztrik főpap), Berek Kati (Sarolt), Sára Bernadett (Gizella), Balázsovits Lajos, Körtvélyessy Zsolt, Halmágyi Sándor (német lovagok), Nyertes Zsuzsa, Hűvösvölgyi Ildikó, Tóth Enikő (Koppány feleségei), Bródy János, Ifj. Csoóri Sándor, Koltay Gergely (regősök), Szakácsi Sándor, Sörös Sándor, Balázs Péter (magyar főurak)

Az 1983 augusztusában bemutatott rockopera kétségkívül korszakalkotó. Lemezen, filmben, könyvben és a helyszínen egyaránt hatalmas sikert aratott. A Király-dombon több mint százezren látták, a róla készült filmre egymillióan váltottak jegyet, a dupla nagylemez pedig a Hungaroton legkapósabb korongja lett.
Az ihletet hozzá a Jézus Krisztus Szupersztár adta, annak sikere láttán gondolta 1971 körül Szörényi Levente, hogy a beat/rockzene valóban többre képes egyszerű háromperces daloknál. Mégis közel egy évtizedet kellett várni arra, hogy Bródy Jánossal 1982-ben a Kőműves Kelemen kapcsán „leteszteljék” magukat, majd ennek sikere indította őket az István, a király megírásához.

E korszakalkotó rockopera értelmezése persze plurális: ki-ki a maga érzelmei, elképzelései, bűnei és vágyai szerint közelít hozzá. Így vált a darab az idők folyamán minden szempontból önjáróvá: mindenki azt gondolt, azt vetített bele, amit akart. Pedig Szörényi és Bródy nem tett egyebet, mint létrehozott egy tisztességes, a saját művészi képességeiket maximálisan hordozó darabot. Érezték persze, hogy ez a konfliktus valójában olyan alaphelyzet, ami a magyar történelemben rendre megismétlődik. Ahogy mondani szokás: jó időben, jó helyen, szerencsés kézzel nyúltak a témához. S ebben a konfliktusba tényleg minden belefért: a pogány-keresztény, a hős-áldozat, az ősi-új, a függetlenség és az idegen hódítók ellentéte egyaránt.

Ráadásul a darab totális és „népfrontos” sikere számos, a műfajjal való előítéletet, szembenállást tört meg. Neves színészek (Bereg Kati, Sára Bernadett, Hűvösvölgyi Ildikó, Balázs Péter, Balázsovits Lajos) énekeltek benne, emellett számos akkori „lázadó”, perifériára szorított rockerek (Varga Miklós, Vikidál Gyula, Nagy Feró, Deák „Bill” Gyula) kaptak főszerepet benne. Ehhez jött a némiképp leegyszerűsített karaktereket erősítő változatos zenei stílusok: a szelíd, művelt, fehérbe öltözött, harmonikus popdalokat éneklő István, a fekete bőrnadrágba bújt, félmeztelen, energikus rockot süvöltő Koppány, a népzene lágyságát és szépségét felmutató Réka és az operettes-kuplés világot idéző magyar és német nagyurak. JBSZ

„A nemzeti önrendelkezés vágya és az európai integráció eszméje történelmünkben gyakran járt külön utakon, és néha tragikusan egymásnak feszült." - Bródy János, 1998

---------------------

Kapcsolódó anyagok:

Bródy János: Egy rezignált nyugger vallomásai >> - interjú, 2011. október

Bródy János: Dalba sűrített üzenetek >> - interjú, 2008. augusztus

István, a király >> - 303 magyar lemez, 2008

Illés - Ősök és tisztelgők >> - kritika, 2005. augusztus

Szörényi Levente: Ha már kézben a gitár >> - interjú, 2005. április

Nem járt le a Fonográf >> - cikk, 2004. június

István, a király - Koppány, a szupersztár >> - cikk, 2002. augusztus

Rosta Mária: Szörényi Levente untermanja vagyok >> - interjú, 2001. augusztus

Szörényi Levente: A darab vállaltan eklektikus >> - interjú, 2000. szeptember

Szörényi Levente: Másféle hangvételt akartunk >> - interjú, 2000. március

Szörényi, Bródy, Boldizsár: Nem akartunk igazságot osztani >> - interjú, 1997. augusztus

A körülmények áldozata volt (Kun László) >> - cikk, 1997. április

Bródy János: FifTini szép lassan visszavonul? >> - interjú, 1996. március

Szörényi Levente: Nem értékek alapján dőlnek el a dolgot >> - interjú, 1994. július

Bródy János: Éltetőm, hogy a dal elpusztíthatatlan >> - interjú, 1994. március