Negyedik nap - 2008. november 19.
Presser Gábor, Klebelsberg Kulturkúria, "1 koncert"-próba
A magyar rockzene nagy öregje az utóbbi évek élete első - mint utóbb kiderült, az utóbbi évek
egyik legemlékezetesebb - sportcsarnokbeli koncertjére készül, a tőle megszokott kreativitással
és alapossággal. Nemzedéke még aktív tagjai közül szinte az egyetlen, aki nem megszokásból
megy színpadra. Ő még hatvan felett is tényleg akar. Lám, e január 24-i koncert megálmodásához
már a nyáron nekilátott, októberben pedig az aktív zenekari próbák is kezdetét vették.
Hogy ha már szólistaként addig sikeresen elkerülte a nagy méretű koncerthelyeket, akkor élete
első (és vélhetően egyetlen) sportarénás bulija legyen tényleg emlékezetes. Ötszáznál több regisztrált
saját dalból persze nehéz a szelekció, plusz még aszerint is válogatni, hogy adott számok szólóban,
duóban vagy zenekarral működnek-e jól, sőt akár úgy is, hogy egyszerre hatvanan tolonganak
a színpadon. Ezen a délutánon a tizennégy fős alapzenekar próbált a Klebelsberg Kultúrkúria színház-
termében, többek között az omegás Rettenetes emberek kap izgalmasan friss zenei köntöst.
Pribojszki Mátyás, Nyugati Teátrum, beállás
A legendás amerikai bluesszájharmonikás, Sugar Blue budapesti fellépése előtt Pribojszki Mátyás
melegítette a közönséget az egykori Szikra Moziban. A beálláson azonban az egyik legjobb hazai
pofagyalus még eléggé magánkívül volt. „Bocs, srácok, ez nagyon nem fog most menni” - szólt oda
nekünk a színpadról, de aztán végül kötélnek állt, s hátul, a tükörsoros öltözőben két tányér
gulyásleves között…
Tudósok, A38, beállás + koncert
A képzőművészként, regényíróként, kritikusként egyaránt aktív, a leginkább mégiscsak dadaista
zenei fricskáiról/grimaszairól ismert drMáriás és szabadcsapata ezen az estén már jónéhány dalt
játszott a 2009 tavaszán vihart kavaró, a bulvármédia ingerküszöbét is elérő Dávid Ibolya titkos élete
című albumáról (mi több, részben az itt készült felvételek kerültek rá a korongra). Ahogy drMáriás
kurrens festményei, úgy a Tudósok jelene is azt a médiavalóságot/őrületet tükrözi vissza, amely
körülvesz bennünket, amely mérgezi emberek millióinak mindennapjait. Miként tőle megszokhattuk,
harsány humorral, provokatív attitűddel és túlcsorduló öniróniával telítettek a dalok, miközben
Párizs elektronikai alapjainak jóvoltából hangzásukban lényegesen modernebbek lettek.
