Said Tichiti, az évek óta Magyarországon élő, hívő muzulmán marokkói zenész kezdeményezése ez: szeptember 11-e árnyékában a három nagy, embereket, népeket megosztó világvallás közös megünneplése. Ráadásul idén szerencséjére a ramadan, a hanuka és a Mikulás időben összeér, ami csak minden hatodik esztendőben ismétlődik meg. E nagy pénteki közös ünnepen fellép a marokkói zenét játszó Chalaban, a klezmer egyik legizgalmasabb képviselője, a Di Naye Kapelye, illetve a keresztény egyházi zenei motívumokból is építkező Nagy János Trió, illetve a Kóta-Szelényi magyar népzenei duó. Az estet filmvetítés, keleti szőnyegek, teakülönlegességek, kóser borok és magyaros ételek teszik teljessé, a koncertek után pedig a még bulizni vágyókat várja a "cool tour party", keleti táncokkal és dj-kkel.

Fotó: Kovács Bence

Said Tichiti Párizsban ismerkedett meg magyar feleségével, három éve telepedett le nálunk, és hozta létre a Chalaban együttest. A marokkói-magyar zenekar muzsikája - zenei sokoldalúságuknak és befogadóképességüknek köszönhetően - nem korlátozódik egyetlen stílusra vagy régióra. A tipikus marokkói hangszerek mellett például a brazil mberembao, a cigány cimbalom és a bolgár gadulka is helyet kapott benne, nem beszélve a modern elektromos hangzásokról. Alapvetően persze marokkói zenét játszanak, pontosabban dél-marokkóit, melyben talán erősebb az afrikai hatás, mint az arab. Nem kimondottan autentikus népzene ez, inkább népzenei alapokból kiinduló saját muzsika - Tichiti hozza általában a témákat, amiket aztán a magyar zenészekkel közösen formál dalokká.

Tichiti korábban már több marokkói estet is szervezett a Fonóban, keleti ételekkel és táncokkal. Szeptember 11-e után azonban úgy vélte, nincs értelme ezt a hagyományt így folytatni. Szerencsére idén a ramadán és hanuka is azonos időszakra esik, a legfontosabb arab vallási hónap december 6-ig tart, a zsidó "fények ünnepe" november 29-én kezdődik, a Mikulás dátuma pedig, ugye, állandó.

A ramadan - ekkor adatott a Korán Mohamed kezébe - az önvizsgálat, az önkontroll ideje. Mint Tichiti rámutat, ez alatt az egy hónap alatt mindenkinek "meg kell próbálkozni belehelyezkednie mások cipőjébe". Mivel az imát a hívők együtt mondják el, nő a közösségi érzet, az adakozásra való hajlandóság. Ez egyben a megbocsátás hónapja is, és az iszlám szerint a bűnbocsánat egyetlen útja a jó cselekedet.

A zsidó hanuka ünnep Isten fényének győzelmét szimbolizálja az intolerancia és a rombolás fölött. Amikor Kr. e. 167-ben IV. Antiochos betiltotta a megszállt zsidó államban a zsidó vallást és állami szintre emelte a görögök pogány vallását, a zsidók fellázadtak. Bevették magukat a templomba, amelyet a héber naptár szerint Kislev 25-én megszenteltek, és meggyújtották a mécseseket. A legenda szerint nem sokkal ezután következett be a csoda: az egy napra elegendő olaj nyolc teljes napon keresztül kitartott. Ettől kezdve ünnepli a zsidó nép a hanukát, azaz a "visszaadást". Mintegy jelképét annak, hogy Isten azt akarja, hogy a vallások békésen éljenek egymás mellett, akár a gyertyák.

A keresztény Mikulás Szent Miklós kisázsiai püspökhöz kötődik, aki Myra városában (ma Törökország) élt, s bölcsessége és adakozása révén vált ismertté. Igen jómódú családból származott, vagyonát mégis a szegényeknek adta, és a legenda szerint 340. december 6-án halt meg. A "titokban adott ajándék" - ami az angolszász területeken karácsony éjjelén történik - Szent Miklós szegény családoknak titokban tett jó cselekedeteire emlékeztet.

Pénteken a Millenáris Teátrumban mindez persze csak a szellemi-filozófiai-vallási háttér, ott a közös ünneplésen, a tolerancián van a hangsúly. A kultúra minden szegmensében, beleértve a gasztronómiát is. Mint Said Tichiti hangsúlyozta, az asztalokon minden helyet kap, kóser és nem kóser bor éppúgy, mint teve- és sertéshús, keleti sütemények és szaloncukor. Amiből mindenki azt fogyaszt, amit a vallása vagy a lelkiismerete megenged. Hívő muzulmánként ő például nem fog alkoholt inni, de egyáltalán nem zavarja, ha ezt más megteszi.