1. Neokonzervatizimus, popválság, új technológiák (JBSZ/SJ)
A brit Vaslady hatalomra jutása ♦ 21 Thatcher-ellenes dal ♦ A republikánus Reagan regnálása ♦ 21 Reagan-ellenes dal ♦ Recesszió a zeneiparban ♦ A „kazettamásolás megöli a zenét”-kampány ♦ Popválság – a kettészakadó üzletág ♦ Növekvő költségek, csökkenő bevételek ♦ Sztárok a rockhullámvölgyben ♦ A Rolling Stone üzleti számvetése ♦ Középre igazodj – az „arc nélküli” zenekarok (Styx, REO Speedwagon, Foreigner) ♦ „Money Money Money” ♦ A Walkman és a Compact Disc piaci debütálása
Plusz: Az 1982-es falklandi háború  ♦  Az EMI hanyatlása ♦ Money Money Money (lemezdíjak, royaltyk) ♦ A Rolling Stones 1982-es turnéjának kulisszatitkaiból ♦  Stars On 45 – A popzanza

2. Video Killed The Radio Star – az MTV születése (SJ)
Pittman ötlete: zenetévé a 13 és 35 közötti fehér amerikaiak ♦ A videoklip, mint új marketingeszköz ♦ Az MTV indulása ♦ Új szórakoztatóipari nagyhatalom ♦ A fekete előadók kezdeti negligálása ♦ „Soha többé nem nézed úgy a zenét, mint korábban” ♦ Trendcsináló MTV-generáció ♦ Az átértékelődő popkultúra: amatőr klipek versus artisztikus produkciók
Plusz: A korszakindító videoklipek ♦ A videoklip születése ♦ MTV-kronológia 1981–1990

3. Anglia: újhullám, posztpunk, gótikus rock/dark wave, indusztriál (JBSZ)
Punk – újhullám – posztpunk (fogalmak) ♦ A brit újhullám éllovasai (Police, Boomtown Rats) ♦ Liverpool megújulása (Echo and the Bunnyman, Teardrop Explodes, Wah!) ♦ „Radikális tartalomhoz radikális forma” (posztpunk) ♦ A posztpunk Sex Pistolsa (Public Image Limited) ♦ „Brutálisan érzéki és melankolikusan lágy” (Joy Division) ♦ „Zajos és zabolátlan” (Birthday Party) ♦ „Munkásosztálybeli intellektuelek” (Gang Of Four, Fall, Cabaret Voltaire, Au Pairs, Wire) ♦ A dark wave/gothic rock hullám ♦ Protogót pionírok (Bauhaus, Killing Joke) ♦ „Tök mindegy, ha mind meghalunk” (Cure) ♦ Totális teatralitás (Sisters Of Mercy, Mission) ♦ Túl a kétakkordos punkzenén (Siouxsie and the Banshees) ♦ (Southern Death) Cult ♦ Gépszava – Az indusztriál hullám (Genesis P-Orridge, Art Of Noise, Test Dept, Einstürzende Neubauten, Laibach, Die Krupps)
Plusz: Batcave club

4. Anglia: a múlt újraértelmezői (JBSZ)
A country és a blues visszacsatolása (Dire Straits) ♦ Nagyfokú eklekticizmus (Elvis Costello) ♦ Apolitikus mod revival (Jam) ♦ Új, emancipált női idol (Chrissie Hynde) ♦ Költőien szárnyaló decens erotika (Kate Bush) ♦ A retrohullám meglovaglója (Shakin’ Stevens) ♦ A ska diadalútja (Specials, Selecter, Madness, Bad Manners, Beat) ♦ Reggae revival (UB40, Eddy Grant) ♦ A fehér soul új víziói (Dexys Midnight Runners, Style Council, Level 42, Simply Red) ♦ A neo-progresszívek (Marillion, IQ, Pendragon) ♦ Neoklasszikus dark wave (Dead Can Dance) ♦ Nick Cave önpusztító időszaka

