Az Omega-hangzás egyik megálmodója volt – Ma lenne 80 éves Benkő László
Autogramm a parajdi sóbányában, 2005-ben - Fotó: JBSz
Két és fél éve vesztettük el a magyar rocktörténet egyik legszerethetőbb alakját és ikonikus mesemondóját, aki nemcsak az Omega billentyűseként és zeneszerzőjeként ismert, de hosszú pályafutása során számos szólóalbumot jelentetett meg, illetve egy időben kiadóvezetőként is tevékenyen részt vett a hazai rockéletben. Híres volt közvetlen stílusáról, hatalmas szívéről, gyakorta be sem fejezett, barokkosan burjánzó, asszociációk mentén csapongó mondatairól. Meg arról, hogy 1991-ben a Hungaroton-Gong irányítójaként puszta vagányságból képes volt megjelentetni a Republic Üss a kazettára! című alibianyagát, melyen mindössze egy bő félórányi dobszóló hallható. Benkő László ma lenne nyolcvan éves.
Diósgyőr, a „kis magyar Woodstock” – Ötven éve rendezték az első hazai popfesztivált
A fesztivál résztvevőinek közös fotója
Miközben az Egyesült Államok és Anglia már a hatvanas évektől visszhangzott a pop-rock fesztiváloktól (közülük kétségkívül az 1967-es montereyi seregszemle és az 1969-es woodstocki három nap lett a leghíresebb), Magyarország első nagyszabású, egész napos eseménysorozatát csak 1973 júniusában rendezték a diósgyőri stadionban. Épp ma ötven éve.
ZEN #15 – A brit invázió és a beat kiteljesedése
A Kinks
A Rock And Roll Szabadegyetem soros előadásán (2023. június 7, 19:00, Magyar Zene Háza könyvtár) az 1964 és 1966 közötti amerikai brit invázióról, illetve a beat szigetországi kiteljesedéséről lesz szó. B-Day és Beatles, Dave Clark Five és Herman's Hermits, Troggs és Who, Kinks és Pretty Things. Meg persze a korszak legfontosabb médiumai, mindenekelőtt a Radio Luxembourg és a Top Of The Pops.
A magyar poptörténet legtermékenyebb dalszerzője – Presser Gábor 75 éves
Fotó: LGT Archívum
Május 27-én ünnepli 75. születésnapját Presser Gábor, az Omega és az Locomotiv GT szerzője és billentyűse, számtalan színházi mű (mindenekelőtt A képzelt riport és A padlás) alkotója, nem mellesleg a magyar poptörténet egyik legjelentősebb, egyben legtermékenyebb dalszerzője. Aki ráadásul ma is aktív, 2020-ban és 2021-ben két remek (de szubjektív) könyvben írta meg emlékeit, legközelebb pedig szeptember 30-án és október 1-jén ad a Budapest Sportarénában két nagyszabású életműkoncertet.
Bővebben: A magyar poptörténet legtermékenyebb dalszerzője...
Egyszerre olvasok Lukácsot és Ratzingert – Prieger Zsolt (h)ősökről, Szombathelyről, Martonvásárról és az Anima harminc évéről
Prieger Zsolt és Bob Dylan
Idén jubilál az Anima Sound System, melyet egész évben ünnepelnek: a sorozatot áprilisban az A38 hajón nyitották. Prieger Zsolt, a szombathelyi kötődésű zenekar örökké nyughatatlan vezetője ötvenhét évesen is tele van tervekkel, mixtape sorozatokkal, könyvet ír az édesapjáról és Bob Dylanről (utóbbi munkásságából lemezt is készített), Martonvásáron irodalmat tanít a kiskamaszoknak és felfedezte magának a természetjárás és a kertépítés örömét.
Az Omega mindenben az első volt – Ma lenne 80 éves Kóbor János
Kóbor János 2015. május 30-án - Fotó: Marjai János / MTI
Közel másfél éve nincs köztünk a magyar rocktörténet egyik ikonikus alakja, az Omega együttes énekese, frontembere, Kóbor János. Azé az Omegáé, mely a magyar rocktörténet egyik legjelentősebb és Európában legismertebb rockzenekara volt. Nem mellesleg technikai értelemben az egyik legnagyobb hazai újító: nevéhez fűződik az első LP, az első CD és az első DVD, a koncerteken idehaza ők használtak elsőként füstgépet vagy lézert, elsőként töltötték meg a Budapest Sportcsarnokot és a legtöbbször ők töltötték meg a legnagyobb szabadtéri intézményét, a Népstadiont.
