1. Punnyadó poppacifizmus (JBSZ)
Egységesülő Európa, globalizálódó rock ♦ 1990. június 21.: a berlini The Wall koncert ♦ A Fal leomlása, mint a hidegháború befejeződésének szimbóluma ♦ Antiprotest-légkör, avagy az Öböl-háború poptörténeti vetülete ♦ Átrajzolódó politikai világtérkép (a keleti blokk és a Szovjetunió szétesése, a délszláv háború, történelmi arab-izraeli megállapodás, a demokrata Bill Clinton és a munkáspárti Tony Blair hatalomra jutása, Európa balratolódása) ♦ A 9/11 és a második iraki háború (két segélykoncert: America: A Tribute To Heroes és The Concert For New York, Bruce Springsteen: The Rising, a Vote For Change turné)
Plusz: A berlini fal ♦ Nyugat-Berlin, a popkohó ♦ Minden idők legnagyobb rockkoncertjei ♦ Az 1991-es Öböl-háború és annak szindrómája ♦ Lady Diana és a Candle In The Wind ♦ A tíz legjelentősebb Bush-ellenes dal ♦ Topis grunge és csillogó glamour (a kilencvenes évek ifjúsági divatja)

2. Váratlan rockforradalom: a grunge (JBSZ)
Egyszerű, egyértelmű, egyenes ♦ „Pure grunge! Pure noise! Pure shit!” * Nem várt rockrobbanás ♦ A pionírok (U-Men, Green River, Melvins) ♦ Kitörni a Rozsdás Ketrecből (Soundgarden) ♦ Come As You Are (Nirvana) ♦ A második hullám (Alice In Chains, Mudhoney, Sceaming Trees, Stone Temple Pilots) ♦ Szembe a zeneipari elvárásokkal (Pearl Jam) ♦ Poszt grunge kóda (Candlebox, Collective Soul, Bush, Foo Fighters, Nickelback, Creed)
Plusz: A Nirvana előtti seattle-i grunge színtér (Deep Six) ♦ Hype! ♦ Facérok (Cameron Crowe „grunge filmje”)

3. Az elektronikus tánczene berobbanása (DE)
Az elektronikus tánczene gyökerei (Giorgio Moroder, krautrock, Hi-NRG, italo diszkó) ♦ A chicagói house (Larry Levan, Frankie Knuckles) ♦ Az úttörők (Hardy, Principle, Saunders, Hurley) ♦ House-építők (’Jackmaster’ Funk, Marshall Jefferson) ♦ Deep, acid és hip house (Larry Heard, Phuture, Beatmasters) ♦ Garázsok helyett csúcsklubok – garage (Todd Terry) ♦ A house továbbélése a kilencvenes években ♦ A detroiti techno kialakulása és fejlődése ♦ Electro-előzmény (Cybotron) ♦ A Belleville-i hármak (Juan Atkins, Derrick May, Kevin Saunderson) ♦ A techno dimenziói ♦ Techno a kilencvenes években (Underground Resistance, Jeff Mills, Carl Craig) ♦ A techno Európában (WestBam, Sven Väth, Laurent Garnier) ♦ Undergroundból globál – a szerelem második nyara (Ian St Paul, Paul Oakenfold, M|A|R|R|S) ♦ Anglián át a mainstreambe – a brit house- és techno-úttörők (Psychic TV, Renegade Soundwave, Coldcut, 808 State, Shamen)
Plusz: Crossover house-slágerek

