Bár a hazai underground/alternatív színtér egyik meghatározó alakja, Hajnóczy Csaba tavaly ünnepelte ötvenedik születésnapját, az eredetileg őszre tervezett életmű-áttekintő koncertet a Duna árhulláma megakadályozta, ezt fogják most, január 23-án, szerdán bepótolni az A38 hajón. A tévéfelvétellel egybekötött koncerten a reményteli elektronikus-akusztikus projektzenekar, a Budbudas tolmácsolásában tekinthetjük át Hajnóczy eddigi szűk három évtizedes életművét.
Hajnóczy - mielőtt Bárdos Deák Ágnessel és Kistamás Lászlóval megalapította a nyolcvanas évek elejének egyik legegyénibb hangvételű underground zenekarát, a Kontroll Csoportot - a Bartók Béla zeneiskolában klasszikus gitározást tanult, majd a Zeneakadémia zenetudományi szakára járt. Aztán 1980 júniusában formálódni kezdett a Kontroll, amely első alkalommal szilveszterkor, Pomázon, Wahorn András (Bizottság) stúdiójában baráti társaságban lépett fel. Az első nyilvános koncertjüket pár hétre rá a Kassák Klubban, az URH előtt adták, egyszerű, punkos, újhullámos, energikus zenéjüket azonban akkor még elég közömbösen fogadta a közönség. 1982 februárjára azonban (már Müller Péterrel) vadonatúj programmal tértek vissza a koncertpódiumra, s új otthonukban, a mátyásföldi Ikarusban meg tudták valósítani azt, amire igazán már a kezdetekről törekedtek: a zene, a látvány, a színház, a hang- és a fénytechnika harmonikus egységét.
A Kontroll Csoport az 1982-83-as klubszezonban a diák-értelmiségi körben már mitikus, bálványozott zenekarnak számított. A tömegkommunikáció és az akkor monopóliumban lévő Hungaroton viszont alig vett tudomást a létezésükről. Munkásságukat azonban szerencsére mégiscsak dokumentálja hangzóanyag: a kilencvenes években a Bahia több archív (stúdió és koncertfelvételeket egyaránt tartalmazó) CD-t jelentetett meg tőlük.
A nyolcvanas évek underground zenekarai közül kétségkívül nekik volt a legösszetettebb, egyben legnyitottabb zenéjük. A punktól a sanzonon át a repetitív zenéig mindenféle műfajból merítettek és mindenféle műfajban írtak dalokat. A leginkább eklektikus repertoárral rendelkeztek, de egyben az egyik legegyedibb hangvétellel is. Nem meglepő, hogy amikor 1983 nyarán feloszlottak, a legtöbb életerős underground hajtás (Kampec Dolores, Balkán FuTourist, Sziámi Sziámi, Ági és Fiúk, Keleti Fény) ebből a csapatból sarjadt.
Hajnóczy nem sokkal a Kontroll feloszlása után Kenderi Gabival és Szinivel megalapította a Kampec Dolorest, amelyet ugyan már 1988-ban az a megtiszteltetés ért, hogy az amerikai Pere Ubu 12 országot érintő európai turnéján az előzenekar lehetett, de amely igazán egyénivé és fontossá csak a kilencvenes években vált. Zenei eszközök és a formai elemek használatában mindig is bátrabbak és újszerűbbek voltak, mint bármely más csapat ezen a színtéren.
A kezdeti alternatív rockzenét (melynek legerősebb dokumentuma az 1991-es Levitáció LP) az évtized második felétől egyre inkább radikális hangvételű (a free jazz és a kortárs zene felé mozduló) produkció váltotta fel, ami a régi rajongókat is elbizonytalanította. Az 1996-os Zúgó című album után vissza is fordultak a közérthetőbb irányba, s ettől kezdve Hajnóczy és Kenderesi inkább más formációkban élte ki kísérletező kedvét. 2002-ig például részben ők határozták meg az Egy Kiss Erzsi Zenét, s az utóbbi tíz évben igen sokrétegű munkakapcsolatban állnak a hazai avantgárd jazz egyik nagy alakjával, Grencsó Istvánnal, aki amúgy a Kampec Doloresszel is rendszeresen fellép.
Hajnóczy emellett régebben a Magyar Narancs hasábjain fontos cikkeket írt a kortárs zenéről és annak alakjairól, mostanság Waldorf-iskolában tanít, és persze több-kevesebb projektben, alkalmi vagy tartósabb formációban játszik. Többek között az elektronikus-akusztikus szupergruppnak is nevezhető Budbudasban, amelynek többek között olyan, különböző zenei közegből érkező muzsikusok a tagjai, mint Ágoston Béla, Grencsó István, Benkó Róbert, MC Busa, Márkos Albert, DJ Mango, Keszég László vagy Hans van Vliet. Ennek a formációnak a segítségével tekint most vissza Hajnóczy az elmúlt szűk harminc év zenei hozadékára, szemezget a Kontroll- és a Kampec-repertoárból, de lesznek a Budbudas-szal született zenék, Garaczi László-szövegekre írt darabok és Grencsó Istvánnal közös kamarazenélések nagyzenekari változatai is.
---------------------
Kapcsolódó anyagok:
Időtlenek és tántoríthatatlanok (Kampec Dolores) >> - cikk, 2012. január
Egy Kiss Erzsi Zene: Egy Kiss Erzsi Zene >> - 303 magyar lemez, 2008
Hajnóczy-retrospektív >> - cikk, 2008. január