Jordán Tamás, a Merlin Színházat működtető Merlin Angol-Magyar Kulturális Egyesület elnöke tegnapelőtt - annak ellenére, hogy a klub a múlt héten felfüggesztette működését - táviratilag figyelmeztette Drienyovszki Andrást, a Merlin Jazz Club vezetőjét. Hogy „1994. szeptember 15-én a felszólításokban foglaltaknak tegyen eleget, mert ellenkező esetben 16-án reggel 8 órakor kénytelenek lesznek az általuk használt helyiségekben tárolt tárgyakról leltárt felvenni, azokat felelős őrzésbe venni a jogkövetkezmények terhére”. Nos, tegnap reggel hiába gyűltek az intézmény folyosóján az újságírók, hiába készültek felhúzott fényképezőgépekkel a fotósok és operatőrök, ott egészen kora estig - e sorok írásáig - semmi nem történt.
Ha az embert valahonnan kirúgják, akkor a Polgári törvénykönyv értelmében őt - abban az esetben, ha nem önkényesen foglalta el a helyiséget, és ott békés tevékenységet folytat - birtokvédelem illett meg - magyarázza Drienyovszki András, miközben kerülgeti a földön tornyosuló ventilátorokat, melyeket a klubból kellett elhozniuk. - Azt hiszem, vitathatatlan, hogy mi ezeknek a kritériumoknak megfelelünk. Így Jordán Tamásék minket, bármennyire szeretnének, törvényesen nem pakolhatnak ki. Nem albérlők vagyunk, hanem az egyesület tagjaként alanyi jogon szervezzük a koncerteket. Márton András, a Merlin alapítója is megírta: a jazzklub legrosszabb esetben társbérlő, hiszen együtt indítottuk ezt a művészeti vállalkozást. De mivel nincs fórum, nincs jogvédelem, mehetek a sóhivatalba. Itt ugyanis az dönt, akinek hatalom van a kezében és a környezetében. Hiába kértem többször meghallgatást, sem Demszky Gábor főpolgármester, sem Baán László, a Fővárosi Önkormányzat kulturális bizottságának az elnöke nem kívánt fogadni. Lehet, hogy azért nem, mert minket nem lehet integrálni. Az biztos, hogy az irányításom alatt a Merlin Jazz Club soha semmilyen párthoz nem csapódott. Ezért nem fogadtunk el se Fidesz, se Magyar Narancs, se MSZP-s támogatásokat. Nekem nem ebből, hanem a jegybevételből kell felépítenem mindent. Inkább az egyesületen belül kellene tiszta vizet önteni a pohárba. Itt azonban tizenkettő az egyhez vagyok Jordán Tamással, családjával és barátaival szemben. Bezárult a kör.
Igyekszem védeni az igazamat, igyekszem minél több embernek elmondani, hogy járhat Magyarországon egy művészeti kezdeményezés, amely nem a politikai lobbyzás és érdek összefonódás oldalvizén képzeli az életet, hanem csak azt szeretné, hogy egyeseknek legyen zenéjük. Egy biztos, a Merlin Jazz Club a miénk, akkor is, ha tudjuk, hogy Jordán Tamás megbízást adott Téli Mártának, hogy a helyünkön szervezzen jazzkoncerteket. Ez egy valódi jogállamban kimeríti a tisztességtelen verseny fogalmát.
Szükségem van egy helyre, ahonnan Budapesten meg tudjuk szervezni az új klubot, mely még nincs meg, mivel a szóba jöhető pincehelyiségek rendbehozatalához legalább 10-12 millió forint kell. De ha megvan, onnan álljuk a sarat, mint ahogy négy éven keresztül - Magyarországon egyedülálló módon - kizárólag jegybevételből fenn tudtuk tartani magunkat.
Az ügyben természetesen megkerestük Jordán Tamást, a Merlin Angol-Magyar Kulturális Egyesület elnökét, aki tegnapelőtt új listát küldött Alexa Jánosnak, a Városháza rendészeti szolgálat vezetőjének, mely azoknak a neveit tartalmazza, akik a Merlin épülete bejárati ajtajának kulcsát felvehetik. Drienyovszki neve már nem szerepel rajta.
Nem tudok igazán semmi újat mondani az ügyben ahhoz képeit, ami az Új Magyarország március 31-i számában megjelent. Itt teljesen másodlagos, hogy mit gondol András és mit én: azt kell megnézni, hogy a jog mit mond. Ha az a felmondólevél jogszerű - és én ebből indulok ki -, akkor annak következményei életbe lépnek a mai naptól.
Szerintem jogszerűen jártam el, és csodálkozom rajta, hogy ezt az egy évvel ezelőtt kelt felmondólevelet András egészen a közelmúltig jogilag nem támadta meg. Azzal, hogy hallgatott, azt sugallta, tudomásul veszi. Ez a mostani akciója egyfajta rosszhiszeműséget jelent számomra.
Ennek egyértelműen András az oka, aki nem volt hajlandó egyetlen általunk fogalmazott szerződést sem aláírni, se egy újat közösen szerkeszteni.
Véleményünk szerint az is.
Semmi. Nem szándékozunk a továbbiakban jazzklubot működtetni. Koncertek ugyan lesznek, hiszen sok olyan zenész van, aki Drienyovszkival nem hajlandó dolgozni, de csak akusztikusak. Olyanok, amelyek lehetővé teszik, hogy beszélgetni lehessen mellette.
Elképzelhető.
------------------------------------
Kapcsolódó anyagok:
Drienyovszki András: Kiszámítható költségvetés kell >> - interjú, 1999. május
Az a baj, hogy nem haltak bele (Montreux-Budapest) >> - cikk, 1998. augusztus
Ismét lesz jazzfesztiválunk >> - cikk, 1998. június
Herbie Hancock: A jövő jazz örökzöldjei >> - interjú, 1997. július
Drienyovszki András: Lesz nemzetközi szintű jazzfesztiválunk >> - interjú, 1997. április
Komédiásdi (A Merlin-ügyről, utoljára) >> - cikk, 1994. szeptember
Drienyovszki András: Vihar előtti csend >> - interjú, 1994. szeptember
Merlin kontra Merlin >> - nagyriport, Drienyovszki-Jordán, 1994. március