4. A nagy gitárzenei átrendeződés – alterockból indie rock (DE)
Cipőbámulás, művészi szinten: Shoegaze (My Bloody Valentine) ♦ A rock és a dance összeér – Madchester és baggy (Happy Mondays, Primal Scream, EMF) ♦ A nagy amerikai indie-rock tabló ♦ A nyolcvanasokból a kilencvenesekbe (Lemonheads, Afghan Whigs, Porno For Pyros) ♦ Szarul szól – a lo-fi színtér (Pavement) ♦ Zajkáoszból pszichedeliaszépségbe (Mercury Rev, Flaming Lips) ♦ Az USA indie ezer színe * a 60-as évek nosztalgia (Elephant 6) ♦ A kétezres év felé ♦ Lassulás ezerrel – Slowcore, sadcore, slowrock ♦ Az indie rockerek is bírják a country-t: alt-country, americana (Uncle Tupelo, Wilco, Lambchop, 16 Horsepower) ♦ Partvonalról fősodorba: alternatívok a mainstreamben (Cranberries, Smashing Pumpkins, Garbage) ♦ Ne törődj az ős-punkokkal, itt az új iskola: pop-punk az MTV-n (Green Day, Offspring, No Doubt) ♦ Érzelemhullám: emo, első kör (Sunny Day Real Estate, Jimmy Eat World, Weezer) ♦ Mindennek háttal – poszt rock (Tortoise, Mogwai, Godspeed You! Black Emperor, Sigur Rós) ♦ Szegény (indie) zenészember hip hopja – arthop (Beck, Eels, Fun Lovin’ Criminals) ♦ Dalszerző–előadók a kilencvenes években (Nick Cave, Jeff Buckley, Elliott Smith)
Plusz: Zajrockerek a kilencvenes években (Fugazi, Jaxbox, Shudder To Think) ♦ Riot grrrl-ből mainstream női punk rock (Sleater-Kinney, Babes In Toyland, Breeders) ♦ Swing-revival (Big Bad Voodoo Daddy, Brian Setzer) ♦ Skandináv punk- és garázsrock revival

5. Büszkeség és buliélet: britpop és brit gitárpop (DE)
Britpop-előzmények (La’s, Teenage Fanclub, Saint Etienne, Denim) ♦ Britpop-születés (Suede, Auteurs, Blur) ♦ Britpop-láz (Oasis, Blur, Pulp, Supergrass, Elastica, Boo Radleys) ♦ Britpop másodvonal (Echobelly, Shed Seven, Ash, Kula Shaker, Ocean Colour Scene) ♦ Nem britpop (Radiohead, Manic Street Preachers, Verve, Spiritualized, Stereolab) ♦ Nem britpop – második front (Divine Comedy, Tindersticks, Super Furry Animals) ♦ Poszt-britpop (Stereophonics, Mansun, Travis, Belle & Sebastian, Beta Band)
Plusz: Trainspotting – Korszakos-generációs fekete komédia ♦ Európai kitekintés

6. Dalszerző hölgyek, lendületben (JBSZ)
Száz nő, aki megrengette a zenevilágot ♦ a huszadik század erős karakterű női előadói, a húszas évektől a kilencvenes évekig ♦ A korszak nőiségének három oldala ♦ Folytonos újjászületés (PJ Harvey) ♦ Provokatív pózok és popdalok (Tori Amos) ♦ Szüntelen audiovizuális kísérletezés (Björk) ♦ Szúrós hagyománytisztelet (Sinéad O’Connor) ♦ Kemény kudarcok és szédítő sikerek (Alanis Morrisette) ♦ A leghíresebb/leghírhedtebb popözvegy (Courtney Love) ♦ „Csak szórakozni szeretnék” (Sheryl Crow) ♦ Felkavaró személyesség (Fiona Apple) ♦ A vagány feminista ikon (Ani DiFranco) ♦ A második vonal (Melissa Etheridge, Liz Phair, Jewel, , Loreena McKennitt, Enya, Joan Osborne, Eleni Mandell)
Plusz: Riot grrrl (Kathleen Hanna és a többiek)

