Ő volt az első globális rock and rollsztár, az amerikai tinédzser, aki a fekete bluest a fehér countryval, a fehér countryt pedig fekete-fehér gospellel elegyítette, kialakítva ezzel a kezdetben rockabillynek, később rock and rollnak nevezett stílust. Ösztönös tehetség volt, aki dalait természetes szexualitással adta elő, és alkalmas lett arra, hogy az ötvenes évek Amerikájában egyrészt az új ideálokat kereső nemzedék lázadást megtestesítő bálványa legyen, másrészt fellépésével az addigi zenei és egyetemes kultúrának is új irányt szabjon. Elvis Presley ma lenne 90 éves.
Bővebben: A fekete hangú fehér tini, akiben testet öltött...
Ezúttal csütörtökre esik a szerda – január 9-én este héttől lesz a Magyar Zene Háza könyvtárában Rock and Roll Szabadegyetem következő előadása. A hatvanas évek eleji brit rhythm and blues boomot az évtized végén újabb jelentős hullám követte. A még ismeretlen ír Taste épp a Cream búcsúkoncertjén (1968 november) mutatkozott be, de ekkoriban élte virágkorát a bluest a rock and rollal keverő nottinghami Ten Years After; a többség által a hetvenes évek popzenei sztárjaként ismerő Fleetwood Mac; a két, alapvetően egyetlen domináns személyre épülő, állandóan változó felállású és hosszabb pályát befutó Savoy Brown és Chicken Shack. És hát a második brit blueshullámhoz sorolandó a hatvanas-hetvenes évek fordulójának egyik legsikeresebb rockcsapata, a Free is.
Bővebben: ZEN #29 – A blues továbbélése (Taste, Ten Years...
Ma hatvan éve, hogy Szörényi Levente és Illés Lajos a Váci utcai Napoletanában – miután közösen megittak egy üveg vörösbort – egymás tenyerébe csaptak, ezzel lényegében megalakult a „nagy Illés”, mely fél évvel később nemcsak megteremtette a magyar nyelvű beatzenét, de 1973-as feloszlásáig a beatkorszak legfényesebb – szerencsére felvételekben is bőven dokumentált – fejezetét írta.
A kilencvenes évek hajnalán a seattle-i Pearl Jam frontembereként robbant be a rockköztudatba, és azóta is megmaradt az alterock egyik ikonjának. A klasszikus arénarockba friss életet lehelő zenekarával az azóta eltelt három és fél évtizedben mindig feszes, kemény, de könnyebben befogadható rockzenét játszott, igaz, az ízek és tónusok időről időre, albumról albumra változtak. Eddie Vedder ma hatvan éves.
Generációja egyik legeredetibb dalszerzője – nem utolsósorban vérbeli történetmesélője. Keserédes kávéházi bárzongoristaként indult és jelentette meg ilyen jellegű szerzeményeit, a nyolcvanas évek derekán sok irányból építkező kocsmazenére váltott, amit a kilencvenes évektől a folytonos és kiszámíthatatlan kísérletezéssel fejelt meg. 1973 óta összesen tizenhét albumot publikált, a legutolsót sem most, hanem még 2011-ben. Tom Waits 75 éves.
Középen Eric Clapton
Hatvan éve került a boltokba a Yardbirds nyers, lendületes, felkavaró – nem mellesleg katasztrofálisan szóló – bemutatkozó albuma, a Five Live Yardbirds, melyen az alig tizenkilenc éves Eric „Slowhand” Clapton pengette a húrokat. A korszak egyik legnépszerűbb brit bluesrock bandája Clapton mellett két további gitárhőst (Jeff Beck, Jimmy Page) is adott a rocknak, mégsem tudott igazán befutni. Saját dalok nélkül ugyanis nekik sem ment.
A hatvanas évek derekán a brit ifjúsági csoportok közül mindenekelőtt a laza, hedonista modok (modernisták) kései utódai alakították ki a maguk szubkultúráját, divatját, értékrendszerét. Egykor a fiatal munkás- és középosztálybeli fiúk kisebb csoportját jelentették, ekkoriban már divatos zakókat viseltek, felspécizett robogókon száguldoztak, és sokáig fekete soul zenére táncoltak. Frusztrációjukat elsősorban abban élték ki, hogy a kibontakozó fogyasztói társadalmat igyekeztek a saját igényeik szerint megváltoztatni. Ebből a szubkultúrából nőtt ki a hatvanas évek egyik legjelentősebb brit rockzenekara, a Who, melynek csaknem négy évtizeden át sikerült az élvonalban maradnia. Róluk lesz szó a Rock and Roll Szabadegyetem következő előadásában (2024. december 4., szerda, 19:00, Magyar Zene Háza könyvtára).
Azon kevesek egyike volt, aki nemcsak énekelte és táncolta a rock and rollt, hanem életformaként is élte: sorra gurította elénk a lemezeket, sorra bontotta az üvegeket és sorra vette feleségül a nőket. Népszerűsége a nyolcvanas évektől lényegében konstans maradt, folyamatosan és sikeresen koncertezett, több millió nagylemezt, CD-t és kazettát adtak el a nevével. 2012 novemberében barátok, szerelmek, zenésztársak és rajongók ezrei kísérték el utolsó útjára – földi maradványait végső nyughelyére stílszerűen egy hetvenes évekbeli rózsaszín Cadillac szállította. Komár László ma lenne nyolcvan éves.
Bővebben: Elvis magyar hangja a nők bálványa volt – Komár...
Visszavonulásakor, közel a hetvenhez is lélegzetelállító volt a színpadi jelenléte, intenzitása. Világszerte több mint 100 millió lemezt adtak el a nevével, miközben ötven éves pályafutása során tizenkét Grammy-díjat söpört be. Kétszer is beavatták a clevelandi Rock and Roll Hall of Fame-be: 1991-ben egykori férjével, Ike Turnerrel közösen, 2021-ben pedig szólistaként. Utóbbit még szerencsére megélhette, de immár másfél éve nincs közöttünk. Tina Turner ma lenne nyolcvanöt éves.
Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán
A beatkorszak egyik kiemelkedő gitárhőse, a Scampolo egykori tagja, Komár László egyik elmaradhatatlan társa volt. 1973-ban együtt alapították a Szemek, Szájak, Szívek zenekart, mely később Sprint néven folytatta, a nyolcvanas években pedig haza- és világslágerek instrumentális korongjaival rukkolt elő. Még hatvan sem volt, amikor itthagyott bennünket. Faragó „Judy” István ma lenne nyolcvan éves.
Bővebben: Elvis lázba hozta, de képtelen volt disszidálni...
A földkerekség legkeresettebb női jazzelőadója. Nem csak énekesnőként, zongoristaként is folyamatosan ott csillog az élmezőnyben, ráadásul rendkívül fotogén alkat. Diana Krall ma hatvanéves.