A Nagyvárosi farkas – Hatalmi kísérletek a csöves jelenség kezelésére

Hallgatás, kriminalizálás, látványos tömegdemonstrációk, zenekaros oszd-meg-és-uralkodj – a hetvenes évek második felében jellemzően így reagáltak a hatalom képviselői, amikor – miként Cseh Tamás énekelte – „tetőzött az ifjúsági probléma”.

A Beatrice fénykorában - fotó: beatkorszak.blog.hu

Az évtized derekán születő új tizenéves szubkultúráról, a csövesekről kezdetben egyáltalán nem vett tudomást se a hatalom, se a tömegkommunikáció. A köztereken csellengő fiatalok problémáját egyszerűen a rendőrségi ügyek közé sorolták, a Táskarádió című ifjúsági műsorban például Hajdú János „bűnözőarcú fiatalokról” beszélt, miközben a velük kapcsolatos tudósítások is általában a bűnügyi hírek között kaptak helyet.

1976-től viszont a KISZ már egészen másfelől közelítette a problémát: attól kezdve minden évben megszervezte a szolidaritási rockfesztivált. S bár hozzá rendszerkompatibilis ideológiát passzintott („a szolidaritás olyan arc nélküli ismerősséget jelent, amelyben az illető egyén vagy emberek eszméi, magatartástípusai váltják ki az együttérzést”), ezek a rendezvények egyre nagyobb tömegekben vonzották a jellemzően apolitikus, ám a zenére erőteljesen rezdülő fiatalságot. Az 1978-as fesztiválon hivatalosan már 37 ezren gyűltek össze, hogy a külföldi előadók mellett többek között a Piramist és a P.Mobilt is meghallgassák (amúgy az év végi Pop-Meccs Gálán ez lett az Év Koncertje, megelőzve a Boney M. és az Omega Kisstadionban tartott koncertjeit.)

Időközben a Hungaroton is feladta addigi merev elzárkózását, és egyfelől igyekezett a trendet piacosítani, másrészt pedig a színpadok előtt zajló lázadást lehetőség szerint mederbe terelni – a közönséget és a zenekarokat egyaránt megosztva. Első fecskeként 1976 karácsonyán megjelent a Piramis első kislemeze, a Becsület, pár hónapra rá Révészék az Égni kell annak, aki gyújtani akar című dalukkal már a Metronom’77 fesztiválon is indulhattak (nyertek egy különdíjat), s voltaképpen onnantól kezdve teljesen zöld utat kaptak. De úgy is fogalmazhatnánk, hogy ők lettek a szerencsés kiválasztottak, akik az új rocknemzedék hivatalos „szóvivői” lehettek. A hasonlóan sikeres, de nagyságrendekkel problémásabb zenekarokat – mint a P.Mobilt, az 1978-ban startoló Hobo Blues Bandet, és az ugyanekkor újjáalakuló, egyben radikálisan stílust váltó Beatricét – persze továbbra is távol tartották a publikálási lehetőségektől. Miközben – vélhetően ilyen-olyan sugalmazásokra és ígéretekre – jelentős átrendeződött a korabeli rockzenei élvonal.

A Skorpió három zenésze Vikidál Gyulával (ex-P.Mobil) és Németh Alajossal (ex-Mini) Dinamit néven új zenekart alapított, amely előbb ünnepelhette bemutatkozó nagylemezét, mint első születésnapját. A mindössze két évig létező, deklaráltan „őszinte, kemény rockot” játszó formáció pályájára erősen rányomta a bélyegét, hogy sokan „állami rockzenekarként” tartották őket számon (a Mobil-rajongók pedig egyenesen leárulózták Vikidált), és ezen nem segítettek a zenészek akkori nyilatkozatai sem („a fiatalok társadalmi problémáiról akarunk szólni, de úgy, hogy a jót is megénekeljük, nemcsak a rosszat”). A Skorpió magára maradt vezetője, Frenreisz Károly Tátrai Tiborral (ex-Generál) és Papp Tamással (ex-Korál) Új Skorpió néven folytatta tovább. A tovagyűrűző zenészcserék nyomán megalakult a Karthago, később a Pandora’s Box, megújult a Korál és a Mini.

Ezek a zenekarok egyaránt sokat profitálhattak a csöves szubkultúra népszerűségéből, mely nagyjából akkor érte el a csúcspontját, amikor az Ifjúsági Magazin és az Express Utazási Iroda 1980. augusztus 23-án Élő magazin néven szervezett mamutkoncertet a hajógyári szigeten. A később „Fekete Bárányok fesztivál” néven elhíresült demonstráción a három – fanatikus rajongótáborral már igen, de nagylemezzel még nem rendelkező – botránybanda, a Beatrice, a Hobo Blues Band és a P.Mobil minimum húszezer fiatal előtt játszhatta az olyan nemzedéki himnuszait, mint például a Jerikó, a Nagyvárosi farkas, a Motorizált nemzedék, a Ki vagyok én, az Örökmozgó, az Utolsó cigaretta vagy a Rocktóber. (Plusz ezen az eseményen debütált – Nagy Feró vendégeként – az alig pár hónapja létező Bizottság.)

Ezt követően azonban ahelyett, hogy az erők egyesültek volna, inkább szétváltak az utak: a teljesen perifériára szorított Beatrice egy évre rá feloszlott, nagyjából akkor, amikor Hobóék lehetetlen körülmények között vehették fel debütáló albumukat (a Középeurópai Hobo Blues LP így is aranylemez lett), míg az időközben átalakult, mind közül messze a legrégebb óta küzdő P.Mobil csak 1981 őszére jutott el a bemutatkozó korongig. Nem sokra rá pedig az egész csöves-jelenség és vele az „őszinte kőkemény rock” lejtmenetbe került, merthogy az újabb rockgenerációkat már egyre inkább a punk és nyomában érkező újhullám vonzotta.

A weboldal megjelenítésével és működésével kapcsolatos kérdéseivel, problémáival forduljon az oldalakat karbantartó webmester-hez.
 shs webdesign www.erelversoft.hu custoMMade by eReLverSoft 2016
 
Ez a weboldal kizárólag a technikai működéshez használ cookie-t, a jobb felhasználói élmény érdekében. Honlapunk használatával Ön elfogadja, hogy cookie-t helyezhessünk el az Ön által éppen használt digitális eszközén.
Elfogadom Nem fogadom el