Prieger Zsolt és Bob Dylan

Idén jubilál az Anima Sound System, melyet egész évben ünnepelnek: a sorozatot áprilisban az A38 hajón nyitották. Prieger Zsolt, a szombathelyi kötődésű zenekar örökké nyughatatlan vezetője ötvenhét évesen is tele van tervekkel, mixtape sorozatokkal, könyvet ír az édesapjáról és Bob Dylanről (utóbbi munkásságából lemezt is készített), Martonvásáron irodalmat tanít a kiskamaszoknak és felfedezte magának a természetjárás és a kertépítés örömét.

Kóbor János 2015. május 30-án - Fotó: Marjai János / MTI

Közel másfél éve nincs köztünk a magyar rocktörténet egyik ikonikus alakja, az Omega együttes énekese, frontembere, Kóbor János. Azé az Omegáé, mely a magyar rocktörténet egyik legjelentősebb és Európában legismertebb rockzenekara volt. Nem mellesleg technikai értelemben az egyik legnagyobb hazai újító: nevéhez fűződik az első LP, az első CD és az első DVD, a koncerteken idehaza ők használtak elsőként füstgépet vagy lézert, elsőként töltötték meg a Budapest Sportcsarnokot és a legtöbbször ők töltötték meg a legnagyobb szabadtéri intézményét, a Népstadiont.

Nényei Tas, az Illés gitárosa 1964-ben a Bercsényi kollégiumban - Fotó: Szalay Zoltán / Fortepan

1963. május 3-án olyasmi történt, amire az akkori pártállam aligha számított: a Nemzeti Sportcsarnokban tartott első beatseregszemlén a felzúdult tömeg tojászáport zúdított az akkor már dixielandet játszó Benkó zenekarra. Mi több, még egy bakancsot is odavágtak a megbízható döntnökökből álló zsűri asztalára. Utólag kijelenthető, ez volt az első nyilvános, politikai felhangoktól sem mentes demonstráció az 1956 utáni Magyarországon.

A korai Rolling Stones

Még akad néhány jegy a május 3-i Rock and Roll Szabadegyetemre a Magyar Zene Háza könyvtárában, melyben a hatvanas évek eleji brit bluesboomról lesz szó. Miközben Liverpoolban a Beatles és más zenekarok révén formálódott a Mersey-beat, addig a londoni Sohoban, illetve a fővárosi agglomerációhoz tartozó Richmondban egyre-másra tűntek fel a részben a tradicionális jazzvonalból, részben a skiffle-mozgalomból kinőtt rhythm and blues zenekarok. Alexis Korner és Cyril Davies, a Blues Incorporated és a Marquee klub, John Mayall és Graham Bond, Yardbirds és Animals. No meg persze a Rolling Stones.

Török Ádám 1973-ban a Diósgyőri Popfesztiválon (fotó: Urbán Tamás)

Régóta betegeskedett, de mindig reménykedtünk, hogy túléli a megpróbáltatásokat. Januárban töltötte be a hetvenötöt, amit május 8-án az Erkel Színházban egy nagyszabású koncert keretében ünnepelt volna meg. Itt tervezte bemutatni tavaly decemberben megjelent új Bartók CD-jét (Mini Akusztik Trió: Nyitott kapu Bartók költői világára), rajta többek között az Este a székelyeknél újabb verziójával, amelyet a billentyűs Papp Gyulával még a hetvenes évek hajnalán dolgoztak fel, de a Bartók-örökösök akadékoskodásai miatt hivatalosan csak 2017-ben kerülhetett lemezre. (Pedig hát ott feszít az 1993-as 25 év rock című Mini-kiadványon is, de azon még – a jogi problémákat elkerülendő – Éjféli találkozás Béla bácsival a csiki havasok alatt álnéven).

Magyarországon a rendszerváltozás előtt nem sok állami kiadó foglalkozott popkultúrával kapcsolatos könyvek kiadásával: a klasszikus zenére fókuszáló, onnan alkalmanként kikacsintó Zeneműkiadó Vállalat és a műfajt sokszor bulvárszinten megközelítő Ifjúsági Lapkiadó Vállalat, amelynek szerepét később az Ifjúsági Rendező Iroda vette át. Sebők János korszakos kultúrtörténeti műveinek (A Beatlestől az Új Hullámig, 1981, Magyarock 1-2., 1983, 1984) megjelenéséig a hazai könyvespolcokról lényegében hiányoztak a műfajjal kapcsolatos fajsúlyosabb kötetek. Bár az állami monopólium lebomlásával az évtized végén sorra bukkantak fel az újabb és újabb vállalkozások, ezek alapvetően inkább mennyiségi, mint minőségi áttörést hoztak ezen a területen is. (A 2022. december 12-én a Magyar Zene Háza könyvtárában tartott konferencián elhangzott előadásom szerkesztett változata, mely ma a beatkorszak.blog.hu-n jelent meg).

