1. Előzmények, előképek - Az első fonografikus gyűjtések (Vikár Béla) * A stabil alapok lefektetése (Bartók Béla, Kodály Zoltán) * „A legmagasabb művészi tökéletesség példái” (Népzene a műzenében) * A zene, ének és tánc hármas egysége (Lajtha László) * Az első autentikus gramofonlemezek (Patria-sorozat) * Gyöngyösbokréta, a szellemi skanzen * Györffy István hagyatéka * A népi kollégista mozgalom * Az államilag szorgalmazott (szovjet típusú) „hagyományőrzés” * A Röpülj Páva felszabadulási népdalverseny - Plusz: A magyar népzene tára * A bartóki hármas felosztás *  A Patria-kiadványok * Időtálló Györffy-idézetek

2. A gyújtópont: 1972. május 6. - Friss szemlélet a néptánckutatásban (Martin György és társai) * Novák „Tata” és a széki „csoda” * Az első vizuális információk (Korniss Péter fotói) * „Azt hittem, filmgyárban vagyunk” (Foltin Jolán, Lelkes Lajos, Stoller Antal „Huba”) * „Le is szállnak, fel is szállnak a fecskék” (a Halmos-Sebő duó) * 1972. május 6: „Táncház - úgy mint Széken” - Plusz: Martin György (életrajz) * Novák Ferenc (életrajz) * Széki impressziók (1958) * Korniss Péter (életrajz) * Sebő Ferenc (életrajz) * Halmos Béla (életrajz)

3. Az FMH-től az első táncháztalálkozóig - Zárt kapuk mögött (a Liszt Ferenc téri Könyvklubban) * Előbb a táncnyelv, aztán a költészet (A Bartók-műhely) * Tárt kapuk mögött (Az első nyilvános táncház az FMH-ban) * A Timár-tanítványok szerepe * Sebőék hiánya, a Muzsikás megalakulása * Síppal-dobbal (A Kassák klub) * Az autentikus délszláv vonal (Vujicsics) * A folkirányzat (Vízöntő, Kolinda, Gépfolklór) * Az új szórakozási forma szétterjedése (táncházak országszerte) * Táborok (Tokaj, Zirc, Abaújszántó), tanfolyamok és a Népművelési Intézet * Az első korongok (Táncházi muzsika, Élő népzene) - Plusz: Javaslatok a táncház továbbfejlesztéséhez (1973) * Timár Sándor (életrajz) * Muzsikás (életrajz) * A Kassák Klub programja (1975/76) * Vujicsics (életrajz) * Kiss Ferenc (életrajz)

4. Azok a nyolcvanas évek - Az első Táncháztalálkozó a Budapest Sportcsarnokban (1982) * A „zuglói subások közössége” (Táncház és politika) * Az érzelmi szintézis (István, a király) * A nomád nemzedék (egészpályás népművészeti revival) * A „nagy öregek” (Halmos, Sebő, Virágvölgyi) visszahúzódása * A táncházas zenekarok újabb hulláma (Téka, Kalamajka, Méta, Sirtos, Zsarátnok) * Szonikus és vizuális dokumentáció (táncházas lemezek, Kása Béla fotói, Szomjas György filmjei) - Plusz: Sebestyén Márta (életrajz) * A zongora alatt élt nemi élet legendája * Táncházi zenekarok listája (1984) * Téka (életrajz) * A Téka-híradók * Kása Béla (életrajz)

5. Táncházélet a rendszerváltás után - Számvetés a rendszerváltás hajnalán * Paradigmaváltás a táncegyütteseknél * Hangsúlyeltolódás, sokszínűsődés a táncházakban * Táncház vs folkkocsma * A legjelentősebb magánvállalkozás (Fonó Budai Zeneház) * Utolsó Óra, avagy a Kárpát-medence zenei hozadéka * Táncházas példaképek (Ádám István „Icsántól” Zerkula Jánosig) * Élő és újraélhető népművészet (Hagyományok Háza) * Táncháztalálkozós lemezek vs Új élő népzene - Plusz: Az Utolsó Óra bandái * Lujó (portré) * Árendás Péter (életrajz) * A Hagyományok Háza valóra váltója (Kelemen László) * folkMAGazin

6. Előadói bumm - Zenekari robbanás és szakosodás * Stílusok, irányzatok, formációk * A magyar és árnyalatai (Berecz András, Egyszólam, Tükrös, Gajdos, Csík, Fonó, Tatros, Zurgó, Szalonna, Poros) * A folkkocsma nemzedék (Buda Folk, Berkó) * Szájról szájra (Az énekesnők újabb generációja) (Palya Bea, Szalóki Ági, Herczku Ágnes, Bognár Szilvia + Lovász Irén, Szvorák Kati) * A délszlávoktól az íreken át a klezmerig (Söndörgő, Bran, M.É.Z, Bob Cohen) * Az autentikus roma vonal (Kalyi Jag, Ando Drom, Parno Graszt, Ternipe, Kanizsa Csillagai) - Plusz: Palya Bea (életrajz) * Szalóki Ágnes (életrajz) * Csík zenekar (életrajz) * Bari Károly, a cigányok Bartókja

7. Táncház a glóbusz körül - Erdély: A Balladák könyvétől a Bodzafán át a Barozdáig * A Ceauşescu-rendszer legsötétebb évei és az elvándorlás * 1989 utáni újrakezdés nehézségei * Kései felvidéki start * A szlovákiai Magyar Táncháztalálkozók * A mesterségesen zárt Kárpátalja és a természetesen nyitott Vajdaság * A német-svájci tengely (Cinege, Pendely) * Túl az Óperencián (Toronto, Sydney, Tokio)
Plusz: Kallós Zoltán (életrajz) * Csipkeszegi történet * Erdélyi táncháztalálkozó

8. Határmezsgyén - Népzene + jazz = magyar jazz * A szent főnixmadár dürrögései (Szabados György) * Mozdulatlan utazás (Dresch Mihály) * Freebe hajló etnojazz variációk (Dél-Alföldi Szaxofonegyüttes, Ágoston Béla, Szokolay „Dongó” Balázs, Binder Károly, Borbély Mihály) * Plusz: Dresch Mihály (életrajz) * Borbély Mihály (életrajz)

9. Világzene és vidékei - Pogány táltosok (Barbaro, Gőzerő) * Arccal a Balkán felé (Balkan Fanatik, Nikola, Besh o droM) * A táncházas közegből kilépők (Ghymes, Kerekes Band) * Romafolk (Mitsoura, Balogh Kálmán) * Improvizatív folk (Makám, Szőke Szabolcs, Lajkó Félix) * A világzenei újhullám (Napra, Tárkány Művek, CimbaliBand) * Plusz: Besh o droM (életrajz) * Ghymes (életrajz) * Lajkó Félix (életrajz) * Vetettem gyöngyöt

10. Párhuzamos jelen - A kultúrtörténeti aktus (UNESCO szellemi örökség) * A tömegbázist jelentő néptáncegyüttesek * Teljessé váló hármas szintű népzenei oktatás * Lemezantológiák, Folkbeats, Fölszállott a páva