A Generál 1976-ban, balról a harmadik Novai Gábor (Fotó: Urbán Tamás)
A többség a nyolcvanas évek hajnalán a retrohullámot remekül meglovagló Hungaria, illetve 1983-től a Dolly Roll oszlopos tagjaként emlékezik rá, pedig a hetvenes éveket végignyomta a Generálban, sőt, nemcsak végignyomta, hanem annak meghatározó, bár végig a háttérben dolgozó figurája volt. Novai Gábor ma ünnepi a hetvenötig születésnapját.
A Beatles megérkezése New Yorkba, 1964. február 7-én
„Elvis halott. Éljen a Beatles!” – ilyen és ehhez hasonló feliratú táblákkal üdvözelte 1964. február 7-én sokezer fogszabályozós, hisztériázó, sikoltozó tinédzser a Beatlest a New York-i Hotel Plaza előtt, nem sokkal azután, hogy a brit kvartett megérkezett a New York-i JFK repülőtérre. E történelmi pillanatban Amerika tizenévesei letaszították trónjáról a Királyt, és négy liverpooli proligyereket ültettek a helyére. Majd kezdetét vette az, amit a szakirodalomban csak brit invázióként emlegetnek: az angol zenekarok 1964 és 1967 között lényegében uralták az amerikai populáris zene életet.
A Byrds
Szerda este ismét Rock and Roll Szabadegyetem a Magyar Zene Háza könyvtárában, ezúttal a „folk-rock” születéséről lesz szó..Arról a Kalifornia másik nagyvárosához, Los Angeles-hez kötődő, a szakirodalomban általában folk-rocknak nevezett irányzatról (a korai Beau Brummels, a korai Byrds, a The Mamas And The Papas, Scott McKenzie, a kamadai-amerikai Buffalo Springfield, illetve az évtized legvégén tűndöklő Crosby, Stills, Nash & Young), amelynek amúgy a rockhoz igazából csak annyi köze van, hogy a háttérben elektromos hangszerek, basszus és dob hallható. Megszólalásban, hozzáállásban, szándékában ennek az alapvetően slágerközpontú irányzatnak amúgy nem sok köze van a későbbi, főként angol zenekarok (Fairport Convention, Pentangle) által játszott folk-rockhoz. Miközben az évtized második felében készült lemezeik a hippik nyomán megerősödő pszichedelikus rock erős momentumait jelentették.
Fotó: Stekovics Gáspár / Wikipédia
A hetvenes évek hajnalán a szakma az egyik legnagyobb jazztehetségként tartotta számon, Pege Aladár kvartettjének szaxofonosaként a Montreux-i Jazzfesztiválon elnyerte a legjobb szólistának járó díjat, de a legnagyobb hatást a jazz-rockos Syrius együttes tagjaként érte el. Emellett a Rákfogó és a Szabados zenekarokban játszott vendégzenészként. Mígnem 1974-ben az Egyesült Államokban ragadt, ahol muzsikusként már közel sem tudta beváltani a hozzá fűzött reményeket. Végül 2007 nyarán költözött haza. Ráduly Mihály ma nyolcvanéves.
Bővebben: „Nyugdíjas pincér és legenda” – Ráduly Mihály 80...
2024 első Rock and Roll Szabadegyeteme lesz szerdán este a Magyar Zene Háza könyvtárában. A célkeresztben változatlanul Kalifornia, ahol - miként a decemberi előadásban bőséggel szó esett róla - a hatvanas évek derekán bukkantak fel az első hippik. Legutóbb a vezető nélküli flower power mozgalom kultúrtörténeti jelentőségét taglaltam, ezúttal pedig ennek zenei vetületéről mesélek. A hippik sztárzenekarának a Jefferson Airplane számított, és bár a pszichedelikus rock nemzetközi elterjesztésében érdemeik elévülhetetlenek, a zene további fejlődésében náluk nagyságrendekkel fontosabb szerepet játszott a Grateful Dead. A hippi zenekultúra harmadik oszlopa, egyben csodált nőalakja, Janis Joplin az első és hatvanas évek második felének egyetlen női rocksztárja. Mellettük pedig San Franciscóban jó néhány kevésbé ismert, de zeneileg legalább olyan izgalmas együttes tevékenykedett (Kaleidoscope, Moby Grape, Quicksilver Messenger Service).
