Schuster Lóránt (jobbra) és Sebők János az 1980-as Fekete Bárányok fesztiválon (fotó: Urbán Tamás / Fortepan)

A hetvenes években indult, sokszor nagymértékben átalakult, ma is aktív hard rock sikercsapat, a P.Mobil mindenese, lelke, motorja, vezetője, kiadója, rocktörténeti örökségének első számú ápolója, Schuster Lóránt ma ünnepli 75. születésnapját. Isten éltesse!

Ma már rocktörténelem: 1978. október 26-án a Láng Művelődési Házban a P. Mobil és az Apostol együttes tartott közös koncertet. Hogy ez az eszelős párosítás kinek a fejéből pattant ki, ma már mindegy, az eseményt azonban szerencsére hangszalagon is rögzítették. Az Apostol bulija a mából hallgatva sem igazán érdekes, a P.Mobilé viszont annál inkább: ezen a koncerten a zenekar klasszikus, nagylemezen sosem hallható felállása muzsikál: Bencsik Sándor (gitár), Cserháti István (billentyű), Kékesi László (basszus), Maleczky István (dob) és Vikidál Gyula (ének). No és a showman Schuster Lóránt.

Aztán az 1970-es évekbeli zajos sikercsapatok közül 1981-ben a P.Mobil is albummal jelentkezhetett (Mobilizmo), a következő években még két nagylemeznyi anyagot (Heavy Medal, 1983, Honfoglalás, 1984) publikálhatott, aztán 1985. december 28-án, úgy tűnt, Kaposvárott az „örökmozgó” végleg leállt. Schuster ettől kezdve inkább a színpadtechnikai üzletágra koncentrált. Aztán 1992 őszén az azóta elhalt Rockszövetség egyik buliján, majd egy évre rá egy zárkörű segélykoncerten ismét játszott a P.Mobil, az igazi visszatérésnek pedig 1994. június 11-én a Fradi pályán 12 ezer ember lehetett szem- és fültanúja. Ősszel a boltokba került az új anyag (Ez az élet, Babolcsai néni!), majd az elkövetkező években Schuster sorra jelentette meg a zenekar addig kiadatlan demó- és koncertfelvételeit.

Miként 1999-ben a Népszabadságban nyilatkozta: „Ez a zenekar, a neve is mutatja, perpetum mobile, azaz örökmozgó. Az élet úgy hozta, hogy ebben a formációban valóban számtalan muzsikus megfordult. Volt, akit elvittek katonának, volt, akit a felesége nem engedett tovább játszani, volt, aki meghalt, volt, akit kirúgtunk és volt olyan is, aki egyszerűen faképnél hagyott. De az élet ettől nem áll meg. Ezért is áll távol tőlem a nosztalgia. Ezeket a régi kiadványokat is inkább hiánypótlásnak mondanám.”

Az ezen a néven tavaly fennállása ötvenedik születésnapját teltházas Aréna-koncerttel ünneplő P.Mobil ma is aktív (idei terveikről lásd: Gyorsulóban az ötvenöt éves örökmozgó – Kettős születésnapot ünnepel idén a P.Mobil), Schuster Lóránt pedig időközben korunk egyik legmegosztóbb rock and roll figurájává lépett elő. Elsősorban sokszor nyers és szélsőséges politikai megnyilvánulásaival kavar maga körül médiaszelet, de amúgy is előszeretettel hangoztatja bármivel kapcsolatban a maga sommás véleményét.

Emlékeit eddig két kocsmai beszélgetős kötetben (Kaptafa, 2015, Csiriz, 2019) tette közzé, de már készül az újabb mű, a Faszög. Miként az említett blogbejegyzésben megfogalmazta: „A Kaptafában a saját történetemet meséltem el, ami persze egy idő után összekapcsolódott a Gesaroléval és P.Mobiléval, a Csirizben a hazai zeneipar helyzetét boncolgattam úgynevezett »kocsmai beszélgetések« keretében, a harmadik könyvem pedig a zenészek társadalmi helyzetéről, a szórakoztatóipar politikához való viszonyáról szól majd, illetve »politikusi tündöklésem és bukásom« érdekesebb epizódjait, a MIÉP fővárosi képviselőjeként szerzett tapasztalataimat és Csurka Istvánhoz fűződő emlékeimet szeretném megosztani benne az olvasókkal."