Little Richard

Szerdától újra Rock and Roll Szabadegyetem, ahogy 2022 tavaszán, úgy most is a Magyar Zene Háza könyvtárában. A szeptember 7-i már a hatodik a sorban, és eredetileg azon rock and roll előadókról szólt volna, akiket azóta is a műfaj klasszikusaként emlegetünk. Az anyagbőség miatt azonban kénytelen voltam kétfelé választani őket: a mostani előadás középpontjában azok a fekete muzsikusok – a New Orleans-i Fats Domino, a georgiai Little Richard és hát mindenekelőtt a St. Louisban született, de Chicagóban befutott Chuck Berry – állnak, akik zeneileg a legfontosabb újításokat hozták. Október 5-én pedig jönnek azok a fehér sztárok, akik (Elvis mellett) ezt a döntően kisebbségi zenét elvitték a többségi társadalomba: Jerry Lee Lewis, Carl Perkins, Eddie Cochran, Gene Vincent és Buddy Holly..

Chuck Berry

Az ősszel a Magyar Zene Háza könyvtárában folytatódik a Rock and Roll Szabadegyetem, ebben az évadban az Elvistől a rock and roll ötvenes évek évig alkonyáig terjedő időszak társadalmi, kulturális és zenei történéseit taglalom, szokás szerint rengeteg zenével és videóbejátszással. A tervek szerint a 2023-as évben a hatvanas évekbeli beat áll majd a középpontban, a liverpooli kezdetektől a kaliforniai hippik megjelenéséig. Részletes tematika a hajtás után.

Ahhoz, hogy a rock and roll elindulhasson világhódító útjára, szüksége volt egy gyújtópontra, egy vezéralakra, egy univerzális ideálra, akit nem kell megosztani a felnőttekkel. Valakire, akiben testet öltött a lázadás, aki jóképű és fiatal. Az úttörők közül Bill Haley koros volt és túlsúlyos, Fats Domino, Chuck Berry koros volt és túlsúlyos. Mire megjelent a színen a fekete hangú fehér, az extatikus mozgású, szexuálisan vonzó, minden porcikájában különleges és szokatlan új előadó, Elvis Presley, aki már megjelenésével, hajviseletével, öltözködésével, előadói stílusával is csupa olyat ígért, amire a fiatalok régóta vágytak.

A Magyar Zene Háza könyvtárában futó tavaszi sorozat utolsó alkalmával Tímár Péternek a hatvanas évek első felét idéző retrofilmje, a Csinibaba látható. A rendező a konszolidálódó szocializmus relikviáit (Pacsirta rádió, grízes tészta, Bambi üdítő, háztömbrádió) felvillantva mutatja azt a kort, amikor még tömegeket megmozgató eseménynek számított a Ki mit tud?, melynek győztesei a vasfüggönyön túli Helsinkibe utazhattak ki. Miközben megidézi a korszak sokszor giccses, de mindenki által ismert slágereit is – a kilencvenes évek előadóinak tolmácsolásában.

Talpuk alatt fütyül a szél (1976)

A Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, Szomjas György (1940–2021) szinte valamennyi játék- és dokumentumfilmjében igyekezett szembe menni az aktuális fősodorral és a klasszikus akadémizmussal. Nagy sikerű mozijaival – Talpuk alatt fütyül a szél, Kopaszkutya, Könnyű testi sértés, Falfúró, Roncsfilm – műfajt teremtett Magyarországon. Emellett a magyar populáris kultúra talán legfontosabb vizuális dokumentátora volt, hisz a táncházmozgalom és az autentikus népzene lelkes híveként a kezdetek óta több tucat népzenei dokumentumfilmet készített,

Popkulturális filmjeiről 2022. május 24-én 19:00-kor tartok előadást a Magyar Zene Háza könyvtárában.