7. Ágakra bomló ezerszínű metál (JBSZ)
A heavy metal nyolcvanas évekbeli aranykora után az alstíluok megjelenése, kiteljesedése ♦ A populáris metál újabb hulláma (Skid Row, Warrant) ♦ A funk metal/rap metal-vonulat (Primus, Faith No More, Rage Against The Machine) ♦ A málhás, pszichedelikus stoner rock (Kyuss, Sleep, Monster Magnet, Clutch) ♦ Noise rockerek újabb hulláma (Jesus Lizard, Helmet, White Zombie) ♦ A progresszív metál (Queensrÿche, Dream Theater, Fates Warning, Voivod, Tool) ♦ Az indusztriál metál (Nine Inch Nails, Fear Factory, Ministry, Rammstein) ♦ A jó és rossz dichotómiája (Marilyn Manson) ♦ A groove metal szülőatyjai (Pantera) ♦ Internacionalista brazil metál (Sepultura) ♦ Az öszvér nu metal (Korn, Limb Bizkit. Deftones) ♦ Metálextrémitások (death, grindcore, doom, black, crossover thrash, Gothenburg színtér)

8. Az elektronikus tánczene burjánzása (DE)
Chill out, ambient house, ambient techno (KLF, Orb, Mixmaster Morris, Biosphere) ♦ A fotelben ülve hallgatható IDM (Future Sound Of London, LFO, Warp Records, Autechre, Aphex Twin, µ-Ziq, Squarepusher, Wagon Christ/Plug) ♦ Rave-ek mindenütt (a hardcore hullámai) ♦ „Az elektronikus tánczene a jövő rock and rollja” (Prodigy, Underworld, Leftfield) ♦ A trance stációi (Sven Väth, Jam & Spoon, Cosmic Baby, Paul Van Dyk) ♦ Csak a dob meg a basszus (oldskool jungle, jump and drum and bass, jazzstep, hardstep) ♦ 4 Hero, A Guy Called Gerald, Goldie, Alex Reesce, LTJ Bukem, Photek, Roni Size ♦ Masszív lassulás, avagy a trip hop mainstream (Soul II Soul, Massive Attack, Portishead, Tricky, Morcheeba, Lamb, Moloko) ♦ Zene bólogató fejeknek – trip hop underground, downtempo (James Lavelle, DJ Krush, DJ Shadow, Coldcut, Kruder & Dorfmeister, Thievery Corporation) ♦ A breakbeat éra (big beat, nu skool breaks, speed garage) (Chemical Brothers, Fatboy Slim, Bentley Rhythm Ace, Death In Vegas, Propellerheads, Apollo 440) ♦ French touch: trés chic – filterdiszkó, francia house (St. Germain, Dimitri From Paris, Daft Punk, Air)
Plusz: Etno elektronika ♦ A szupersztár DJ-k kora

9. Minden eladó: kommersz pop a fiataloknak (DE)
Lélekvesztés majd innováció – soul a 20. század végén ♦ Keverj bele lüktetést! – new jack swing (Jimmy Jam, Terry Lewis, Teddy Riley, Bobby Brown) ♦ Bugyinedvesítők – Nyál’n’B (R. Kelly) ♦ Az új soulkirálynők (Mariah Carey, Mary J Blige, Missy Elliott, Aaliyah) ♦ Csapatmunka – R&B-lányzenekarok (En Vogue, TLC, Destiny’s Child) ♦ Nyomkövetés – a brit soul (Des’ree, Gabrielle, Mark Morrison, Jamiroquai) ♦ Tedd bele a lelked! – neo-soul (Lenny Kravitz, Tony! Toni! Toné!, Me'Shell NdegéOcello, Maxwell, D’Angelo, Erykah Badu, Macy Gray, Lauryn Hill) ♦ Újabb bábok és bábjátékosok – fiú- és lányzenekarok (Backstreet Boys, NSYNC, Take That, East 17) ♦ Britney Spears és Christina Aguilera ♦ Apupop, anyupop – felnőtt kortárs (Meat Loaf, Billy Joel, Tina Turner, Cher, Simply Red, Roxette, Annie Lennox) ♦ A ritmus egy táncos – europop, eurodisco, eurodance
Plusz: Az Acid Jazz-színtén (Gilles Peterson, Brand New Heavies, Galliano, Incognito, James Taylor Quartet) ♦ Egzotikus slágersziget-világ – dancehall, reggae és latin ♦ A svéd popcsoda – sikercsapatoktól a sztárproducerekig