5. USA: new wave, no wave, hardcore (JBSZ)
A kellemesen középutas Blondie ♦ Fantáziagazdag, kísérletező dalok (Talking Heads) ♦ Sikerhibridek (Cars, Knack) ♦ Periférián táncolók (Devo, B-52's) ♦ „Englishman In New York” (Billy Idol) ♦ No wave New York (Lydia Lunch, James Chance, DNA) ♦ Amerikai punkvisszacsatolás: hardcore ♦ Hardcore-triumvitárus: Bad Brains, Black Flag, Minor Threat ♦ A politikus hardcore (Dead Kennedys) ♦ További fontos hardcore formációk  (Circle Jerks, Minutemen, Misfits, Nomeansno, Meat Puppets, Hüsker Dü, Big Black, Replacements)
Plusz: Straight Edge – a teljes absztinencia ♦ A nyugati civilizáció alkonya

6. USA: avantgárd és újtradicionalisták (JBSZ)
Indusztriális folk (Pere Ubu) ♦ Összművészeti multimédiás show-k (Laurie Anderson) ♦ Végtelen anonimitás (Residents) ♦ A college rock virágkora ♦ Simára csiszolva (R.E.M.) ♦ Új „tradicionalisták” (10,000 Maniacs, Throwing Muses) ♦ Rockabilly revival (Stray Cats) ♦ A punk, a funk és a metal találkozása (Red Hot Chili Peppers, Fishbone) ♦ A noise-rock szcéna ♦ „Hendrix óta a legeredetibb gitárzene” (Sonic Youth) ♦ Harapós és meditatív kompozíciók (Swans) ♦ Provokálni és szórakoztatni (Butthole Surfers) ♦ Alterock ősök (Pixies, Dinosaur Jr.) ♦ Tom Waits szonikus metamorfózisa

7. Tinisztárok és újromantikusok (JBSZ/SJ)
Az új bűvszó – Forever young ♦ A Kajagoogoo-jelenség ♦ Sikeralkímia, avagy a szívtiprás új szabályai (Nick Heyward, Fun Boy 3, Go Go's, Bow Wow Wow, Toni Basil) ♦ New romantics – az új popzene születése ♦ Divatdiktáló stíluskavalkád (Visage, Thompson Twins)♦ Egynyári szenzációk (ABC, Haircut One Hundred) ♦  Politikamentes szórakoztatás (Spandau Ballet) ♦ Agyonsztárolt kalózikon (Adam and The Ants) ♦ Kisebbségi kultúrák külsőségei (Culture Club) ♦ Újszerű profi klipek (Duran Duran) ♦ Hedonista tinédzserek (Wham!) ♦ Neue Deutsche Welle ♦ Le a kultúrimperializmussal! ♦ Éljen az új német vidámság! (Trio, Nena, Falco)

8. The Sound Of Science – szintipop (JBSZ/SJ)
Egyedi, technicizált megszólalás ♦ Az iparosodó világ háttérzenéje ♦ Korai fecskék (Japan, OMD) ♦ Az elektro-pop atyja (Gary Numan) ♦ „Trendi hippik” (Human League) ♦ Zeneturmixolók (Thomas Dolby, Ultravox) ♦ Korokon és stílusokon átívelő (Depeche Mode) ♦ Ellentétes pólusok uniója (Eurythmics) ♦ Posztpunkos elektronikus tánczene (New Order) ♦ Vince Clarke projektjei (Yazoo, Erasure) ♦ Sok hangminta, sok humorral (Yello) ♦ Az artisztikus pop felé (Talk Talk) ♦ Üvöltésterápia (Tears For Fears) ♦ Felvállalt szexuális identitás (Soft Cell, Blancmange) ♦ Botrány, bármi áron (Frankie Goes To Hollywood) ♦ Jimmy Somerville küldetése (Bronski Beat, Communards) ♦ „Nekem van eszem, te jól mutatsz” (Pet Shop Boys) ♦ A másodvonal: Heaven 17, Buggles, New Musik, A Flock of Seagulls ♦ Szintipop a szigetországon túl: Yellow Magic Orchestra, Alphaville, a-ha
Plusz: Szintetizátor őstörténet ♦ Szintetizátorvarázslók (Vangelis, Jean-Michel Jarre, Kitaro, Tomita) ♦ Szintetizátor őstörténet

