Néhány hete került a boltokba a Makám együttesből jól ismert két zenész, Szőke Szabolcs és Szalai Péter közös lemeze. A duó először 1980 nyarán mutatkozott be az északolasz kis hegyi falu, Ludizzo templomának kertjében. Olasz barátaik ösztönzésére azóta több európai országban mutatták be műsorukat. Magyarországon eddig kétszer - a Merlin Színházban és a Méta Klubban - voltak hallhatók. A Tintin többnyire gadulkára (tizenegy húros bolgár vonós hangszerre) és tablára (észak-indiai ütőhangszerre) íródott kompozíciókat játszik. A ritmus főleg az indiai klasszikus zenére épül, de gyakran jelenik meg benne a balkáni aszimmetria. A dallamvilág a keleti eredetű skáláik (rágák), bolgár-török hangsorvariációk (makámok), néha egy-egy archaikus magyar dallam, vagy a Bartók által gyakran használt másfeles skálák jellegzetes hangulataira épül.

Az úgynevezett etnozene iránti vonzódásom a Kolinda idejében kezdődött - magyarázza Szőke Szabolcs. A Sebők és a Muzsikás mellett ez volt az első hagyományőrző zenét játszó zenekar. A Kolinda azonban érdeklődni kezdett más népek zenéje iránt is, próbált szintetizálni bizonyos hatásokat. E szintetizálás „csúcsa” szerintem Bartók, aki román, rutén, délszláv, török, sőt észak-afrikai népzenei gyűjtései nyomán az első olyan komplett zenét alkotta meg, amelyben világzene szól. Ilyen törekvések a jazzben és a népzene progresszív vonulataiban is kimutathatók. A több mint tizenöt éve nagyjából azonos felállásban dolgozó Chicago Art Ensemble például szintén szakított a hagyományos és az avantgárd jazz irányával, visszatért az ősi kultúrák zenéinek felhasználásához. De más zenei vonulatok, mint a fúziós jazz vagy a különböző etnojazz csoportok szintén hasonló úton járnak.

• Magyarországon a Makám hét éve képviseli ezt a trendet. Miért döntöttetek úgy, hogy Szalai Péterrel külön mentek tovább?

Az együttesben mindenkinek felfrissülésre van szüksége. Ez a duó úgy jött létre, hogy számos zenei elképzelésünket nem tudtuk megvalósítani abban a Makámban, amelynek zenei képét szerzőként egyre inkább Krulik Zoli határozza meg. Ő egyértelműen a kortárs zene irányában ment el és lemondott sok olyan törekvésről, ami a kezdetekben jellemezte a zenekart. A Makám zenei világában az egyedi hangszereket úgy felolvasztotta, hogy azokat eredeti formájukban alig lehet felismerni. Ez nem baj, mert ettől egészen különleges hangzás jött létre, mi ketten viszont megpróbáltunk sok mindent „visszakapni" ezekből a hangszerekből.

• A lemez meglehetősen nyersen szól. Ez szándékos?

Igen. A halásztelki Árpádházi Szent Erzsébet plébániatemplomban vettük fel - két Sony mikrofonnal. Az volt a célunk, hogy a mai elektromos őrület, a sok természetellenes visszhang, elektronikus effektek és utólagos rájátszások időszakában ugyanúgy szóljon a lemezen, ahogy koncerteken játsszuk. A hangszerek így megőrzik természetes nyers hangjukat.

• Egy hattagú zenekar után nem volt nehéz duóban játszani?

Teljesen ellentétes azzal, amit egy zenekar tesz. Magunkra vagyunk hagyatkozva, nincs menekülés. A pillanat válik fontossá. Sok groteszk, primitív és ősprimitív hangszerünk van, ezek megszólaltatása maga is rítus. Kettőnknek kell megteremteni az ehhez szükséges hangulatot. Sokkal személyesebbé, intimebbé válik ettől a zene.

-------------

Kapcsolódó anyagok:

A gadulka ereje (Szőke Szabolcs 60 >> - Szőke Szabolcs portré, 2008. május

Makám: Café Babel (1997) >> - 303 magyar lemez, 2008

Szalai Péter - Verbális zenekultúra >> - interjú, 2009. június

Tin-Tin - Összeért az Ötösfogat >> - cikk, 2004. október

Tin-Tin: Árnyjátékok >> - interjú, 1996. április

Kultúrák, ha találkoznak (Tin-Tin) >> - cikk, 1995. február

Zene gadulkára és tablára (TinTin>> - interjú, 1991. november