10. Egymásra rakódott popnemzedékek (JBSZ)
Életöröm és melankólia (Bob Dylan) ♦ „Fuss, ördög, fuss” (Paul MCartney) ♦ Vissza a rock and roll cirkuszba (Rolling Stones) ♦ Folytonos kanyarok (Neil Young) ♦ Egylemezes visszatérések (Eagles, Santana, Tom Jones) ♦ Túlélve és megújrázva (Van Morrison, Van Halen, Pink Floyd, Bruce Springsteen, Sting, Genesis, Phil Collins, Paul Weller. R.E.M., Red Hot Chili Peppers, George Michael, Elton John) ♦ Beengedve az aktuális trendeket (David Bowie, U2, Depeche Mode) ♦ Megasztárok: túltolások, botrányok, rekordok (Madonna, Michael Jackson, Prince)
Plusz: A Beatles-antológia ♦ Az MTV Unplugged sorozata ♦ Az 1992-es Freddie Mercury emlékkoncert

11. A hip hop aranykora (DE)
A közellenség (Public Enemy) ♦ Pozitív, jófej, afrocentrikus – a Native Tongues-kollektíva (De La Soul, A Tribe Called Quest, Jungle Brothers) ♦ Női mc-k egy macsó műfajban (Queen Latifah, Da Brat, Lil’ Kim, Missy Elliott) ♦ A pop rap térhódítása (MC Hammer, Vanilla Ice) ♦ A politikus rap (KRS-One, Paris, Poor Righteous Teachers, Brand Nubian) ♦ Bátran egyedi hangok – alternatív hip hop (Digital Underground, Divine Styler, Arrested Development, Fugees) ♦ A jazzes hip hop (Gang Starr, Guru, DJ Premier, Main Source) ♦ Napfényben is kemény az élet (gangszta-rap) (Scarface, Compton’s Most Wanted) ♦ Nyugaton a helyzet változott (West coast hip hop: Eazy E, Dr. Dre, Ice Cube, 2Pac, Snoop Dogg, Cypress Hill, House Of Pain) ♦ Keleten a helyzet változatlan (East coast hip hop: Naughty By Nature, Busta Rhymes, Onyx, Das FX, Redman) ♦ New York-i hardcore hip hop (Gang Starr, Wu-Tang Clan, Nas, Jay-Z) ♦ Maszkot fel (horrorcore) ♦ A nagy rapháború – keleti oldal vs nyugati oldal (Notorious B.I.G. vs 2Pac) ♦ Mély(nyomós) dél: Southern hip hop (Geto Boys, Kriss Kross, UGK, Outcast) ♦ Én lenni annyira kanos (Miami bass) ♦ Középfölde (Midwest hip hop, MC Breed és Eminem indulása) ♦ Az európai hip hop (Monie Love, Stereo MC’s, Blak Twang, Roots Manuva) ♦ Indie hip hop az évtized végén (Roots, J Dilla, Slim Village)
Plusz: A rapmetál pünkösdi királysága (Body Count, Rage Against The Machine) ♦ A Cash Money és No Limit kiadók

