Dimó dalai

Az 1983-ban, ötvenegy éves korában meghalt Martin György társaival már az ötvenes évektől nagyléptékű gyűjtő munkába kezdett a még élő néptánc és népzenei hagyományok felkutatására és megörökítésére. Ennek a monografikus igényű munkának volt egyik jeles állomása a kispaládi cigányokkal való találkozása, melynek zenei hozadéka most, negyven év múltán mindenki számára elérhető.

alt

Nevelőapám, Martin György mindig gondot fordított arra, hogy egypéldányos gyűjtés otthon lehetőleg ne maradjon - emlékszik Éri Péter népzenész, a lemez szerkesztője. - A több esetben saját pénzén készített hang- és filmfelvételeket, illetve tánclejegyzéseket is rendre archiválta a tudományos akadémia népzenekutató csoportja, később zenetudományi intézete dokumentumtárába. Kutatótársaival, Pesovár Ferenccel, Pesovár Ernővel, Maácz Lászlóval, Andrásfalvy Bertalannal, Halmos Istvánnal, illetve édesanyámmal, Borbély Jolánnal az ötvenes évektől igen koncepciózusan feltérképezték szinte az egész magyar nyelvterületet, járták be módszeresen többek között a Felső-Tisza-vidékét. Bár a zenei gyűjtések többsége esetében a tánckutatás melléktermékének számított, voltak kifejezett népdalgyűjtései is, példa erre ez a lemez. Az archivált szalagokból a család nemrég kapott CD-másolatokat, így az Etnofon kiadóval közösen, reményeink szerint új sorozatot indítunk útjára Martin György gyűjtéseiből. Ennek első része a most megjelent Dimó dalai című dupla CD.

  • Népdalokat lemezen általában több adatközlőtől válogatva szoktak megjelentetni. Mi indokolta ezt a monografikus anyagot?

Itt olyan rendkívüli tehetségű, különleges képességű énekesről van szó, mint Bartók és Kodály híres kalotaszegi énekesei, Ambrusné Márton Kata vagy Péntek Jánosné, de említhetném a moldvai Jánó Annát, a nyíradányi Keczán Amáliát vagy a széki Csorba Jánost. Fedor Sándor Dimó nemcsak szépen, megnyerően énekel, de improvizációs, variálós képessége és pergetése (hangszerszerű aprózása) is virtuóz. Ez a lemez ebből a szempontból is úttörő vállalkozás lehet.

  • Ez a két, 1958-as és 1969-es gyűjtés az egyetlen dokumentum, ahol ő énekel?

Nem, e téma specialistája, Víg Rudolf, aki az 1969-es gyűjtésben egyébként részt vett, külön is járt nála, az általa készített felvételek egy része bakelit-lemezeken - például a Szabolcs-Szatmár-megyei cigány népdalok című albumon - korábban már megjelent. Ellenőriztem, ne legyen túl sok párhuzamosság, bár ezeket a lemezeket ma igen nehéz beszerezni.

  • Említetted, hogy Dimó személyisége igen erős. Ezekben a dalokban mennyi a hagyomány és mennyi ő?

A folklóristákat régóta foglalkoztatja a kérdés, hogy a közösségen, a hagyományon belül mi a szerepe egy átlagosnál többet tudó mesélőnek, énekesnek, táncosnak. Az úgynevezett egyéniség-vizsgáló iskola létrejöttét Magyarországon Ortutay Gyula nevéhez közhetünk, aki Fedics Mihály meséi kapcsán foglalkozott a kérdéssel. Ezt az egyéniség-vizsgáló módszert lényegében ki lehet terjeszteni a folklór más területei. Martin Györgynek is volt egy híres adatközlője, a kivételes tehetségű kalotaszegi táncos, Mátyás István Mundruc, akiben végső soron megtestesül az egész vidék tánchagyománya. Ugyanez a helyzet Dimóval is, a felvételen hallhatjuk, hogy a cigány táncok, énekek, botolók mellett pásztornótákat is szívesen és igen stílusosan énekel, így egyben a vidék hagyományának is a képviselője. A cigányság folklórjának egyik jellemzője egyébként, hogy a dalok szövegeiben sokszor csak egy-egy sorpár kötött, az elmondandó tartalmat az énekes szabadon variálhatja. Ez a sajátosság csak az igen régies hagyományú vidékeken, Gyimesben vagy Moldvában található még meg. De visszatérve a kérdésre, a neves kutató, Cecil Sharp mondja egyszer, hogy az egyén - legyen kiemelkedő vagy átlagos - maga is folyamatosan alkot, de ezt a közösség mindig kontrollálja.

  • A lemezen számos dalban - ezeket csillaggal is jelölik - szerepel obszcén kifejezés. Mindez, tudjuk, az élet szerves része, népzenei lemezeken mégsem szokhattunk eddig hozzá.

Martin György a Felső-Tisza vidéki cigányság táncairól írt dolgozatában is említi, hogy errefelé a táncban nem ritkák az erotikus mozdulatok. Bár mindez talán a cigányság szabadságról vallott elképzeléseibe jobban beleillik, de nem hinném, hogy itt jobban előtérbe került volna. A magyar népzenei lemezek esetében korábban - nyílván prüdéria miatt - a hagyománynak ezt a szeletét a lemezekről egyszerűen kihagyták, pedig annak helye és szerepe szinte mindenhol megvan. Kalotaszegen például az úgynevezett juhmérés szokáshoz termékenységi rituálék is kapcsolódnak, és ez a nap valaha a szexuális szabadosságnak is bizonyos teret engedett. Meg kell csak hallgatni Martin György és Kallós Zoltán által a magyarlónai juhmérést követő bálon készült felvételeket, nos, az ottani asszonyok csujjogatását nyugodtan össze lehetne vetni Dimó szövegeivel. De a magyar népzene tárában - főleg a somogyi kanásznótákban - szintén elég sok a kipontozott szöveg.

  • A Martin-hagyatékból milyen további felvételek publikálása várható?

Még nem döntöttük el, mi lesz a következő, több mint kétszáz órányi zenéből válogathatunk. Várhatóan hamarosan megjelenik a Mátyás István Mundruc legényes táncáról írt befejezetlen Martin-monográfia, és lehet, hogy a következő kiadvány ehhez kapcsolódik majd. Mundruc bácsi - akit személyesen is ismertem - mintegy negyven legényes dallamot fütyült szalagra. Érdekes lenne ezeket a dallamokat különböző kalotaszegi prímások muzsikájában visszakeresgélni, illetve ezeket a könyvhöz kapcsolódó CD-n megjelentetni. De az egyik híres balkezes kalotaszegi prímástól, Varga Ferenc Csipástól is egyedül Martin Györgynek vannak felvételei. Ezek zöme megismételhetetlen. Nem csak azért, mert az akkori énekesek, táncosok, zenészek többsége már nem él, hanem azért is, mert napjainkban már eltűnőben van az a társadalom, mely ezt a gazdag hagyományt életben tartotta. Ez a szellemi örökség azonban mindannyiunké. Találjon hát Dimó dalai közül is ki-ki kedvére dúdolni valót!

A weboldal megjelenítésével és működésével kapcsolatos kérdéseivel, problémáival forduljon az oldalakat karbantartó webmester-hez.
 shs webdesign www.erelversoft.hu custoMMade by eReLverSoft 2016
 
Ez a weboldal kizárólag a technikai működéshez használ cookie-t, a jobb felhasználói élmény érdekében. Honlapunk használatával Ön elfogadja, hogy cookie-t helyezhessünk el az Ön által éppen használt digitális eszközén.
Elfogadom Nem fogadom el