„Módfelett becsületes és alapos könyv, próbáljon meg valaki belekötni, nem lesz könnyű. Próbálja meg valaki magával cipelni egy nyaralásra, az sem lesz könnyű. Súlyos kötet, a szó valamennyi értelmében. Nem színes popkulissza, nem anekdotázós múltidézés, nem magasból mutogató értékítélet. Jávorszky Béla Szilárd és Sebők János A magyarock története 2. (az újhullámtól az elektronikáig) című könyve alapmű, amely átfogóan és tényszerűen veszi számba a hazai rockzene esemény- és kultúrtörténetét, műfajonként vizsgálja legfontosabb előadóit.” – Trencsényi Zoltán, Népszabadság

„Van itt minden, ami egy kézikönyvhöz kell: a zenei műfajok és irányzatok magabiztos ismerete, kultúrpolitikai háttér, a média, a piac és a popzene kölcsönhatásai; az információkkal megtöltött szövegdobozok, táblázatok és listák is a kézikönyvjelleget erősítik, a használhatóságot fokozzák. A magyar rockújságírás jellegzetes stílusfordulatai közül meglepő összefüggések, izgalmas részletek sejlenek elő. E "témaajánlások" egy szociológiát vagy kulturális antropológiát tanuló, diplomatéma után kutató diák számára is ösztönzők lehetnek, de társadalomtörténészek, kulturális újságírók, művészettörténészek is – ahogy mondani szokás – haszonnal forgathatják.” – Havasréti József, Élet és Irodalom

„A (rock)történetvezetés precíz, kéttucatnyi előadóról külön kiemelt életrajz is olvasható, azt viszont sajnálhatjuk, hogy Dévényi Ádám, a Gorilla, az Ektomorf, a Depresszió, a Fürgerókalábak vagy a Ludditák nem kaptak egy-egy bekezdést. Ahogy már az első részben is, a szerzők a műfaj szocio-politikai, gazdasági, infrastrukturális hátterét is felvázolják – a fontosabb koncerthelyszínek, fesztiválok és rádióműsorok ugyanúgy külön szócikket kapnak, mint a Wave lemezbolt. Ezen felül éves áttekintések, sikerlisták és egyéb keretes infók is színesítik a kiadványt, melynek fekete-fehér képanyaga is remek (a punkfotók különösen).” – Déri Zsolt, est.hu

„A vállalkozás heroikus, hiánypótló, a munka alapkönyvnek minősíthető. (…) Sorolhatnánk a hibajegyzéket, de akkor nem maradna hely a dicséretre. A könyv minden esetlegessége ellenére is nagyszerű vállalkozás, az első nagy kísérlet arra, hogy átfogó módon elemezze a magyar popkultúra elmúlt 25 évének sajátosságait. – Wan2

„A Jávorszky Béla Szilárd–Sebők János kettőst nyugodtan besorolhatjuk a magyar rock legnagyobb szerzőpárosai közé, igaz, ők nem dalokat írnak, mint Szörényi Levente és Bródy János vagy Balázs Fecó és Horváth Attila, hanem a műfaj enciklopédiasorozatát, ami világviszonylatban is egyedülálló vállalkozás.” – Csikor Ottó, Magyar Hírlap

„Jávorszkyék sorozata azért jó, és azért lesz majd mindjárt hivatkozási pont, mert együtt vizsgálja magát a vizsgálat tárgyát (rockzene, nevezzük így, mert nincs sok időnk) és a hát- és előteret. Még akkor is jó, ha a benne szereplők nem feltétlenül értenek egyet vele (én sem). (…) Jól elkapják a hiány grabancát is. Nincs nyafogás, bezzegezés, felmutatnak. És ha ez nem túl lelkesítő, az nem a krónikás baja. Megírjuk újra azt is, nagy meló volt ez. De valakinek el kellett végeznie.” – Hegyi Zoltán, Magyar Nemzet

„Címével ellentétben ez sem csupán a rockról, hanem a könnyűzenéről szól. A korábbiaknál kicsit „seregszemlésebbre” sikerült, azaz sokkal inkább az együtteseket bemutató lexikon-jellege van, de hangsúlyozom, csak a korábbi kötetekhez képest. A háttéreseményeket, szociológiai, politikai gazdasági, esztétikai vonatkozásokat taglaló fejezetek váltják egymást a szubkultúrák, színterek, műfajok ismertetéseivel, hihetetlenül széles látókörrel: rock, pop, metál, jazz, folk, világzene, elektronika - minden benne van, ez utóbbiról átfogó képet például e kötetből kapunk először. Apróságokat leszámítva minden rendben van, a hangsúlyok (egynyári popizéknek egy rövid bekezdés jut) is a helyükön vannak, végre olvashatjuk a nyolcvanas évek alternatív rockjának történetét, átfogó képet kapunk mindenről.” – Sylvio, undergroundmagazin.hu

„A könyv szépen összerakott, strukturált, érezhetően a kézikönyv/kvázi-lexikon igényével készült. Átfogó mint a kis rovarhatározó, az információtartalom rendben. (…) Fontos és még szórakoztató is helyenként. Nem olvasnivaló, inkább visszatérően itt-ott felütős. Az a nagyon szomorú, hogy ebben a terepszemle-szerű áttekintésben még annál is kevesebb maradandó alkotást találunk, mint amire emlékezetből tippelnénk és nem azért, mert kimaradt volna valami a könyvből – az életből maradt ki valami.” – Leao, quart.hu

„A tavaly megjelent első kötet, az 1980-as Fekete Bárányok koncerttel zárult. A szerzők ezúttal sem adták alább: ismét egy terjedelmes, 624 oldalas munkát tettek le az asztalra, mely a Tatai rocktanácskozás néven elhíresült eseménytől napjainkig követi végig a rockzene egyedfejlődését. „Az újhullámtól az elektronikáig” alcímből nagyjából sejthető, mivé lett a '60-as, '70-es évek lázadó rocknemzedékének önkifejezési eszköze - a rock.” – Rockinform, Hegedűs István