Amióta rádiózás van, azóta szabad (más néven közösségi) rádiók is vannak. Nálunk ez a fogalom még eléggé új, pedig Európában a közszolgálati és kereskedelmi adókkal szemben ők - jelentik a civil szféra legfontosabb megnyilatkozási és kommunikációs lehetőségét. Az első szabad rádiók még a hatvanas-hetvenes évek fordulóján bukkantak fel az öreg kontinens éterében, s bár a kezdetekben a hatóságok szinte minden országban üldözték őket, a médiatövények fokozatos liberalizálásával mára a rendkívül színes európai rádiózás szerves részét képezik. A frekvenciamoratórium folyamatos feloldása után hazánkban az elmúlt évben több ilyen jellegű adó kezdte meg működését, s holnaptól az URH sávban a 98.0 hullámhosszon Budapesten is végre-valahára megjelennek a civilek az éterben.

A most megszólaló közösségi adók közül a legnagyobb múltra a Tilos Rádió tekint vissza, mely - a Németh-kormány által kihirdetett frekvenciamoratórium miatt illegálisan - 1991. augusztus 21-én sugárzott először. Az első műsor gerincét az előző nap - a pápalátogatás alatt - készült interjúk adták. Voltak, akik már akkor szimpatizáltak velük (Mészöly Miklós, Sinkovits Imre), voltak, akik hallani, sőt beszélni sem akartak a témáról (Kőszeg Ferenc, B. Tóth László), mondván, hogy jogállamban ez az akkor még polgári engedetlenségnek számító cselekedet nem helyes, Torgyán József szerint pedig „kalózhajón nem lehet Európába jutni". A másnapi adás alatt elindultak a bemérőkocsik is, látványos, Belmondo-filmekből ismerős akciókat sem nélkülözve folyt a „hajsza", de sem akkor, sem hónapokkal később nem sikerült a hatóságoknak az adó közelébe férkőzniük. A kezdeti ellenállás egy idő után alábbhagyott, s a „civil kalózok" tevékenysége nem sokkal később a Nyilvánosság Klub által alapított Civil Kurázsi díját is elnyerte.

A Tilos Rádió bevallottan alternatív kulturális adó. Készítői számára a legfontosabbak a mindenkori közösségek, így műsoraikban foglalkoztak a környezetvédők és a vegetáriánusok helyzetével éppúgy, mint a homoszexuálisok, a kábítószeresek és az anarchisták problémáival, hiszen a modernizálódó magyar társadalomban ezek a nyugati demokráciákban már kiterjedt intézményrendszerrel rendelkező alternatív mozgalmak idehaza jórészt elszigetelten, rossz kommunikációs és eleve elítélő társadalmi viszonyok között még meg sem szerveződhettek igazán.

Két évvel ezelőtt függesztették fel rend- és formabontó ténykedésüket, azután, hogy a parlament elfogadta a frekvencia-törvényt, mely kimondja: aki engedély nélkül sugároz, öt évig ki van zárva a pályázatokból. Holnap este tízkor viszont legálisan szólalnak meg. A műsorok zömét - mintegy nyolcvan százalékát - ezúttal is a zene adja. Filozófiájuk: „legyél sokféle, hallgass sokféle zenét. Ahány zenét el tudsz viselni, annyiféle ember vagy.” Ennek megfelelően az autentikus népzenétől kezdve a jazz mélyebb rétegein keresztül az alternatív zenei világ klasszikus és új hajtásáig minden műfaj megjelenik náluk, általában egymásba fűzve. Adásukban még véletlenszerűen sem fordulhatnak elő kereskedelmi reklámok. Anyagi bázisuk így természetesen roppant ingatag, munkatársaik társadalmi munkában dolgoznak, s ahol tudnak, pályáznak.

A Tilos Rádióval egy hullámhosszon, általában napközben sugároz majd a Civil Rádió, mely az elmúlt másfél év alatt több alkalommal jelentkezhetett kísérleti adásokkal az éterben. Munkatársai szintén önkéntesek, főiskolai és egyetemi hallgatók, népművelők, szociológusok és szociológiai munkások A rádiót működtető Civil Rádiózásért Alapítványt több alulról szerveződő társadalmi egyesület hozta létre, s igazából még ők is keresik a civil rádiózás ismérveit. Biztos, hogy nem kereskedelmi, nem kormányzati, nem önkormányzati adót akarnak, s elsősorban helyi, a tömegkommunikációból kiszorult ügyekkel kívánnak foglalkozni. Ahogy Péterfi Ferenc, az alapítvány elnöke megfogalmazta: egy kicsit polgárias magatartást szeretnének elérni. Hogy az emberek a helyzetük urai legyenek, hogy össze tudjanak fogni egymással érdekeik védelmében.

A holnaptól indulható harmadik szabad rádió a Fiksz, mely különböző bürokratikus folyamatok miatt csak néhány hét múlva kezdheti meg adását, vasárnaponként reggel tíztől este tízig, hétfőn és kedden pedig déltől este tízig. A Fiksz 1992. március- 8-án tűnt fel először illegálisan az éterben, azóta több engedélyezett adás van a hátuk mögött Mint Cs. Kádár Péter, a rádió „vezetője” lapunk érdeklődésére elmondta: elsősorban azt szeretnék megmutatni, hogy szabadnak lenni milyen jó. Hogy bármikor, bárhol leülhetünk, bármiről beszélgethetünk, csak az a lényeg, hogy beszélgessünk. Erezzük úgy magunkat, mintha vendégségben lennénk egymásnál. A hangsúly az intimitáson, a személyes jellegen van. Legfontosabb műsoraik a vak, illetve gyengénlátó hallhatókhoz szólnak, mint például az Olvasófül, melyben vállalkozó kedvű fiatalok olvassák fel kedvenc novelláikat. A Közép-Európában is unikumnak számító Malenkij Rockot című műsoruk az orosz rockzenével szeretné megismertetni az érdeklődőket. Minden adásuk élő lesz, közte több kamarakoncert, s a zömében középiskolásokból és egyetemistákból álló csapat várja az aktív hallgatók telefonos reakcióját.

----------------------

Kapcsolódó anyagok:

Egy este talpig illegalitásban (Tilos Rádió) >> - riport, 1993. március

Tilos Rádió Budapest >> - interjú, 1991. október

Cilivek az éterben (Tilos, Civil, Fiksz) >> - cikk, 1995. augusztus