Az elmúlt hetven év kultúrtörténetének meghatározó alakja, Szörényi Levente alkotótársaként a magyar nyelvű beatzene megteremtője. Az Illés és a Fonográf tagjaként, majd szerző-előadóként a nagy generáció tagjai közül ő tett a legtöbbet azért, hogy a populáris zene nálunk is elismert része legyen a kulturális örökségnek. Bródy János 80 éves.

Az emberi kommunikáció egyik alapvető formája a dal, vallja Bródy János. Olyan sűrített „információcsomag”, amely mint kifejezési forma vélhetően örök, és a mai napig roppant hatásos közlési eszköz. Ha a szerző valamit jól és pontosan megfogalmaz egy dalban, az mélyen megragad az emberek lelkében. Egy-egy jól sikerült énekelt ritmusos szöveg segítségével könnyebb felidézni az adott kort, mint több kötetnyi kultúrtörténeti leírásból.

„A három-öt perces eseményeknek különös varázsa van az életünkben – mesélte 2008 augusztusában a Népszabadságban. – Legyen az egy gondolatsor, egy gyors szerelmi aktus vagy egy dal. A művészetek egyik legfontosabb feladata amúgy a kezdetek óta az információközlés, s ennek az egyik legelső formája a dal. Talán azért is, mert az énekelt ritmusos szövegben a dallam és a szavak erősen kötik egymást, és ezáltal mélyen rögzülnek az emberi lélekben. Ezért is válhattak annyira fontos kommunikációs eszközzé azokban az időkben, amikor az információk rögzítésének más formája még nem létezett. A könyvnyomtatás elterjedésével persze veszített erejéből és hatásából, hisz attól kezdve az írásbeliség lett a tájékozódás alapja. De a gyakran írni-olvasni nem tudó szélesebb tömegek számára továbbra is a dal maradt az egyik legfontosabb, legmélyebben rögzülő közlési forma. Ez adja a dal hihetetlen erejét a mai napig.”

Illés együttes – A szó veszélyes fegyver (1972)

Tizennyolc évesen, 1964-ben lett az Illés együttes tagja, melyben egyrészt 1965 nyarán a nógrádverőcei táborban Szörényi Leventével megírták az első magyar nyelvű beatdalokat (megteremtetve ezzel a magyar nyelvű beatzenét), másrészt hozzá kötődik nemzedéke, a beatgeneráció legismertebb közérzeti szerzeményei (Az utcán, Ne gondold, Miért hagytuk, hogy így legyen?). A hetvenes évek elején az Illés és Koncz Zsuzsa albumain kitágította szövegírói univerzumát, és sajátos szimbólumrendszert alkalmazva egyre erőteljesebb társadalomkritikai hangot fogalmazott meg. Ebben az időben született a Virágének, a Szemétdomb, A szó veszélyes fegyver vagy a Koncz Zsuzsa által is énekelt Jelbeszéd, illetve az emblematikus, magyar népzenei dallamra íródott Ha én rózsa volnék. Aztán 1973 júniusában a Miskolci (Diósgyőri) popfesztiválon a színpadról elhangzott szövegelése miatt államellenes izgatás gyanújának vádjával rendőrségi eljárás indult ellene. S míg zenekari társai rendszeresen koncerteztek, ő hónapokig nem hagyhatta el a lakhelyét.

Koncz Zsuzsa – Ha én rózsa volnék (Live, 1986)

Szövegeit a Magyar Hanglemezgyártó Vállalatnál a korábbinál is jobban cenzúrázták, úgyhogy Bródy kritikusi énje a hetvenes évek második felében lényegében „elhallgatott”.

A Fonográfon kívüli, önálló) dalait 1978 után a Várszínházban és az Egyetemi Színpadon adta elő, első szólóalbuma 1980-ban Hungarian blues címmel jelent meg. Ezen a szerző-előadó saját életérzéseit, filléres emlékeit, valamint a mindennapokban tapasztalt konfliktusokat énekelte meg, ironikus felhangokkal, sokat sejtető, áttételes megfogalmazásokkal. Bródy mindig is a mikrorealista, szarkasztikus hangvételű dalokban (Mama kérlek, Filléres emlékeim, Légy hű magadhoz, Maszkabál, Földvár felé félúton) érezte jól magát, eszköztelen előadásmódjával, dalainak gondolatiságával hatott a leginkább.