9. A második brit invázió és Michael Jackson (SJ)
1983. július 16. – a második brit poppartraszállás ♦ Amerika öreg, Európa új (átalakuló sikerlisták) ♦ Nagy-Britannia – Élj a mának! ♦ Kakadu fiúk, paradicsommadár lányok ♦ Egyesült Államok – sport és karrierpánik ♦ Új táncos őrület ♦ Atomizálódott ifjúság ♦ Amerika válasza a brit kihívásra: Michael Jackson, az első videósztár ♦ A Jackson-brand felépítése ♦ A Thriller születése ♦ Prince, a pop új hercege

10. Nők, szex, Madonna (JBSZ/SJ)
Formatervezett sztárok ♦ A „szép emberek” világa (politikusok, divattervezők és sztárok) ♦ A meztelen valóság ♦ Szexuális forradalom a zeneiparban ♦ Modern lányok és pop(ó)hullám ♦ A lányok is szórakozni akarnak (Cyndi Lauper) ♦ Madonna és az új popmodell ♦ A szűz és a szupermarket tömegkultúra ♦ A pop új dívái ♦ A legszexisebb rocknagyi (Tina Turner) ♦ A független nő imidzse (Cher) ♦ Decens, füstös elegancia (Sade) ♦  Az első számú afro-amerikai popdíva (Whitney Houston) ♦ Dalok, önvédelemből (Janet Jackson) ♦ „Szerencsésnek kell lennem” (Kylie Minogue) ♦ Többgenerációs szerző-előadók (Rickie Lee Jones, Suzanne Vega, Tracy Chapman) ♦ Korfüggő tündöklők (Laura Branigan, Pat Benatar, Joan Jett, Sheena Easton, Kim Wilde, C.C. Catch) ♦ Androgün sztárok – játék a nemi szerepekkel (Boy George és Annie Lennox, Bell Stars és Divine) ♦ A libidó „bombázása” ♦ Pin-up girls ♦ Kebelcsodák – akik mellbedobással győztek (Samantha Fox, Sabrina, Brigitte Nielsen) ♦ Diszkókirálynőből újhullámos „videóisten” (Grace Jones) ♦ Prince „háremhölgyei” (Vanity, Apollonia, Sheila E., Wendy & Lisa)

11. A brit heavy metal új hulláma (JBSZ)
Fémes előzmények (A Kinkstől Hendrixig) ♦ A kemény rock első aranykora Angliában (Led Zeppelin, Deep Purple, Black Sabbath) ♦ Feszültségoldás és „szükségletzene” ♦ Anglia: válságban a rock – Amerika: virágzó arénarock ♦ A brit heavy metal új hulláma (Judas Priest, Motörhead, Iron Maiden) ♦ A másodvonal (Saxon, Def Leppard, Diamond Head, Angel Witch, Venom, Napalm Death) ♦ Old schoolerek (Ozzy Osbourne, Whitesnake, Scorpions) ♦ A német power/speed metal vonal (Accept, Helloween, Running Wild) ♦ A végső visszaszámlálás (Europe)

12. A metál tengerentúli felemelkedése (JBSZ)
Kalifornia: a Van Halentől a glam metalig (Quiet Riot, Mötley Crüe, Ratt, W.A.S.P.) ♦ New York glam (Twisted Sister) ♦ Áttörés a mainstreambe (Bon Jovi, Guns N' Roses) ♦ Húrzsonglőrök (Eddie Van Halen, Yngwie Malmsteen, Joe Satriani, Steve Vai) ♦ A metál underground felszínre törése ♦ A „nagy thrash négyes” (Anthrax, Megadeth, Metallica, Slayer) ♦ Alstílusokra bomlás
Plusz: A Conan-kultusz megjelenése a színpadokon ♦ A G3 projekt