A Táncház 50 kötet különböző eredők mentén született visszaemlékezések és összegzések tárháza. Mondhatni, szubjektív válogatás az elmúlt fél évszázad eseményeiből. Hogy a szélesebb nagyközönség is megértse, mi lehet a titka annak, hogy ez az egykori szűk szakmai kezdeményezés ma százezreket vonz világszerte. Hogy újabb és újabb generációk fedezik fel maguknak, és csak kevesen hagyják el. Hogy bár többen többször temették, múltidézőnek, korszerűtlennek bélyegezték, ma is mennyire eleven valóság. Miként Timár Sándor fogalmazta egyszer: „A táncházmozgalom természeti jelenség. Olyan iszonyatos életerő feszül benne, hogy a legkeményebb betonon is áttör.”

Bemutató: 2022. május 7. Liszt Ferenc tér, Írók Boltja. Közreműködik: Berán István, Beszprémy Katalin, Jávorszky Béla Szilárd, Lányi György, Porteleki László, Szabó Csobán Gergő

Alan Freed clevelandi DJ a rock and roll egyik kitalálója

Bár a közvélemény Bill Haley: Rock Around The Clock (1954. április 12.), vagy Elvis Presley: That’s All Right Mama (1954. július 5.) című dalától számítja a rock and roll megszületését, a rocktörténészek ennél korábbra mennek vissza, és a negyvenes évek erős ritmizálású, dance beattel készült rhythm and blues, illetve boogie-woogie felvételeiben jelölik meg a kezdetet. Mások még régebbre ástak: szerintük már a század húszas éveiben készültek olyan felvételek, amelyek a rock and roll jegyeit viselték magukon.A rock and roll mindenesetre az ötvenes évek közepén a rhyhtm and blues, a country and western fúziójából született meg, de megtalálhatók benne a gospel, a tradicionális jazz, a fekete és fehér balladák vagy a populáris dalok elemei is. Ez az új zene magába szívott minden olyan zenei-kulturális örökséget, mely születése helyén, a déli államokban, azon a vidéken jött létre, ahol a fehérek és feketék kultúrája sok szálon érintkezett egymással, és az ötvenes években egy új társadalmi-gazdasági-kulturális közeget teremtett meg.

Szomjas György 1981-es, a csöves szubkultúrának görbe tükröt tartó szatirikus alkotása, a Kopaszkutya a magyar szociofilm egyik korai műve. Mozgóképbe sűrítette egy rockgeneráció vágyát, vergődését és vigaszát, mintegy demonstrálva, hogy igenis létezik rockélet az egydimenziós pártmédián és az aczéli kultúrpolitikán túl. Nem csoda, hogy az egykor a betiltás határán billegő Kopaszkutya idővel kultuszfilmmé nemesedett, mondhatni mítosz lett.

Mary Murphy és Marlon Brando az 1953-as The Wild One (A vad) című filmben

A második világháborút követő másfél évtized több szempontból is mérföldkő az amerikai társadalom történetében. Egyben talán a legellentmondásosabb időszaka. Hidegháború és bebop, mccarthyzmus és rock and roll, konformizmus és művészeti lázadás, square és hipster, kertvárosiasodás és urbanizáció, szegregáció és Disneyland, John Wayne és James Dean. A többi művészeti ágban – a képzőművészet, a film, az irodalom és a színművészet területén – szintén megjelenik ez a fajta lázadás az elítélt és megvetett társadalmi-hatalmi rendszer, az establishment ellen.

Mészáros Márta filmjében eredetileg az Illés szerepelt volna, de Szörényiéket épp akkoriban tiltotta le egy évre a rendszer a budapesti közszerepléstől, így viszont ennek a kortalan szerelmi történetnek a keretét olyan együttesek (Syrius, Kex) adták, amelyekről lényegében nem maradt fent más mozgóképes dokumentum. A film egyik sokszor idézett ironikus jelenete, hogy míg a Budai Ifjúsági Parkban a Metro tagjaként Frenreisz Károly őrjíti az összegyűlteket, addig féltestvére, Bujtor István a bejáratnál emeli ki a sorból a megengedettnél hosszabb hajú fiatalokat.