Fotó:Szalay Zoltán / Fortepan

Egyházi orgonaművésznek készült, az 1950-es évek végétől a Magyar Rádióban klasszikus zenei felvételeket szerkesztett adásba, majd Bachról és Beethovenről átváltott a Beatlesre és a Bee Geesre, miután 1964-ben azt a feladatot kapta, hogy – a müncheni Szabad Európa Rádiónak a magyar fiatalok körében oly népszerű Teenager Party mintájára – készítsen popzenei műsort. Így indult 1964. októberében a Vasárnapi koktél, majd 1965 áprilisában a Csak fiataloknak!, amely egészen a kilencvenes évekig az egyik fontos igazodási pont maradt a slágerek történetében. Komjáthy György ma kilencven éves.

Fotó: Keresztes Nagy József

Nehéz feldolgozni, hogy nincs többé: Palotai Zsolti – vagy ahogy a nagyközönség ismerte DJ Palotai – tényleg minden idők legnagyobb hazai szelektora volt. Hatvan felett is abszolút naprakész maradt, partijai és Tilos Rádió-beli műsorai az utóbbi években is igazodási pontoknak számítottak az elektronikus tánczene hívői számára. Szikár, szótlan, látszólag szenvtelen embernek tűnt, valójában tele volt érzéssel, energiával, melódiával.

A Supremes 1966-ban: Mary Wilson, Diana Ross és Florence Ballard

Halottak napja és egy céges rendezvény miatt most szerdán lesz Rock and Roll Szabadegyetem a Magyar Zene Háza könyvtárában. A kiadó/producer/dalszerző Berry Gordy (1929) olyan fekete férfi és női popelőadókat fedezett fel, mint a Supremes, a Four Tops, Martha Reeves and the Vandellas, Smokey Robinson and the Miracles, a Marvelettes, a Temptations, Stevie Wonder vagy Marvin Gaye. Szakított a slágergyártás korábbi módszereivel, igyekezett mindent a vállalati birodalmán belül megvalósítani. Ugyanaz a tervszerű, futószalag termelés folyt nála, mint a Ford autógyárban. A Hitsville-ben készült kislemezek 75 százaléka (!) toplistás helyezést ért el. Az általa vezetett Tamla /Motown birodalom a hatvanas évek egyik legnagyobb sikersztorija.

A klasszikus zenei pallérozottságú szerző-előadó hosszú és kanyargós pályája során különböző stílusú formációkban (Orfeo, Kolinda, Európa Kiadó, Trance Balance, Balkán Futurist) játszott, Jeles András, Forgács Zsuzsa és a Stúdió K. kísérleti színházaiban szerepelt, miközben 1986 és 1991 között ő volt az Orkesztra Luna lelke. A kilencvenes évektől számos saját projektet jegyzett, legemlékezetesebb munkája mégis az 1993-as Dalok Közép-Nirvániából, mely a nyolcvanas évek underground zenéjének méltó emlékműve. Kamondy Ágnes ma hetven éves.

Fotó: Szalay Zoltán / Fortepan

A hetvenes–nyolcvanas évek egyik legnépszerűbb és legegyénibb hangú énekese, akinek igazán akkor állt egyenesbe a pályája, amikor Presser Gábor és Sztevanovity Dusán írt neki dalokat, albumokat. Miután a rendszerváltozás körül a szerzőpárossal a munkakapcsolata megszakadt, saját elképzelései szerint ment tovább, de produkciónak sikere, színvonala elmaradt az előzőekétől. A színpadi lét mellett más szerepkörökben is kipróbálta magát, illetve a zene mellett alkalmanként egy-egy kötetet is megjelentetett. Katona Klári ma hetvenéves.

Fotó: Wikipédia

A magyar poptörténet egyik legsziporkázóbb dalszövegírója, nem mellékesen a magyar rap elindítója, legalábbis az undergroundban. (Az overgroundban Fenyő Miklósé az érdem.) Szócsavaró képessége, utánozhatatlan nyelvi leleményei szövegírók sorára (Geszti Péter, Lovasi András, Kiss Tibor, Lukács László) hatott inspirálóan. A Neurotic egykori excentrikus és fékezhetetlen frontembere 1987 októberében egy filmforgatáson látványosan megtért, azóta az Amen együttes vezetője. Pajor Tamás ma hatvanéves.

A Beach Boys a hatvanas évek elején

Szerda estétől e ismét Rock and Roll Szabadegyetem a Magyar Zene Háza könyvtárában. A hatvanas évek hajnalán az amerikai tizenéves generáció egyrészt a gitár- és/vagy szaxofon-központú instrumentális zenéért (Champs, Duane Eddy, Johnny and the Hurricanes, Ventures), másrészt a nyugati partvidéken kialakuló szörfzenéért (a lezser tinédzser életforma háttérzenéjéért) rajongott. Utóbbiból fejlődött ki – elsősorban a Beach Boys jóvoltából – a california sound, melynek megteremtésével a „tengerparti fiúk” a producer Phil Spectorral együtt új fejezetet írtak a populáris zenei történelemben.

A V’73-ban progresszív rockot játszott, a szélesebb rockközvélemény a V’Moto-Rockban csodálkozott rá egyedi, érzékeny zongorajátékára és lírai hangvételű dalaira. Az énekes-szövegíró Demjén Ferenccel olyan slágereket jegyez, mint a Gyertyák, a Jégszív, az Angyallány vagy a Várj, míg felkel majd a nap. Lerch István ma hetvenéves.

Keith Richards és Mick Jagger a hetvenes években

Szerda estétől e ismét Rock and Roll Szabadegyetem a Magyar Zene Háza könyvtárában, ezúttal a Rolling Stones pályája lesz a célkeresztben. A hatvanas évek egyik legnépszerűbb és legnagyobb hatású zenekara sokáig a Beatles mögött próbálta meg kimozogni a maga helyét. A forradalmiságában is simulékonyabb liverpooli négyekkel szemben ők voltak a „rossz fiúk”. Zeneileg persze nem lehet a két korszakalkotó együttest egy kalap alá venni, a Stones-dalok sosem voltak annyira sokrétűek, ötletgazdagok és lecsiszoltak mint Lennon és McCartney kompozíciói, de ez nem is volt cél: a Satisfactiont, a Jumpin’ Jack Flasht, a Sympathy for the Devilt vagy a Gimme Sheltert sokkal inkább megélte az ember, semmint esztétikailag elemezte.

Tátrai Tibor és Póka Egon 1983-ban - Fotó: Urbán Tamás / Fortepan

A nagyközönség a Hobo Blues Band meghatározó zeneszerzőjeként és basszusgitárosaként ismerte, de legalább ennyire fontos, hogy a kilencvenes évek derekán elindítottta a Kőbányai Zenei Stúdiót, mely az elmúlt bő negyed században több mint ezer képzett pop- és rockzenészt adott a szakmának. Póka Egon lassan két éve, hogy távozott közülünk, pedig még csak ma lenne hetvenéves.