Várhatóan kevés líra és sok rock and roll lesz a Locomotiv GT augusztus 7-i budapesti koncertjén. A Sziget fesztivál nulladik napjára szervezett nagyszabású esemény „főpróbáját” az együttes július 29-én Marosvásárhelyen, a Fél-Sziget fesztiválon tartja. Csaknem húsz évvel az LGT legutolsó, botrányba fulladt romániai turnéja után. A hetek óta intenzíven próbáló zenekar vezetőjét, Presser Gábort faggattuk.

Fotó: Reviczky Zsolt

• Elég az egy hónapos felújító próba? Rendben lesz a zenekar?

Igen, nagyon úgy tűnik. Szoktam aggódni, de most nincs bennem félsz. Nagyon harmóniában vagyunk, és megnyugtatóan jól emlékezünk a részletekre.  Ennél jobban amúgy sem kell, mert nem azt akarjuk lemásolni, ahogy régen vagy ahogy legutóbb 2002-ben, az LGT-fesztiválon játszottunk. Abszolút bizakodóak vagyunk.

• A műsor összeállt már?

Nagyjából igen, bár ha nem akarjuk túllépni a tervezett három órát, akkor néhány dalt még ki kell hagyni. Ez mindig fájdalmas. Azzal is kalkulálnunk kell, hogy a legtöbb számunk hosszát a pillanatnyi hangulat határozza meg. Azt viszont nyugodtan kijelenthetem, hogy pörgős program lesz: viszonylag kevés líra, sok rock and roll. Persze még előadás közben is lehet változás, a hölgyek a nézőtéren különös erővel bírnak.

• Gondolom, a Sziget kérésére vállaltátok el a július 29-i erdélyi „főpróbát”. Ha már így felszívta magát a zenekar, nem lenne érdemes további koncerteket adni?

A marosvásárhelyi bulit valóban a Sziget kérte, miattunk idén megkétszerezik a nézőtér alapterületét, és reménykednek, hogy a jövőben ez így is maradhat. Húzós koncert lesz, öt banda játszik előttünk, szinte beesünk majd a színpadra. De nem számít, Erdélybe mindenképp menni akartunk. Az első 15 percben nyilván azzal leszünk elfoglalva, hogy minden hangszer rendesen megszólaljon. Persze nem lehetnek mindig olyan optimálisak a körülmények, mint augusztus 7-i bulin, amely előtt 36 órával már  csak a miénk a színpad, csak velünk foglalkozik többszáz ember. (Legalábbis remélem.) Hogy aztán mi lesz? Sok az ajánlat, főleg külföldről, de most csak a „nulladik napi” bulira figyelünk. És bíztatom azokat, akik még nem voltak a Szigeten, jöjjenek nyugodtan, csak az övék lesz az egész hely,   csinálunk nekik újra Tabánt.

• Erdélyben 1977-ben játszottatok először, egy évre rá viszont ki is tiltották a zenekart Romániából. Számos legenda kering ezzel kapcsolatban. Miként esett meg az eset?

Bugyuta történet. A hosszú erdélyi túra után a Ceausescu által építtetett bukaresti kormánynegyed egyik hatalmas színházszerű termében játszottunk (állítólag az országgyűlés is itt ülésezett), s a beállás alatt észrevettük, hogy az egyik fenti hangosító fülkében ismeretlen emberek próbálgatják az akkor nagyon menőnek számító Lynn 24 sávos felvevőt. Kiderült, az egész terem be van mikrofonozva. Kérdeztük, ki engedte meg, hogy felvegyék a koncertet? Mondták, nekik itt nincs szükség engedélyre. Eléggé hangos szóváltás következett, majd egy csapat civilruhás ember egyszerűen bezárt minket az öltözőbe. Szerencsénkre két román lány, aki Ploiestiből jöttek utánunk, beszöktek a színházterem melletti kertbe, és az amúgy nyithatatlan öltöző ablakán keresztül papírlapokra írva sikerült tudatni velük a helyzetet. Ők hívták fel a magyar követségen Szabó Ottó kultúrattasét, aki végül elérte, hogy kiengedjenek. Mondanom sem kell, milyen feszültségben játszottuk le a bulit. Pár nappal hazajövetelünk után pedig az Interkoncert szívélyesen tudatta velünk: a román hatóságok pársoros levélben közölték a magyar  külügyminisztériummal, hogy örökre kitiltották az LGT-t  Romániából. Ennyi.