A Beatles 1967-ben

Bár régóta teltházas, azért információként: április 5-én ismét Rock and Roll Szabadegyetem a Magyar Zene Háza könyvtárában (immár 13. alkalommal). A Time magazin szerint a Beatles volt a „modern populáris kultúra legkreatívabb alkotója”. Jelentőségét Leonard Bernstein Bachhoz és Beethovenhez hasonlította. Ők jegyzik az elmúlt hatvan esztendő legtöbb listavezető dalát és legtöbb listavezető albumát. Paul McCartney és John Lennon a poptörténelem legsikeresebb dalszerzői, közösen kereken huszonöt number one számot írtak. S bár a Beatles kapcsán a nagyközönség elsősorban a korszakos slágerekre emlékszik szívesen, a liverpooli kvartett az évtized második felében gyakorta és bátran kísérletezett is.

Fotó: Barcsik Géza

Tavaly volt fél évszázados a fővárosi értelmiségi körök egykori mozgalmából világszerte százezreket vonzó metódussá vált táncházmódszer, amelyet az UNESCO szellemi kulturális örökségi listáján is jegyeznek, 2023-ban pedig április 10-én, a Bartók Tavaszon ünnepli ugyancsak ötvenéves évfordulóját a népzenei újhullám egyik legfontosabb oszlopának számító Muzsikás együttes. Nevüket az eredeti parasztzene művelőitől, a „muzsikásoktól” kölcsönözték, akiktől igyekeztek eltanulni, ellesni a korábban megtanulhatatlannak vélt autentikus játékmódot. A Muzsikás jóvoltából az elmúlt évtizedekben a világ leghíresebb koncerttermeibe is eljutott a magyar népzene szépsége, híre, ereje. A Művészetek Palotájában április 10-én tartott jubileumi koncertjüket élőben is követhetik a nézők a Bartók Tavasz online felületein, ráadásul az ötvenéves Muzsikást köszöntő napon a virágzó táncházkultúrából is ízelítőt kaphatnak a nézők (magam is tartok róluk előadást délután 5-kor az előcsarnokban).

George Harrison, John Lennon és Paul McCartney 1960 körül

Bár a jegyek már elfogytak, azért információként: a hónap első szerdáján, március elsején ismét Rock and Roll Szabadegyetem a Magyar Zene Háza könyvtárában. A rock and roll Nagy-Britanniában is jóval többet jelentett, mint zene és tánc – a kezdetektől összekapcsolódott a fiatalok lázadásával, az életforma forradalommal, a születő ifjúsági szubkultúrákkal. A brit beat (egyik) bölcsője egy észak-nyugati kikötőváros, Liverpool volt, ahol az ötvenes-hatvanas évek fordulóján már formálódott a Mersey-beat. 1962. október 24-én pedig új időszámítás vette kezdetét: ezen a napon tűnt fel az angol sikerlistán a Beatles első kislemeze, a Love Me Do.

Bob Dylan a hatvanas évek elején (Fotó: Ted Russel)

Az ötvenes évek végén, úgy tűnt, bealkonyult a rock and rollnak, az új nemzedéki bálványok zöme kikerült a reflektorfényből. 1957 októberében Little Richard megtért, két hónappal később Jerry Lee Lewis a 13 éves unokahúgával között (amúgy harmadik) házassága nyomán kitört a botrány, 1958-ban Elvis bevonult katonának, 1959 februárjában Buddy Holly meghalt, pár hónapra rá pedig Chuck Berryt letartóztatták. S miközben Liverpoolban és Londonban forrásnak indult a beat, ezzel párhuzamosan New York-ban a városi folkisták (Bob Dylan, Joan Baez), Kaliforniában a szörfzene (Beach Boys) hoztak friss szeleket. Miközben Detroitban új fekete popbirodalom (Tamla/Motown) született.