Fotó: Stekovics Gáspár / Wikipedia
Eredendően jazzmuzsikus, a hetvenes évek közepén az Interbrassban és a Kőszegi Rhythm and Brassban bukkant fel, a Locomotiv GT koncertjein fújt, miközben megalapította első saját együttesét, a jazz-rockos Dimenziót. Legnépszerűbb jazzköreit a Trio Stendhal tagjaként futotta, miközben átnyergelt a filmes és színházi munkákra, és évtizedek óta egyike a legsikeresebb zeneszerzőinknek. Dés László ma hetvenéves.
Szerdán ismét Rock and Roll Szabadegyetem a Magyar Zene Háza könyvtárában. A célkeresztben ezúttal Kalifornia, ahol a hatvanas évek derekán felbukkant hippik voltaképpen a beatnikek hatvanas évekbeli változatai voltak. Szintén elutasították a fennálló társadalmi rendet, de ők ki is vonultak – vagy legalábbis ki akartak vonulni – belőle. A beatnikekkel ellentétben tetemes szabadidejüket nemcsak meditációkra, önelmélkedésre, önérlelésre használták fel, hanem jelentős részben társasági életet is éltek. Míg a beatnik rendszerint magányos farkasként autóstoppal járta Amerikát, addig a hippi általában helyhez kötődött, társaságban élt, lődörgött, ivott, szívott, illetve táncolt a megunhatatlan gitárzenére.
Fotó:Szalay Zoltán / Fortepan
Egyházi orgonaművésznek készült, az 1950-es évek végétől a Magyar Rádióban klasszikus zenei felvételeket szerkesztett adásba, majd Bachról és Beethovenről átváltott a Beatlesre és a Bee Geesre, miután 1964-ben azt a feladatot kapta, hogy – a müncheni Szabad Európa Rádiónak a magyar fiatalok körében oly népszerű Teenager Party mintájára – készítsen popzenei műsort. Így indult 1964. októberében a Vasárnapi koktél, majd 1965 áprilisában a Csak fiataloknak!, amely egészen a kilencvenes évekig az egyik fontos igazodási pont maradt a slágerek történetében. Komjáthy György ma kilencven éves.
Fotó: Keresztes Nagy József
Nehéz feldolgozni, hogy nincs többé: Palotai Zsolti – vagy ahogy a nagyközönség ismerte DJ Palotai – tényleg minden idők legnagyobb hazai szelektora volt. Hatvan felett is abszolút naprakész maradt, partijai és Tilos Rádió-beli műsorai az utóbbi években is igazodási pontoknak számítottak az elektronikus tánczene hívői számára. Szikár, szótlan, látszólag szenvtelen embernek tűnt, valójában tele volt érzéssel, energiával, melódiával.
A Supremes 1966-ban: Mary Wilson, Diana Ross és Florence Ballard
Halottak napja és egy céges rendezvény miatt most szerdán lesz Rock and Roll Szabadegyetem a Magyar Zene Háza könyvtárában. A kiadó/producer/dalszerző Berry Gordy (1929) olyan fekete férfi és női popelőadókat fedezett fel, mint a Supremes, a Four Tops, Martha Reeves and the Vandellas, Smokey Robinson and the Miracles, a Marvelettes, a Temptations, Stevie Wonder vagy Marvin Gaye. Szakított a slágergyártás korábbi módszereivel, igyekezett mindent a vállalati birodalmán belül megvalósítani. Ugyanaz a tervszerű, futószalag termelés folyt nála, mint a Ford autógyárban. A Hitsville-ben készült kislemezek 75 százaléka (!) toplistás helyezést ért el. Az általa vezetett Tamla /Motown birodalom a hatvanas évek egyik legnagyobb sikersztorija.
A klasszikus zenei pallérozottságú szerző-előadó hosszú és kanyargós pályája során különböző stílusú formációkban (Orfeo, Kolinda, Európa Kiadó, Trance Balance, Balkán Futurist) játszott, Jeles András, Forgács Zsuzsa és a Stúdió K. kísérleti színházaiban szerepelt, miközben 1986 és 1991 között ő volt az Orkesztra Luna lelke. A kilencvenes évektől számos saját projektet jegyzett, legemlékezetesebb munkája mégis az 1993-as Dalok Közép-Nirvániából, mely a nyolcvanas évek underground zenéjének méltó emlékműve. Kamondy Ágnes ma hetven éves.