Bródy János – Földvár felé félúton (Live, 1994)

Életművében jelentős helyet foglalnak el a színpadi művek. Mindenekelőtt az 1983 augusztusában a Városligeti Szánkódombon bemutatott István, a király (a helyszínt azóta hivatalosan is Királydombnak nevezik). A Boldizsár Miklós drámáján alapuló, a zeneszerző Szörényi Leventével közös mű az első magyar rockopera, mely nemcsak felvonultatta a korszak lázadó rockekeit (például Nagy Ferót, Deák Bill Gyulát és Schuster Lórántot), de értelmezése szükségképpen plurális volt – ki-ki a maga érzelmei, elképzelései, bűnei és vágyai szerint közelített hozzá. Így vált a darab az idők folyamán politikai értelemben is önjáróvá: mindenki azt gondolt, azt vetített bele, amit akart (illetve amit nem szégyellt).

István a király – Elkésett a békevágy (1983)

Bródy életművében tehát kiemelten fontos az István, a király, de Szörényi Leventével, Müller Péter Sziámival és Tolcsvay Lászlóval számos maradandó értékű művet hozott létre (Kőműves Kelemen, 1982, Doktor Herz, 1988, Fehér Anna, 1988, A kiátkozott, 1997, Will Shakespeare, vagy amit akartok, 1997, Veled Uram!, 2000, Volt egyszer egy csapat, 2005). Koncz Zsuzsa és Halász Judit mellett pedig többek között Tolcsvay Lászlónak, Nagy Ferónak, Zoránnak és Komár Lászlónak is írt dalokat.

Bródy János – Filléres emlékeim (Live, 2022)

És hát – álruhában – az Illés/Fonográf nagy konkurenciának, az Omega együttesnek. Évtizedeken keresztül titokban tartották, hogy a hetvenes évek végén megjelent, több százezer példányban értékesített Omega-albumok (Csillagok útján, Gammapolis) szövegeit (Várszegi Gábor nevében) nagyrészt ő szerezte. Akkoriban ezt nem lehetett felvállalni – ahogy Bródy fogalmazott: „nagy zűrzavart okozott volna” –, de a kétezres évek végétől az érintettek több alkalommal is beszéltek róla nyilvánosan. Még ha mindez a hivatalos adatokon már nem is változtatott: a Léna, az Égi Vándor, a Csillagok útján, a Nyári éjek asszonya vagy az Ezüst eső szövege után változatlanul Várszegi Gábor kapja a jogdíjat.

Omega: Nyári éjek asszonya (1979)

Munkássága elismeréseként 1996-ban Liszt-díjat és Huszka Jenő-díjat, 2000-ben – az Illés együttes tagjaként – Kossuth-díjat, 2006-ban pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztet kapott. Vámos Miklós (Ha én Bródy volnék), illetve Gréczy Zsolt és Retkes Attila írt róla könyvet (Bródy). A 76. születésnapjára 2022-ben megjelent A földön járj – A magyar underground tisztelgése Bródy János születésnapjára című nagylemezen tizenhét előadó értelmezte át a klasszikus Bródy-dalokat. Ugyanebben az évben Vallomások címmel portréfilm készült Bródy Jánosról, mely ötven év dalokba foglalt krónikájának tekinthető.

Bródy János: Tűz van, babám! (2020)

A nyolcvanadik születésnapja alkalmából április 11-én, a Papp László Budapest Sportarénában ad koncertet (állítólag az utolsót), miközben április 2-án a Magyar Zene Háza Popkulturális klubkönyvtárában – eredeti koncertplakátjaiból, szövegkönyveiből, lemezborítóiból és személyes relikviáiból – pop up kiállítás nyílt meg.