12. A blues és a country reneszánsza (JBSZ)
A kilencvenes évek elejui bluesboom (John Lee Hooker: Healer, Gary Moore: Still Got The Blues) ♦ Texas tragikus hőse (Stevie Ray Vaughan) ♦ Tears In Heaven (Eric Clapton) ♦ Kellő pillanatban (Bonnie Raitt) ♦ A fekete blues továbbélése (Robert Cray, Buddy Guy, Luther Allison, Joe Louis Walker, Eric Gales) ♦ A fehér blues továbbélése (Jonny Lang, Susan Tedeschi, Derek Trucks, Warren Haynes, Beth Hart) ♦ A country ötödik generációja ♦ A karrier és a család között billegve (Garth Brooks) ♦ Fölindulásszerű áttörés (Shania Twain) ♦ A folk színe és fonákja (Faith Hill, Gillian Welch, Lucinda Williams, LeAnn Rimes) ♦ A második vonalban (Trisha Yearwood, Lee Ann Womack, Martina McBride, Mary Chapin Carpenter, Shelby Lynne, Kenny Chesney, Tim McGraw, Collin Raye) ♦ Az évtized sikerzenekarai (Lonestar, Dixie Chicks)
Plusz: Hill country blues (R. L. Burnside, Junior Kimbrough) ♦ Johnny Cash amerikai daloskötetei

13. A világzene és környéke (JBSZ)
Az új marketingcímke megszületése (1987) ♦ The World At One (kazetta) ♦ Közvetlen korongelőzmények (Brian Jones Presents The Pipes Of Pan At Joujouka, My Life In The Bush Of Ghosts, Graceland, Le Mystère des Voix Bulgares) ♦ A WOMAD és A zene ünnepe ♦ Kubai fieszta (Buena Vista Social Club) ♦ Észak fényei (Anitas Livs, Hedningarna, Garmarna, Värttinä, Mari Boine) ♦ A kelta reneszánsz (Dubliners, Chieftains, Clannad, Planxty, Pogues, Levellers, Afro Celta Sound System) ♦ Multikulti franciák (Les Négresses Vertes, Mano Negra, Manu Chao, Lo’Jo) ♦ Ethno techno, avagy a brit ázsiai tánczene (Fun-Da-Mental, Asian Dub Foundation, Transglobalm Underground, Natacha Atlas, Talvin Singh) ♦ Amerikai klezmer revival (Klezmatics, Brave Old World) ♦ Balkáni cigány rezesek (Goran Bregović, Boban Marković Orchestar, Fanfare Ciocărlia, Fanfare Savale) ♦ A végzet dalai (fado) (Madredeus, Mísia, Mariza) ♦ Neotradicionális afropop (Fela Kuti, Salif Keita, Mory Kanté, Youssou N'Dour) ♦ A rai áttörése (Khaled, Rachid Taha) ♦ Mali blues, mbalax, morna, qawwali (Ali Farka Touré, Amadou & Mariam, Baaba Maal, Cesária Évora, Ali Hassan Kuban, Zap Mama, Nusrat Fateh Ali Khan) ♦ Világzene kóda
Plusz: DJ-pionírok (John Peel, Charlie Gillett, Andy Kershaw) ♦ WOMEX, a világzenei vásár ♦ Page és Plant: Nincs kegyelem

14. A zeneipar legjobb évtizede? (DE)
Formátumváltás a hanglemezpiacon (CD, DCC, DAT, MiniDisc, Super Audio CD, DVD-Audio, DVD) ♦ A lemezkiadós nagy körtánc (Warner, EMI, Sony-CBS, BMG, MCA, PolyGram) ♦ Nagyhatású cégvezetők (David Geffen, Ahmet Ertegün, Walter Yetnikoff) vs „number guys” ♦ I Want My MTV (zenetévék, zenei műsorok) ♦ Fontosabb klipkészítők (Spike Jonze, Michel Gondry, Mark Romanek, Jonathan Glazer, Chris Cunnigham, Anton Corbijn) ♦ Az esti beszélgetős tévéshow-k szerepe (David Letterman, Arsenio Hall, Jay Leno, Conan O’Brien, Jools Holland) ♦ Fesztivál az élet! – Loolapaloozától Glastonburyig ♦ Film & Zene ♦ Best of boxsetek újrakiadva ♦ Technológiai fejlődés: Pro Tools, mp3, Napster
Plusz: A kilencvenes évek legkelendőbb albumai ♦ Hangmintázás: kié a pénz?