A Live Aid kétségkívül vízválasztó a populáris zene történetében: az afrikai (etióp) éhezők megsegítésére 1985. július 13-án két fő helyszínen, a londoni Wembleyben és a philadelphiai JFK stadionban megrendezett megakoncerten a pop- és rockvilág akkori krémjének produkcióit – az élő tévéközvetítések jóvoltából – a világ 160 országában összesen 1,5 milliárd néző követhette figyelemmel. A nyolcvanas évek Woodstockjaként is emlegetett jótékonysági eseményen emelkedett végérvényesen a globális szupersztárok sorába Madonna vagy a U2, még többet emelt a Queen és Phil Collins ázsióján, miközben itt erősítették meg státuszukat az akkoriban a negyvenes éveik elejét taposó „nagy öregek”, Paul McCartney, Eric Clapton, Bob Dylan és Mick Jagger.

Do They Know It's Christmas?

A megakoncert előzményei egy riportfilm: a BBC 1984. október 23-án sugározta Michael Buerk megrendítő helyzetjelentését az etiópiai éhező gyerekekről. Anyagát – amely arról is beszámolt, hogy Afrikában 160 millió embert fenyeget az éhínség, és az előző évben 1,2 millióan haltak éhen – a következő napokban 425 televíziós csatorna vette át, így százmilliók látták a humanitárius katasztrófát. Köztük volt Midge Ure, az Ultravox tagja is, akit annyira megrendítettek a látottak, hogy felhívta Bob Geldofot, a Boomtown Rats énekesét, hogy indítsanak segélyakciót az éhezők javára. Geldof pedig sorra hívogatta az ismerőseit, és mindenki vállalta a közreműködést, közben pedig Ure-ral írtak egy dalt (Do They Know It’s Christmas?), hogy annak bevételéből finanszírozzák az afrikai éhezőknek szánt élelmiszer szállítmányokat. Mindezt Geldof a BBC Radio 1 adásában jelentette be nyilvánosan, és hamarosan látványos társadalmi összefogás bontakozott ki a pop- és rockzenészek körében.

A felkért sztárok 1984. november 24-én egy londoni stúdióban Trevor Horn producer irányításával elkészítették a Do They Know It’s Christmas? felvételét, amely december 3-án jelent meg, és az erős médiatámogatásnak (is) köszönhetően azonnal a brit lista élén nyitott, két héttel később pedig már az amerikai sikerlistát is vezette. Nagy-Britanniában 3 millió, világszerte 50 millió példányt adtak el belőle, összesen nyolcmillió font bevételt hozott, amit az erre a célra létrehozott alapítvány kezelt, s több élelmiszer-szállítmányt indítottak útnak Afrikába. Geldof eközben a We Are The World segélydalt elkészítő amerikaiakat is rávette, hogy csatlakozzanak egy közös óriás rendezvényhez, s hogy – a kislemezek után – egy műholdakkal közvetített koncerteken is próbálják meg adakozásra bírni a nézőket.

Band Aid – Do They Know It's Christmas? (1984)

A Do They Know It’s Christmas? fontosabb közreműködői, alfabetikus sorrendben: Robert „Kool” Bell (Kool and the Gang), Simon Le Bon (Duran Duran), Bono (U2), Boy George, David Bowie, Phil Collins (Genesis), Sarah Dallin (Bananarama), Siobhan Fahey (Bananarama), Bob Geldof, Holly Johnson (Frankie Goes To Hollywood), Gary Kemp (Spandau Ballet), Paul McCartney, George Michael (Wham!), Steve Norman (Spandau Ballet), Rick Parfitt (Status Quo), Nick Rhodes (Duran Duran), Francis Rossi (Status Quo), Sting (Police), James Taylor (Kool and the Gang), John Taylor (Duran Duran), Roger Taylor (Duran Duran), Midge Ure (Ultravox), Martyn Ware (Heaven 17), Paul Weller (Style Council), Keren Woodward (Bananarama) és Paul Young.

