Robbant a tócsa, fröcskölt a víz szerteszét Farkas Batyu Zoltán lába alatt, ahogy ropta fenn a színpadon. A Muzsikás együttes tagjai félig átázva is húzták a talp alá valót, a hirtelen jött záportól szétreppent tömeg pedig lassan kezdett visszaszivárogni a várudvarra, és hajnalig nem is nagyon távozott onnan. Másnap, vasárnap délután a diósgyőri várban a versenyprogramot rekesztette be az égi áldás, a fellépők - jobb híján - órákig az eget kémlelhették. Bródy János éppen megrendelte kedvenc kacsasültjét, amikor hét óra körül jött a hír a meteorológiai intézetből: az eső fél órán belül eláll. Bródy megkérte a pincért, tartsák a sültet melegen, felment a színpadra, és az első dalok alatt hirtelen összesereglett a tömeg. A program így legalább két órás csúszással indult, mégsem bánta senki, a közönség nagy része még éjjel háromkor is vadul mulatott a Rece-fice együttes által rögtönzött táncházban.

Fotó: Dobos Klára

Az idei Kaláka fesztivál a huszadik volt a sorban, 1980 nyarán helyi kezdeményezésként indult, mára Magyarország egyik legjelentősebb folkfesztiválja lett. Kezdetben a népzene, illetve annak tágabban értelmezett hazai köre, Szörényi Levente, Bródy János, Cseh Tamás, Muzsikás, Téka, Vujicsics és a Kaláka jelentette a fő pilléreket. Az erdélyi Táltos együttes néhány évvel későbbi meghívásával vált nemzetközivé a találkozó, ettől kezdve Gryllus Dánielék sorra hívták azokat az előadókat, akikkel más fesztiválokon barátkoztak össze. Ahogy terjedt a fesztivál híre, úgy jöttek az ajánlatok, beindult a természetes tér- és időbeli növekedés. Lett táncház, előbb csak szombaton, aztán vasárnap is, lett gyerekműsor és verseny, idén pedig filmvetítés is.

Különösen a versenyprogram kedves Gryllus Dánielnek, mint mondja, ez egyben a műfaj utánpótlása, tágítja a horizontot, hisz ő sem ismerhet mindenkit a hazai folkszíntéren. A beküldött kazetták alapján szakértők döntenek a meghívásról, majd a helyszínen egy háromtagú zsűri arról, hogy adott évben ki bizonyult a legjobbnak. A versenyprogram igen népszerű, évente harminc-negyven együttes nevez rá. A győztest pedig meghívják játszani a Kaláka-klubba, a budapesti Kaláka folkfesztiválra, illetve a következő diósgyőri alkalomra.

- Az idén a korábban megszokottnál nagyobb volt az énekelt verseket játszó zenekarok aránya - értékelt esőszünetben Halmos Béla, a műfaj nagy öregje, a zsűri évek óta oszlopos tagja. - Mindez feltehetően annak köszönhető, hogy a népzene helyzete az elmúlt években eléggé megerősödött, és ma már máshol is számtalan lehetőség kínálkozik a megmérettetésre. A népzenei előadók között ugyanakkor erőteljesen csökkent a hangszeres együttesek száma. A korábbi versenyeken gyakran felbukkanó, folkrockot játszó, illetve erősítést használó zenekarok az idén szintén elmaradtak. A színvonalra most sem lehetett panasz, csak ismételni tudom magam: ha húsz évvel ezelőtt egy-egy ilyen produkciót hallottunk volna, oda lettünk volna a gyönyörűségtől, ma már el is vagyunk kényeztetve.

A főprogram összeállításakor a szervezők próbálnak többféle szempont szerint mérlegelni, figyelni a magyarok és külföldiek, az autentikus és feldolgozott népzene, illetve a különböző hangerejű és nemzetiségű zenekarok arányára. Csak néhány név az idei kínálatból, alfabetikus sorrendben: Misa Baranov (Ukrajna), Inchtabokatables (Németország) Kárpátia, Kosbor, Laokoón Csoport, Maneszes Márton és zenekara (Magyarszovát, Románia), Muzsikás, Mynta (Svédország-India), Channe Nussbaum & Spielniks (Dánia), Rece-Fice, Romani Rota, Sárközy Gergely.