• Úgy tudom, ez a történet - több más, annak idején barátinak minősített szocialista országban megesett „élménnyel” együtt - eredetileg szerepelt a zenekarról szóló, Ilyen a boksz című, 1985-ben megjelent könyvben, de végül nem kerülhetett bele. Miért pont ez nem?

Hogy a könyv meg is jelenhessen, három teljes fejezetet kellett kihagynunk, s mikor később ezeket - az archívumunk kedvéért - megpróbáltuk felkutatni, kiderült, a kicenzúrázott anyag már a szerzőnél, Szántó Péternél sincs meg. Némi emlékezetkihagyással, de nyilván ma is elmondható lenne a kihagyni kényszerült román, kubai és szovjet turnék története. Igaz, azóta az is kiderült, hogy nem csak másként gondolkodunk, de másként is emlékezünk. S már kerültünk olyan helyzetbe - nem is egyszer -, hogy ugyanazt a történetet a zenekar két tagja egymástól függetlenül nyilatkozva más időben, más helyszínnel mesélte el.

• Ha már említetted az LGT-archívumot: a hazai zenekarok dokumentumgyűjteményei közül ez az egyik leggazdagabb és leggondosabban kezelt. Ennyire becses?

Ahhoz képest, ahogy az angolszász országokban egy-egy zenekar életét dokumentálják, ez rendkívül szerény gyűjtemény. Kétségkívül nagyon féltjük az archívumunkat, de néha úgy érezzük, még így is kevés a dokumentumunk. A legfantasztikusabb filmünk - amelyet Somló Tamás Super 8-as kamerájával készített az amerikai turnénk legizgalmasabb fesztiváljáról - elveszett vagy valaki ellopta. De azért még megmaradt jó néhány érdekes és értékes koncert- és filmfelvétel közeli és távoli tájakról.

• A mostani két koncert kapcsán nem lenne érdemes néhány régi felvételt CD-n vagy DVD-n a rajongók számára elérhetővé tenni?

Nem szeretnénk. Ez a mi legnagyobb értékünk, és így is túlságosan sok LGT-anyag van kinn különböző helyeken, főleg illegálisan. Moszkvában a feketepiacon külön LGT szekció van, de létezik argentin kalózkiadás is. Inkább megpróbáljuk megtartani az archívumunk unikum-jellegét. 2002-ben megengedtük, hogy bárki felvegye a koncertünket, akár hangban, akár képben, sőt, ha időben jött, még mérőhangot is kapott, hogy legalább jó legyen a felvétele. Úgy tűnik, az augusztus 7-i előadást rögzíti a Magyar Televízió. De hogy egyszer még kiadjuk-e, vagy sem, azt nem tudom. Lehet, hogy az archívumba kerül és dédelgetjük, őrizgetjük. Ezen a mi kis tönkretett „lemezpiacunkon” lehet, hogy most jobb nem is kísérletezni. Ezen lehet szomorkodni. De az LGT-koncert próbáin nagyon felvidámodtam, olyan jó ott a hangzás meg a hangulat, hogy eszemben sincs ezt bármivel elrontani.

------------------------------------

Kapcsolódó anyagok:

Zenefilm - negyedik nap >>

Presser Gábor - 1 koncert erejéig>> - interjú, 2008. december

Presser Gábor - Nagyon tudok szöszmötölni >> - interjú, 2007. december

Dusán - Elég, ha megérint >> - interjú, 2007. június

LGT-dalok Amadinda-átiratban >> - cikk, 2002. december

Presser Gábor - Ha nincs szponzor, nincs buli >> - interjú, 1999. június