A hazai huszonéves muzsikusnemzedék egyik legnagyobb tehetségét, Barabás Lőrincet a nagyközönség elsősorban a hiphopba és elektronikába oltott jazzes formációja, a Barabás Lőrinc Eklektric révén ismeri. A fiatal zeneszerző-trombitás emellett szűk két éve egy másik előremutató projektet is visz a hátán: az egykoron laza klubestnek induló Random Szerdát. Az ezeken született, teljesen szabad, az improvizációnak és a fantáziának szinte végleten teret adó instrumentális örömzenélések többségét fel is vették, s ezekből ötvenhárom percnyi résztetet most Small Talk (Csevegés) címmel koncert CD formájában megjelentetett.
Az egész egy kis füstös Dob utcai pinceklubból indult. A Lámpás vezetője megkérte barátját, Élő Márton Dermotot, hogy zenésztársaival időnként adjon kötetlen koncerteket. Dermot akkoriban mélyedt el egyre jobban az Akai-féle MPC samplerbe, tetszett neki, hogy egy dobszereléssel szemben kis helyen elfér, miközben nagyon kompakt szetteket lehet a segítségével végigcsinálni, s arra élőben ráimprovizálgatni. Kicsit olyan volt, mint a bakelitlemezeket pörgető dj terepe, de míg az főként csak a keveréssel és a szkreccseléssel tud beleszólni a színpadon zajló folyamatokba, addig az MPC sampler az alapot hozó embernek sokkal nagyobb szabadságot, irányítási lehetőséget ad. A Dermot és barátai néven meghirdetett esteken Élő Márton mellett Hock Ernő (nagybőgő) és Barabás Lőrinc (trombita) vett rendszeresen részt, de alkalmanként beugrott Premecz Mátyás (billentyűsök) és Sütő Márton (gitár) is.
Ezzel nagyjából párhumazosan Barabás Lőrinc az akkor még álló Kultiplex emeleti kistermében Subjazz néven csinált klubot, ahol DJ Ozon chillesebb, néha táncosabba hajló elektronikus alapjaira improvizálgatott Sütő Mártonnal egyetemben.
2007 késő tavaszán érkezett a felkérés az A38 hajótól, hogy nyáron nyit a tetőterasz, tartsanak ott klubestet szerdánként. Így a Lámpás Klub és a Subjazz egyfajta fúziójából létrejött a Random Szerda, amely kezdetben kétheti, később heti rendszerességgel futott. S a nyár folyamán nagyjából kikristályosodott a hangulata. Hogy milyen az, amikor a zenészek gyakorlatilag mindenféle próba, keret és előre megbeszélt harmóniavázlat nélkül elkezdenek improvizálgatni.
Barabás Lőrinc és társai persze képzett muzsikusok, tudják, miként lehet ekkora szabadsággal élni, miként lehet az ilyen esteket közben zeneileg úgy egybe tartani, hogy ne csak ők, de a hallgatóság is élvezze azt. Persze náluk is akarva, akaratlanul visszatérnek témák, zenei fordulatok, mert hát néha kellenek azok a stabil pontok, ahová a kalandozásokat után visszatérhetnek, majd ahonnan újra elrugaszkodhatnak.
2007 nyarán tehát végig az A38 hajó tetőteraszán játszottak, aztán rövid szünet után idén januárban a Take Five-ban indították újra a sorozatot, amely azóta gyakorlatilag folyamatosan tart - nyáron megint a hajón, a téli szezonban megint a Paulay Ede utcai jazzklubban. S a projekt ebben az évben abszolút kiforrta magát.
Közben persze változott a felállás, az MPC samplert egyre többször váltotta fel élő dob (Delov Jávor, Badics Márk), a basszusgitáros poszton is többen játszottak (a legstabilabb talán Bata István), néha Sena is beugrott, freestyle-ozott, meglévő szövegekkel vagy pusztán csak hangokkal improvizálgatott.
A Random Szerda viszont sosem volt annyira nyitott, mint egy klasszikus jazzörömzenélés, amelybe gyakorlatilag bárki, aki késztetést és kellő merszet érzett hozzá, beszállhatott. Hisz itt egyáltalán nincs meg a jól ismert standardek nyújtotta biztonsági játék lehetősége, itt csak olyan társak jöhetnek szóba, akik révén ez a szerkezet és korlátok nélküli est zeneileg mégiscsak koherens marad.
A Random Szerdákat először idén januárban a Take Five-ban rögzítették, ahol a technikai felszereltség ezt lehetővé tette. Később szerencsére az A38 hajón tetőteraszán is meg tudták valósítani ezt. Így az elmúlt egy év során kellő mennyiségű anyag gyűlt össze, abból választott ki Barabás Lőrinc tizenegy részletet, ellátta őket fantáziacímekkel és összeállította belőle a most megjelent, Small Talk névre keresztelt koncert CD-t. (Eredileg dupla lemezben gondolkodott, de erről végül anyagi okok miatt le kellett mondania.)
A Random Szerdákon kezdetben kétszer egy órás szettet játszottak. Amiről kiderült, hogy túl sok, fizikailag és szellemileg is kimerítő. Nemcsak a muzsikusoknak, hanem a befogadóknak is. Ezért később áttértek a háromszor 30-40 perces szettekre. S ez a beosztás vált be legjobban.
Ebből a megfontolásból a Small Talk sem több ötvenhárom percnél. Viszont így kellően erős, mély, tartalmas anyag. Más kérdés, hogy a Random Szerda estekre járók mennyire lesznek vevők rá ilyen formában. Ha igen - s ez pár hét alatt kiderül -, akkor bármikor jöhet a folytatás.
----------------------------------
Kapcsolódó anyagok:
Instant improvizáció >> - cikk, 2011. április
Az Eklektric-kollektíva >> - cikk, 2010. január
Random csevegés >> - cikk, 2008. december
Premecz Mátyás - Hammond és a western-romanika >> - interjú, 2009. szeptember
Barabás Lőrinc - Határmezsgyén >> - interjú, 2008. január