Amióta 2003 májusában az egykori Artemovszk 38 típusú ukrán kőszállító hajóból átlényegült kulturális központ és műhely megnyílt a Petőfi híd budai hídfőjénél, azóta rögzítik ott képben és hangban a legfontosabb jazz- és rockkoncerteken. Az eltelt négy év fél alatt körülbelül 250 eseményt dokumentáltak így, s a felvételek legjobbjait azóta számos tematikus sorozatban vetítették a hazai közszolgálati televíziókban. Jelenleg is két széria fut párhuzamosan: a MOLto Vivace estek a Duna Televízióban és a magyar zenekarokat bemutató Pengető 3 a M1-en.

„Rendkívül fontosnak tartom a televíziós jelenlétünk - magyarázza Bognár Attila, az A38 hajó vezetője. - Ez egyfelől legitimálja a munkánkat, másfelől tovább erősíti az előadókkal kialakult kiváló kapcsolatainkat. A nálunk látható-hallható művészek a kereskedelmi médiában szinte semmilyen szinten nincsenek jelen, a közszolgálati televízióban futó sorozatok révén viszont ezek a fontos, jelentős kulturális értékeket hordozó produkciók viszont eljutnak a nagyközönséghez is.”

Ezek a változó tematikájú, változó nagyvállalati partnerekkel közösen szervezett havi vagy kétheti rendszerességű koncertszériák, illetve a speciális (például valamely európai főváros kultúráját bemutató) események adják az A38 hajó éves programjának a gerincét. S ha megvannak a fix pontok, azok köré lényegesen egyszerűbb építkezni, jó hazai előadókkal, egyedi projektekkel. Mindez anyagi szempontból is stabilabbá, kiszámíthatóbbá teszi a működést. S a biztos teltházat vonzó soulos, funkys előadók (Mezzoforte, De Phazz, Sergent Garcia, Maceo Parker) mellett így kísérletet tehettek például arra, hogy a fontosabb hazai kísérleti jazzelőadókat önálló szériában mutassák be.

A kísérletezéssel persze azért nekik is csínján kell bánni. Bármennyire is színvonalas az A38 hajó programra, a hazai közönség változatlanul igen konzervatív. Legalábbis abból a szempontból, hogy az ismeretlen nevekre - pusztán a hely szellemében bízva - még nem mozdul meg. Igaz, Magyarországon változatlanul hiányoznak azok a rádiós és televíziós sávok vagy adók, ahol az újszerű, a zenebiznisz fősodrán kívül eső produkciókról kellő időben, mértékben és minőségben tájékozódni lehetne. Az interneten jól terjedő stílusok (például az elektronikus tánczene vagy az underground metál) kedvelői ebből a szempontból kifejezetten naprakészek, de mondjuk a kortárs kísérleti jazz hívei - megfelelő csatornák hiányában - már nehezebben maradnak szinkronban az eseményekkel. Miközben egy-egy alig ismert előadót elvinni az amszterdami Melkwegbe vagy a bécsi Porgy & Bess klubba kevésbé kockázatos vállalkozás. S nem csak a kellő információs háló megléte miatt, hanem azért is, mert idővel az emberek - a hely szellemében bízva - már bármelyik ott fellépő művész koncertjére bizalommal mennek el.

Az eddig négy és fél év alatt lezajlott bő ezer rendezvény, koncert, irodalmi és gasztronómiai est, színházi bemutató során több százezren fordultak meg az A38 Hajón, így az mára Budapest egyik fontos kulturális csomópontja lett. Pusztán a jegybevételből azonban nem maradhatnának életben, ezért együttműködésekkel, összefogásokkal, közös produkciókkal próbálnak újabb és újabb kulturális produktumokat létrehozni. A My City fesztiválsorozatot a Fővárosi Önkormányzattal, a Millenárissal, európai városok kulturális intézményeivel hívták életre. A Katona József Színházzal együttműködve immár kifejezetten az A38 Hajóra „készített” darabot mutattak be. Az Újbuda Jazz Fesztivált a XI. kerületi önkormányzattal, a MU Színházzal és a Fonóval közösen rendezték. De egyes koncertek vagy sorozatok megvalósításában a legnagyobb hazai vállalatok (T-Online, T-Mobile, OTP, MOL, American Express, Vegyépszer, Erste Bank) is a partnereik között voltak vagy vannak.

„Akkor válik az A38 Hajó nagykorúvá, ha vissza tudta fizetni a felépítésére felvett hiteleket, ami úgy hatéves korára áll be - vallja Bognár Attila. - Tervezzük a Hajót a Dunán bővíteni, mind a szolgáltatásait, mind a befogadóképességét, és az ötödik születésnapra tervezünk megjelentetni egy példamutató kiadványt, hasonlót, mint a moszkvai DOM. Az internetes képességeinket is szeretnénk fejleszteni, mert azáltal tudunk jobban eljutni a közönségünkhöz. De legalább ilyen fontos a folyamatos tévés megjelenés. Nemcsak nekünk, hanem az itt fellépő művészeknek is. Hisz a nagyközönség számára mégiscsak így juthatnak el azok a produkciók, amelyeket mi szeretünk és fontosnak tartunk, de amelyeknek idehaza egyelőre alig van más fóruma.”

---------------------------

Kapcsolódó anyagok:

A kultúrhajós >> - Bognár Attila portré, 2008. szeptember

Szubkultúrák találkozóhelye (Ötéves az A38) >> - cikk, 2008. április