USA For Africa

Az Egyesült Államokban Bob Geldof és Midge Ure szerepét Harry Belafonte töltötte be, aki eredetileg fekete zenészek közreműködésével akart nagyszabású koncertet rendezni az afrikai éhezők megsegítésére. Ken Kragen, a United Support Of Artists For Africa szervezet elnöke viszont úgy vélte, hogy egy, az egész amerikai zenész társadalmat mozgósító vállalkozásra lenne szükség, ezért felhívta barátját, Lionel Richie-t, akinek felesége továbbadta az ötletet Stevie Wonder feleségének, s az asszonyok elkezdték a szervezkedést.

Producernek Quincy Jonest kérték fel, a dal megírására pedig Michael Jackson és Lionel Richie vállalkozott. Elkészítették az instrumentális alapot, a demot kazettán elküldték a felkérteknek, Jones pedig kísérőlevelében arra kérte a kollégákat, hogy az ügy érdekében az egójukat adják le a bejáratnál. A felvételt az American Music Awards díjátadó ünnepségre időzítették (ekkor szinte minden sztár jelen van Los Angelesben), így 1985. január 28-án a hollywoodi A&M stúdióban a We Are The World című dalt többek között az alábbi amerikai sztárok énekelték lemezre (alfabetikus sorrendben haladva): Ray Charles, Bob Dylan, Michael Jackson, Al Jarreau, Billy Joel, Cyndi Lauper, Willie Nelson, Lionel Richie, Kenny Rogers, Diana Ross, Paul Simon, Bruce Springsteen, Tina Turner, Dionne Warwick és Stevie Wonder.

USA For Africa – We Are The World (1985)

A CBS által megjelentetett dalt április 5-én egyszerre ötezer rádióállomás mutatta be, a következő héten pedig már a We Are The World vezette a sikerlistát. A kislemezből 7,5 milliót adtak el az Egyesült Államokban, s több mint három millió elkelt a USA For Africa: We Are The World albumból is, melyen Prince, Bruce Springsteen, Tina Turner és mások dalai szerepeltek. A befolyt összegből a rendezvény szervezői közel 284 millió dollárt utaltak át a segélyszervezet javára.

A Live Aid koncertek

A kiadványokhoz kapcsolódó jótékonysági koncertet, a Live Aid-et 1985. július 13-án a londoni Wembleyben és a philadelphiai JFK stadionban tartották, ahol 72, illetve 90 ezer néző lehetett a helyszínen szemtanúja a poptörténelem egyik legnagyobb tömegrendezvényének, melynek eseményeit – az élő tévéközvetítések jóvoltából – a világ 160 országában összesen 1,5 milliárd néző követhette figyelemmel.

U2 – Bad (Live Aid 1985)

A londoni koncert délben – Lady Di és Károly herceg jelenlétében – a Status Quo Rockin’ All Over The World című dalával kezdődött, és este tízkor ért véget, míg Philadelphiában Bernard Watson helyi idő szerint két órával később (13:50) lépett elsőként színpadra, és a koncertfolyam este 11 óráig tartott. A két színpadon tizenhat órán keresztül az akkori zenei világ legnagyobb sztárjai léptek fel (lásd külön). Londonban a szereplők közös éneklésével a Do They Know, It’s Christmas?-szel, Philadelphiában a We Are The World-del zárták a show-t.

Phil Collins – Against All Odds (Live Aid 1985)

A Live Aid bővelkedett különleges eseményekben, de ezek közül is kiemelkedett Phil Collins teljesítménye. A dobos-énekes előbb a Wembleyben lépett fel, majd egy Concorde-dal átrepült New Yorkba, onnan egy helikopterrel Philadelphiába és az este folyamán több alkalommal is színpadra lépett. (Eredetileg a kettős fellépésre a mindkét országban népszerű Duran Durant kérték fel, de ők nem vállalták a kalandot.)

„Ez a ti Woodstockotok, ami már nagyon esedékes volt!” – ezekkel a szavakkal nyitotta meg Joan Baez a philadelphiai koncertet, ahol egy másik amerikai legenda, Bob Dylan is fellépett, akit két Rolling Stones-tag, Keith Richards és Ronnie Wood kísért. További szenzációt jelentett, hogy az alkalomra néhány szám erejéig újra hallható Led Zeppelin mellett a Crosby, Stills, Nash & Young, valamint a Black Sabbath is eredeti felállásban játszott az eseményen.