13. A Live Aid és az átalakuló mainstream (JBSZ/SJ)
Harminc éves a rock and roll ♦ Mi vagyunk a világ!  – Segélykoncertek világszerte ♦ Band Aid: Do They Know It’s Christmas? ♦ USA For Africa: We Are The World ♦ 1985. július 13. – Live Aid Londonban és Philadelphiában ♦ A megakoncert utóélete ♦ A Mandela 70 és a Human Rights Now! akció ♦ Szólisták évadja ♦ Phil Collins – a Genesisszel és anélkül ♦ Multimédiás projektek (Peter Gabriel) ♦ Freddie Mercury – a Queennel és anélkül ♦ Sting – Police nélkül, jazzesen ♦ George Michael – túl a Wham!-en ♦ A 40+-osok (Pete Townshend, Paul McCartney, Mick Jagger, Bryan Ferry, Paul Simon) ♦ Amerika új hőse (Bruce Springsteen) ♦ Született szólisták: Chris Rea, Bryan Adams, Tom Petty, Chris De Burgh, Robert Palmer, Billy Joel ♦  Az átalakuló mainstream új fekete férfi popsztárjai (Stevie Wonder, Lionel Richie, Billy Ocean) ♦ A popzene bábjai és bábjátékosai ♦ A brit modell: Stock Aitken Waterman (Jason Donovan, Rick Astley) ♦ A Bros-jelenség ♦ A német modell: Dieter Bohlen és a Modern Talking ♦ Az amerikai modell: Maurice Starr és a New Kids On The Block, Debbie Gibson, Tiffany ♦ Tátika sztárok (A Milli Vanilli-sztori)
Plusz: Ki akar örökké élni?! – Az AIDS rettenete

14. Kitörés a gettóból – A hip hop születése (JBSZ)
Társadalmi előzmények ♦ Új ifjúsági szubkultúra ♦ DJ-ing: A három alapító atya (Afrika Bambaataa, DJ Kool Herc, Grandmaster Flash + Grand Wizzard Theodore) ♦ MC-ing ♦ B-Boy, B-Girl, breaktánc ♦ Falfirkák reneszánsza (graffiti) ♦ A Sugarhill Gang és a Rapper’s Delight ♦ Fekete hip hop fehér művészkörökben (Fab 5 Freddy, Blondie) ♦ Az ártatlanság kora: old school (Kurtis Blow, Wild Style) ♦ A new school megjelenése (Run–D.M.C.) ♦ Irány a mainstream (LL Cool J, Beastie Boys) ♦ A hip hop aranykora (Roxanne Shanté, Salt-N-Pepa, MC Lyte, Queen Latifah, Geto Boys, Stetsasonic, Ultramagnetic MCs, Eric B & Rakim, Doug E. Fresh, Big Daddy Kane, MC Hammer) ♦ A politizáló, fekete öntudatra nevelő hip hop (Public Enemy) ♦ A gangsta rap (Ice-T, Schoolly D, Just-Ice, Boogie Down Productions, N.W.A) ♦ Native Tongues (Jungle Brothers, De La Soul, A Tribe Called Quest)
Plusz: A hangmintavétel forradalma

15. A gitárzene továbbélése (JBSZ)
Posztpunk lecsengés (XTC, Magazin, Soft Boys, Associates) ♦ Táncolható posztpunk (Pop Group) ♦ Arccal a stadion felé (U2) ♦ „Követő” üzemmódban (Simple Minds) ♦ A big music-vonulat (Waterboys, Big Country) ♦ „Zajfüggönyös, fátyolos” (Cocteau Twins, This Mortal Coil, A.R. Kane, Durutti Column) ♦ Hétköznapi emberek (Smiths) ♦ A retro megjelenése: jangle pop (Felt, Housemartins, James, Lloyd Cole, Orange Juice, Aztec Camera) ♦ Ausztrália és Új-Zéland popzenei felfutása (Split Enz, Crowded House, Men At Work, INXS, Midnight Oil, Go-Beetweens, Triffids) ♦A Dunedin-sound ♦ Folk, másképp (Billy Bragg, Pogues, Mekons) ♦ Szofisztipop (Scritti Politti, Prefab Sprout, Deacon Blue) ♦ A The The-sziget ♦ Temérdek mersszel és zajjal (Jesus and the Mary Chain, Spacemen 3) ♦ Az indie-zene origója: a C86-színtér ♦ Mézédes dallamok (twee-pop) ♦ A neopszichedélia és madchester felvirágzása (Primal Scream, House Of Love, Stone Roses, Happy Mondays) ♦ Öszvérrock (Jane’s Addiction)