Benkóékat a tömeg tojással dobálta, a zsűri felé bakancs repült
Nényei Tas, az Illés gitárosa 1964-ben a Bercsényi kollégiumban - Fotó: Szalay Zoltán / Fortepan
1963. május 3-án olyasmi történt, amire az akkori pártállam aligha számított: a Nemzeti Sportcsarnokban tartott első beatseregszemlén a felzúdult tömeg tojászáport zúdított az akkor már dixielandet játszó Benkó zenekarra. Mi több, még egy bakancsot is odavágtak a megbízható döntnökökből álló zsűri asztalára. Utólag kijelenthető, ez volt az első nyilvános, politikai felhangoktól sem mentes demonstráció az 1956 utáni Magyarországon.
Bővebben: Benkóékat a tömeg tojással dobálta, a zsűri felé...
ZEN #14 - A brit bluesboom
A korai Rolling Stones
Még akad néhány jegy a május 3-i Rock and Roll Szabadegyetemre a Magyar Zene Háza könyvtárában, melyben a hatvanas évek eleji brit bluesboomról lesz szó. Miközben Liverpoolban a Beatles és más zenekarok révén formálódott a Mersey-beat, addig a londoni Sohoban, illetve a fővárosi agglomerációhoz tartozó Richmondban egyre-másra tűntek fel a részben a tradicionális jazzvonalból, részben a skiffle-mozgalomból kinőtt rhythm and blues zenekarok. Alexis Korner és Cyril Davies, a Blues Incorporated és a Marquee klub, John Mayall és Graham Bond, Yardbirds és Animals. No meg persze a Rolling Stones.
Elment egy pesti Szindbád-ember
Török Ádám 1973-ban a Diósgyőri Popfesztiválon (fotó: Urbán Tamás)
Régóta betegeskedett, de mindig reménykedtünk, hogy túléli a megpróbáltatásokat. Januárban töltötte be a hetvenötöt, amit május 8-án az Erkel Színházban egy nagyszabású koncert keretében ünnepelt volna meg. Itt tervezte bemutatni tavaly decemberben megjelent új Bartók CD-jét (Mini Akusztik Trió: Nyitott kapu Bartók költői világára), rajta többek között az Este a székelyeknél újabb verziójával, amelyet a billentyűs Papp Gyulával még a hetvenes évek hajnalán dolgoztak fel, de a Bartók-örökösök akadékoskodásai miatt hivatalosan csak 2017-ben kerülhetett lemezre. (Pedig hát ott feszít az 1993-as 25 év rock című Mini-kiadványon is, de azon még – a jogi problémákat elkerülendő – Éjféli találkozás Béla bácsival a csiki havasok alatt álnéven).
A Beatlestől az Új Hullámig ‒ Populáris zenei könyvek a rendszerváltozás előtt
Magyarországon a rendszerváltozás előtt nem sok állami kiadó foglalkozott popkultúrával kapcsolatos könyvek kiadásával: a klasszikus zenére fókuszáló, onnan alkalmanként kikacsintó Zeneműkiadó Vállalat és a műfajt sokszor bulvárszinten megközelítő Ifjúsági Lapkiadó Vállalat, amelynek szerepét később az Ifjúsági Rendező Iroda vette át. Sebők János korszakos kultúrtörténeti műveinek (A Beatlestől az Új Hullámig, 1981, Magyarock 1-2., 1983, 1984) megjelenéséig a hazai könyvespolcokról lényegében hiányoztak a műfajjal kapcsolatos fajsúlyosabb kötetek. Bár az állami monopólium lebomlásával az évtized végén sorra bukkantak fel az újabb és újabb vállalkozások, ezek alapvetően inkább mennyiségi, mint minőségi áttörést hoztak ezen a területen is. (A 2022. december 12-én a Magyar Zene Háza könyvtárában tartott konferencián elhangzott előadásom szerkesztett változata, mely ma a beatkorszak.blog.hu-n jelent meg).
ZEN #13 - A Beatles színe és fonákja
A Beatles 1967-ben
Bár régóta teltházas, azért információként: április 5-én ismét Rock and Roll Szabadegyetem a Magyar Zene Háza könyvtárában (immár 13. alkalommal). A Time magazin szerint a Beatles volt a „modern populáris kultúra legkreatívabb alkotója”. Jelentőségét Leonard Bernstein Bachhoz és Beethovenhez hasonlította. Ők jegyzik az elmúlt hatvan esztendő legtöbb listavezető dalát és legtöbb listavezető albumát. Paul McCartney és John Lennon a poptörténelem legsikeresebb dalszerzői, közösen kereken huszonöt number one számot írtak. S bár a Beatles kapcsán a nagyközönség elsősorban a korszakos slágerekre emlékszik szívesen, a liverpooli kvartett az évtized második felében gyakorta és bátran kísérletezett is.