Half dream, azaz Félálom - ez a neve annak a pekingi klubnak, ahol a Mediawave tízfős kulturális különítménye kéthetes ázsiai turnéja végén fellépett. De nemcsak az utolsó este, maga az út is félálomban zajlott, gyakorta a képzelet és a valóság határán. Almatiban, Ürümcsiben, Lhászában és Pekingben ilyen magyar jellegű műsorral másképp fellépni nem is lehet. A tíz magyar ott élő művészbarátaik ösztönzésére indult útnak, az ő hathatós segítségükkel jutott oda el, próbálta meg gyakorta igen mostoha körülmények között megmutatni a hat éve Győrött működő "fényíró fesztivál" szellemiségét.
A Mediawave ma Közép-Európa egyik legjelentősebb és egyben legsajátosabb karakterű kulturális eseménye. Igazi összművészeti fesztivál, a filmek dominanciája mellett a programokban rendszeresen szerepelnek kísérleti koncertek, színházi produkciók, képzőművészeti és fotókiállítások, valamint előadások a világ szinte minden részéről. A szervezők elmondása szerint a kezdetektől tudatosan keresik a művészeti kapcsolatokat Ázsia kevésbé ismert régióival, bemutatva a nemzetközi közönségnek ezen elzárt területek kultúráját, segítve a közeledést, a kapcsolatteremtést, egymás jobb megismerését. Hartyándi Jenőék ennek szellemében járták most végig az említett városokat, s várják továbbra is Győrbe az ottani hasonló gondolkodású művészeket.
E turné, különösen ebben a régióban persze gyakorta tartogat kellemetlen meglepetéseket, a kazah-kínai határon például hét órát töltöttek a senki földjén, mire végül beengedték őket Kínába. Lhászában a magukkal vitt fotókiállítások egyikét szedették le a helyi illetékesek, vélhetően azért, mert az egyik képen egy tibeti kisfiú nézett szembe velük. Arrafelé egyébként is gondosan őrizték lépteiket, afféle hivatalos kulturális delegációként kezelték őket, egyedül a három pekingi fellépés alatt mozoghattak igazán szabadon. A már említett Half Dream bárban három veretes estet adtak, pörgettek és magukkal ragadtak, a közönség nem is eresztette el őket egykönnyen. Ráadásként Dresch Mihályék a meglehetősen fiatal kínai jazzélet egyik központjában, a piroslámpás masszázsszalonokkal körbevett Keep in Touch klubban beszálltak a helyi muzsikusok közé örömzenélni, a jazzfesztivál vendégeként Pekingben tartózkodó ausztrál avantgárd hegedűs, Jon Rose is elégedetten dörzsölte az állát a pultnak támaszkodva.
Bár a Mediawave fesztivál gerincét Győrben évről évre a filmekadják, a nyertes alkotások közül a turné során egyedül Pekingben lehetett szemezgetni, korábban sem a technikai feltételek, sem a hatósági engedélyek nem voltak meg. A produkció súlypontja így a zenei események felé tolódott el: Dresch Mihály, Kerényi Róbert és Sára Ferenc különböző magyar tájegységek népzenéjéből és néptáncaiból adott ízelítőt, s az első pekingi esten a nagyobbrészt helyi közönség is beszállt a késő éjjeli rögtönzött táncházba. A Dresch Quartet pedig ismét kellő erővel és energiával mutatta meg, hogyan lehet és kell népzenei indíttatású, karakteresen magyar jazzt játszani. Azon igazán már meg sem lepődtünk, hogy az omladozó kínai nagy fal tövében, egy parasztcsalád udvarán ujgur muzsikusokkal hátborzongató népzenei örömzenélésbe kezdtek, gyakorta önmagukat is meglepve.
A Boka Gábor vezette Lopótök Társulat - a zenészek bevonásával - hamisítatlan vásári komédiázást tartott, egyik Pekingben dolgozó hazánkfia beugrott tolmácsolni, így a tipikus magyar népi alakok, Szemérmetes Erzsók, Harangláb és a többiek kabaréjelenetein a publikum nagyokat visított. Ezen kívül a társulat tagjai által főzött magyar ételek - pörkölt, gulyás, halászlé -, valamint két fotókiállítás - Kása Béla: Cigánymuzsikusok, Kassay Róbert: Mediawave hangulatképek - próbálta meg teljessé tenni az élményt az érdeklődő kínaiak számára.
A kéthetes ázsiai Mediawave-turné tehát a körülményekhez képest nyugodtan lezajlott. Legfőbb erénye, hogy egyike lehetett az első komoly külföldi kulturális megmutatkozásoknak Kína több területén (különösen Tibetben). A fővárosban a művészeti nyitás már évekkel korábban megkezdődött, a jazzélet láthatóan éledezőben. A magyar muzsikusok távozása napján már a hatodik pekingi jazzfesztivál vette kezdetét, olyan külföldi muzsikussztárokkal, mint Dave Holland, Paul Motian vagy Jon Rose. Ez a tény még akkor is örvendetes, ha sokak szerint ez az esemény Pekingben ma még inkább a reprezentációról szól.
------------------------------------
Kapcsolódó anyagok:
Mediawave 2010 - Szelektált világörökség >> - cikk, 2010. május
Pusker Péter - A Mediawave szombathelyi kormányzója >> - interjú, 2010. május
A kapocsember (Hartyándi Jenő portré) >> - cikk, 2008. október
Mediawave 2005 - Erős norvég vonal >> - cikk, 2005. május
Mediawave 03 - Variációk a női lélekre >> cikk, 2003. május
Mediawave 02 - Ideális helyszín, ideális koncertek >> - cikk, 2002. május
Mediawave 01 - Hússal, vérrel, lélekkel >> - cikk, 2001. május
Mediawave 2000 - A szonikus lenyomat >> - cikk, 2000. május
Mediawave 99 - A szokottnál szerényebb >> - cikk, 1999. május
Mediawave-különítmény Ázsiában >> - cikk, 1998. november
Mediawave 98 - Lacy, Bittová, Muzsikás >> - cikk, 1998. május
Repedések - győri jazz >> - cikk, 1997. május
Mediawave 94 - Neonfényes mesék >> - cikk, 1994. május