Öt-hatezer között volt idén a regisztrált látogatók száma, a korábbi évek gyakorlatának megfelelően a szervezők tudatosan alacsonyan tartották a jegyárakat (napijegy nyolcszáz forint), tudták, a vendégek többsége középiskolás diák, egyetemista és fiatal értelmiségi. A mintegy tízmilliós költségvetést alapvetően a különböző pályázatokon nyert támogatásokból fedezték, elsősorban az Országos Idegenforgalmi Hivatalnak és a Nemzeti Kulturális Alapprogramnak köszönhető az idei gazdag program.

A fesztivál helyszíne Magyarország egyik legrégibb és legszebb történelmi műemléke, a hétszáz évvel ezelőtt épült diósgyőri vár. A műemlékvédelmi hivatallal gyakorlatilag a kezdetek óta akadnak a szervezőknek nézeteltéréseik, a probléma évről évre újratermelődik, aztán végül megoldódik, és minden megy tovább.

- A vár sokáig gazdátlan volt, a műemléki felügyelőség, a városi múzeum, a helyi önkormányzat, a kincstári vagyonkezelő folyamatosan beleszólt az életünkbe, de olyan feltételeket egyikük sem állított, hogy ne lehetett volna magát a produkciót létrehozni - magyarázza Fogarasi Lajos főszervező. - Mindannyian tudják, érzik, hogy ez a térség legrangosabb nyári kulturális eseménye, ezért eléggé segítőkészek, miközben a velük szemben mások által támasztott elvárásoknak is igyekeznek megfelelni.

Fogarasi szerint különösen a várudvari színpadot lenne jó befedni, a gyakori esőzések miatt ugyanis előfordul(hat)nak rövidzárlatok. Régóta szü van arról, hogy lesz esőhelyszín, a pár száz méterre található Ady Endre Művelődési Ház ideális is lenne e célra, de valahogy minden és mindenki a várhoz kötődik.

Az eső az elmúlt években egyébként is hozzátartozik a fesztiválhoz. A várárokban a hétvégén végig sárban cuppogtunk, a várudvaron pedig, ha jött egy zápor, gyakorlatilag mindenki elázott - a víz elől ugyanis nincs hová menekülni. A legközelebbi fedett helyet két perces futás árán lehetett elérni, feltéve, ha az összetorlódott tömeg nem akadályozott meg ebben.

A gyakori ronggyá ázásnak ezen kívül megvan a maga szolid bája. Benne rejlik ugyanis a folytonos újrakezdés lehetősége. Ha egy jó hangulatú koncertet félbeszakít az eső, majd ugyanaz a zene ismét megszólal, az nagyon felemelő tud lenni. És az átmeneti káosz után előbb-utóbb minden a helyére kerül.

A programok egyébként sem kötöttek, a zenekarok gyakorta többet játszanak, mint ami a megállapodásban szerepel. A várban sarkokat, zugokat, sőt színpadot találnak maguknak, és ha kedvük van, beállnak muzsikálni. Egy pénteken jött roma zenekar például még vasárnap is ott játszott, az elvileg szombaton fellépő dán Channe Nussbaum & Spielniks egy nappal korábban szintén lehúztak egy hosszú menetet a várárokban, a kisszínpadon.

A fesztivál eseményei a jövő médiumában, az interneten egyaránt követhetőek voltak. Több mint ezren éltek ezzel a lehetőséggel, a koncertekről pedig a közeljövőben videó- és audiórészleteket tesznek fel a Kaláka Alapítvány honlapjára (http://biomusic.mentha.hu), így, aki a hétvégén lemaradta a programokról, az események digitalizált összefoglalóját hamarosan szorgalmasan töltögetheti onnan.

---------------------

Kapcsolódó anyagok:

Kaláka: Kaláka >> - 303 magyar lemez, 2008

Gryllus Dániel: Kimuzsikálni a versből a dallamot >> - interjú, 2009. március

A ronggyá ázás szolid bája (20 éves a Kaláka Folkfesztivál) >> - cikk, 1999. július

Gryllus Dániel - Századvégi vándormuzsikusok >> - interjú, 1999. november

Kétezerötszáz folkzarándok (Kaláka Folkfesztivál) >> - cikk, 1992. július