Olyan, mint a képzelet. Mintha e változó irányú és intenzitású 1994-ben a huszadik század két egyetemes zenei óriását, Bartók Bélát és Jimi Hendrixet „összeengednénk” a lángoló Balkánon. Ahol a messze világító tábortüzek és fegyverek ropogása közben testközelből tanulmányozhatják a törzsi ritmusokat és rítusokat, a völgyben morajló nemzetiségeket és a felhők fölött tanyázó pásztorokat. És akkor, ha nem is pontosan ugyanazt, de vélhetően valami hasonlatosat alkotnának ahhoz, mint amit a Barharo tesz és tett.

Négy eltérő karakterű, múltú és indíttatású személyiség mágikus egyesülése ez. Tzortzoglou Jorgosz énekes, ki kezdetben a Balkánon stoppolt, később egészen Iránig jutott, ütőhangszereket vásárolt, csövezés közben népdalokat énekelt, majd a sámáni erőkre és a barbár ritmusokra esküdött fel. Cziránku Sándor gitáros, ki a rockot Nagy Feró és Csuka Mónika találkozásakor unta meg, a diszkóklubban váró zene helyett inkább saját maga tervezte kétnyakú gitárján Bartók-féle harmóniagyakorlatokat folytatott a 12 fokúság és a pentatónia jegyében. Herpai Sándor dobos, ki a V'73 színeiben Weiner Leó, Bartók és Muszorgszkij műveibe bonyolódott bele, majd felült a V'Moto-Rockra, de a futószalag beindulása után azonnal lelépett, másban vállalkozott, s csak Jorgosz hívásának nem tudott ellenállni. És Zsoldos Tamás, ki arról híres, hogy általában hét zenekarban játszik egyszerre, s míg a rockzenében csak zsoldos, itt valóban basszusgitáros, és nem akad össze az ujja, ha a ritmus esetleg páratlan.

Négyük mostani műve lelkünk görbe tükre. Vad, mély és reményekkel telt. Mint a számok címei. Varázsének, Primitív szerelem, Dermesztő Derű, Guminéni, Hét varázslatos hang és Mélyrepülés. Durvább, sűrűbb, feszesebb szövésű és könyörtelenebb, mint az előző album. A zenéjükben négy évvel ezelőtt domináló csángó és moldvai népdalok, szépséges balkáni dallamok időközben felolvadtak az „öntörvényű egészben”, akárcsak József Attila és Nagy László népköltészet ihlette versei. Ez már nem folk, nem rock, nem is a kettő szintézise - annál szabadabb, magasabban szárnyaló.

A pogány magyar hitvilágban a sámánjelölteknek hét esztendeig kellett küzdeniük táltossá avatásukig. A Barbaro éppen hét éve vívja a maga harcát a hazai zenei élet perifériáján. Itt az ideje, hogy felavassuk őket.

---------------------

Kapcsolódó anyagok:

Barbaro: Barbaro >> - 303 magyar lemez, 2008

Sűrű, tömény folk-rock >> - cikk, 2008. március

Cziránku Kuruclemeze >> - cikk, 1999. szeptember

Cziránku Sándor - Egy marék szög örökség >> - cikk, 1997. június

Cziránku Sándor: A kozmosz ki-bekapcsolása >> - interjú, 1996. szeptember

(Allegro) Barbaro >> - cikk, 1994.december