Diana Krall az ezredforduló óta kétségkívül a földkerekség legkeresettebb női jazzelőadója. Nem csak énekesnőként, zongoristaként is folyamatosan ott csillog az élmezőnyben, ráadásul rendkívül fotogén alkat, közel az ötvenhez is roppant szemrevaló. Mi több, hamarost élőben is elérhető: november 13-án a Budapest Sportarénában teszi tiszteletét.

A kanadai énekes-zongorista a hatvanas évek derekán valódi zenészcsaládba született: apja és anyja egyaránt zongorázott, a nagyi pedig egykoron énekesnőként tündökölt. A vasárnaponkénti familiáris együttzenélések és a szülői lemezgyűjtemény alakítgatta érdeklődését. Négyévesen klasszikus zongoratanulmányokat kezdett, később a nanaimoi iskolai jazzbandben futotta köreit, tizenöt évesen már hetente három estét játszott végig szólóban egy helyi étteremben. Három szemesztert húzott le a jazzvilág köldökének számító bostoni Berklee College of Musicban, de felfedezője, Ray Brown tanácsára inkább Los Angelesbe költözött. Ott sem bírta sokáig, három évre rá továbbmozdult New York-ba, azóta is ott él és készíti albumait. Debütáló CD-je 1993-ban, a legutóbbi (Glad Rag Doll) alig egy hónapja jelent meg, a kettő között tucatnyi, megbízható színvonalú korongot gurított elénk. Rendre milliós példányszámokat produkálva.

Bevallott példaképei Dinah Washington, Roberta Flack, Shirley Horn, Aretha Franklin, Sarah Vaughan és különösképp Carmen McRae. Csupa olyan énekesnő tehát, aki mellesleg zongorázni is tudott. Valamint ott van az abszolút favorit, Nat King Cole, akinek tiszteletére 1996-ban készítette el a nagy áttörést jelentő All For You című albumát. Az 1999-es When I Look In Your Eyes összesen 62 hétig vezette a Billboard jazzlistáját. Mi több, Diana végre megkapta érte a legjobb jazzelőadónak járó, régóta áhított Grammy-t is (azóta nyert még hozzá egyet).

Nagyjából ezzel egyidőben szakított a korábbi munkáit jellemző hagyományos trió felállással és hangzással, ettől fogja albumain egyre több dal kapott karakteres(nek szánt), bár erősen érzelgős nagyzenekari hangszerelést. S nagyjából azóta osztja meg a jazzvilágot kiugró példányszámban fogyó, kellő odafigyeléssel elkészített, mégis felemásként ható albumaival. Melyeken Diana elegáns, nőies, alapvetően visszafogott éneke és zongorajátéka időnként túl sok felesleges szentimentális „körítést”, érzelmi túlhangsúlyozást kapott. Így alapvető értéke halványult gyakorta el: megnyerő bája és intimitása.

2003-ban férjhez ment a veterán brit rocksztárhoz, Elvis Costellohoz, ikreket szült neki, s nem utolsósorban az ő segítségével készítette el azt a lemezt, amely, úgy tűnt, fordulatot hozhat a pályáján. Rajta első (és ezidáig egyetlen) alkalommal tett kísérletet arra, hogy szerzőként is letegye névjegyét, valamint hogy ne csak régi jazzstandardeket játsszon, hanem kurrens popdalokat is. De a The Girl In Te Other Room hiába lett talán legszemélyesebb és legszenvedélyesebb lemeze, a decens díváért, múltba tekintő repertoárért rajongó piac mindezt egyáltalán nem díjazta. S azóta Diana Krall visszazökkent a régies, divatosan crossoveres kerékvágásba.

Az október elején publikált Glad Rag Doll bizonyos szempontból megint kilóg a sorból: rajta Diana a húszas-harmincas évekbe repít vissza minket. Ezúttal apja 78-as fordulatszámú koronggyűjteményéből szemezgetett ki harmincöt szerzeményt, ebből rostálódott ki az a tizenhárom, amely végül az albumra került. Jazz, vaudeville, blues és korabeli popsláger egyaránt keveredett közé, mindez remek muzsikusok (többek között Marc Ribot, Keefus Ciancia, Colin Linden) társaságában előadva. S bár Diana láthatóan ezúttal sincs igazán szinkronban a korával (se zeneileg, se megjelenésben), aki szereti decens, mégis érzéki hangját és pre-bop zongorastílusát, az továbbra sem fog csalódni benne. Miként ahhoz sem kell különösebb jóstehetség, hogy kijelentsük: november 13-i budapesti fellépése az év egyik legjelentősebb magyarországi jazzeseménye lesz.

------------------------------------

Kapcsolódó anyagok:

Díva a zongoránál (Diana Krall) >> - 2012. november

Krall & Barber - Wiesen grimaszok és gesztusok >> - cikk, 2003. július

* * *