Led Zeppelin - Rock and Roll / Whole Lotta Love / Stairway to Heaven (Live Aid, 1985, Full Show)

A londoni koncert ideje alatt kevesebb váratlan esemény történt. Itt a nagy ászok elől a Queen lopta el a show-t, amelynek koncertje a legnagyobb hatást gyakorolta a közönségre. Nagy feltűnést keltett a Bono vezette U2 és Madonna fellépése is, akik ezen az eseményen váltak globális szupersztárokká. A londoni koncert végén Pete Townsend, a Who gitárosa és az utolsónak fellépő Paul McCartney a vállára emelte Geldofot, s ez a kép bejárta a világot, jelképezve, hogy az összefogás mekkora erőre képes, ha az ügyet a legnagyobbak is szolgálják.

Queen – Bohemian Rhapsody (Live Aid 1985)

A koncertek ideje alatt 200 telefonvonalon lehetett felajánlásokat tenni. Hét órával a koncertkezdet után még csak 1,2 millió font gyűlt össze, ezért Bob Geldof élő adásban valósággal könyörgött a nézőknek. Érzelmi kitörése után a mutatók felpörögtek, a szervezők a továbbiakban másodpercenként 300 font adományt könyvelhettek el. A legnagyobb összeg (1 millió forint) Dubajból érkezett. Másnap bejelentették, hogy az adományok összege túllépte a 40 millió fontot. A pénz felét élelmiszerre, a másik felét gyógyszerekre és létfontosságú beruházásokra költötték.

A megakoncert utóélete

Bob Geldof azt ígérte a sztároknak, hogy a koncert egyszeri és megismételhetetlen esemény lesz. Ezért arról külön nem készült hang- és képfelvétel. Viszont mind az ABC, mind az MTV, mind a BBC felvételei hiányosan, de fennmaradtak, így a 16 órás mamutkoncertből végül 10 órányit sikerült összegyűjteni, amikor 2004. november 8-án – a sok kalózkiadást ellensúlyozandó – megjelent a hivatalos, négylemezes Live Aid DVD.

Madonna – Holiday (Live Aid 1985)

1986-ban Bob Geldof a koncert és az azt követő segélyprogram megszervezéséért II. Erzsébet királynőtől „Tiszteletbeli lovag” címet kapott. (Azért csak tiszteletbeli címet, mert az énekes ír és nem angol származású.) A történetet később önéletrajzában (Is That It?, 1988) is megírta, miközben többször járt a fekete kontinensen, s számos BBC-dokumentumfilmet forgatott az afrikaiak helyzetéről.

1989-ben a jótékonysági akciót új zenészek (többek között Jason Donovan, Kylie Minogue, Chris Rea, Cliff Richard, Jimmy Somerville, Lisa Stansfield, Bros) közreműködésével megismételték, az alkalmi Band Aid II formáció – a Stock Aitken Waterman producertrió felügyelete mellett – újra felénekelte a Do They Know It's Christmas?-t, a kislemez három hétig vezette a brit slágerlistát, de jelentősége meg sem közelítette elődjéét. Akárcsak az azóta további két alkalommal – Band Aid 20 (2004) és Band Aid 30 (2014) néven – szintén neves popsztárok bevonásával megrendezett hasonló akcióké sem.

A Live Aid huszadik évfordulójára pedig 2005. július 2. és 6. között Bob Geldof ismét nagyszabású jótékonysági koncert-sorozatot szervezett a G8 országaiban és Dél-Afrikában. A Live8-re keresztelt zenészdemonstráció-szériát július 2-án a londoni Hyde Parkban indították, ahol a legnagyobb szenzációt a klasszikus felállásában – tehát Roger Watersszel – játszó Pink Floyd adta, de fellépett rajta Paul McCartney, Madonna, Sting, Robbie Williams és a U2 is.

David Bowie & Mick Jagger – Dancing In The Street (1985)